Dr. Csizmadia Szilárd a Kepler 90 és bolygóinak felfedezéséről

Hasonlít a Naprendszerre

2013. november 06., 08:02 szerző: Arany Gábor
komment
Rekordszámú bolygóval rendelkező naprendszert fedezett fel az a tízfős nemzetközi kutatócsoport, amelynek második számú tagja a zalaegerszegi dr. Csizmadia Szilárd.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Dr. Csizmadia Szilárd. Fotó: Katona Tibor

A felfedezést október utolsó hetében jelentették be, árulta el a 38 éves zalaegerszegi csillagász, aki 2008 óta dolgozik Berlinben a Német Lég- és Űrkutatási Központban. Tudóstársaival feladata a naprendszerünkön kívüli bolygók kutatása. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a csillagászok óriási távcsöveken át kémlelik a világűrt. Ők ugyanis számítógépes programot készítettek annak a hatalmas mennyiségű adathalmaznak a vizsgálatára, amit Németország legnagyobb távcsöve, a tautenburgi, valamint az amerikai Kepler műhold több év alatt szolgáltatott. Érdekesség, hogy képletesen mondva az utolsó adatsorokban fedezték fel a Kepler 90-rendszert. A kutatások folytatásához viszont új exobolygó-kutató műholdat kellene felbocsátani, ugyanis jelenleg nem működik ilyen.

– A bolygók ilyen távolságból közvetlenül nem láthatók, de következtetni lehet rájuk abból, hogy elhaladnak a napjuk előtt, eltakarják, illetve befolyásolják a mozgását is. Ezek speciális, rendkívül kismértékű változások, de ebből kiszámolható a bolygók nagyon sok adata, keringési idejük, méretük, tömegük – magyarázta dr. Csizmadia Szilárd, akit 10 éves korában egy holdfogyatkozás indította el a csillagászat felé. A Dimitrovban (ma Széchenyi) letett érettségi vizsga után az ELTÉ-n szerzett diplomát, majd ugyanitt 2005-ben már doktori címet is. Disszertációját a fedési kettős csillagok fotometriájából (ez a fényesség mérése és az abból levonható következtetések) írta.

Nos, a tőlünk 2500 fényévre lévő Kepler 90 névre elkeresztelt naprendszerben legalább hét bolygó, öt kőzet- és kettő gázbolygó kering, 7 – 331 nap alatt kerülve meg csillagát.

– Eddig hatnál több bolygót sehol nem találtak, ezért ez rekord. Ráadásul az eddig felfedezett több ezer exobolygó-rendszerből ez az egyetlen, amelyik ha kismértékben is, de hasonlít a Naprendszerünkre azzal, hogy a kőzetbolygók keringenek közelebb a központi csillaghoz, a gázbolygók pedig távolabb. Az eddigiekben csak a napjukhoz nagyon közel keringő kőzetbolygókat találtak, s ez pedig túl forróvá teszi ezeket, ami az élet kialakulását kizárja. A kutatásunk végső célja ugyanis a Földön kívüli élet felfedezése – árulta el.

– A kőzetbolygók közül a két belső 19, illetve 31 százalékkal nagyobb méretű a Földünknél, míg a másik három 2,5-3-szor termetesebb. Pályájuk azonban lényegesen közelebbi, mint a naprendszerünkben. A külső, Szaturnusz, illetve Jupiter méretű gázbolygó pontosan a Vénusz-, illetve Föld-pálya távolságában, míg a kőzetbolygók a Vénusz-pályán belül, sőt három a Merkúrnál is közelebb kering a csillaghoz – árult el újabb érdekességeket a Kepler 90-ről dr. Csizmadia Szilárd.

Arany Gábor

2013. november 06., 08:02 szerző: Arany Gábor

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...