Hírek

2015.11.20. 17:35

Hatvanéves a Kölcsey

Zalaegerszeg – A Zárda utcában az 1955-ben indult oktatás a mostani Dózsa iskola helyén folytatódott. A jelenlegi iskolaépület alapkövét 1985. május 13-án rakták le. A Zalai Hírlap archívumából válogatott fotókkal a volt Ságvári, a mai Kölcsey Ferenc Gimnáziumot idézzük.

Magyar Hajnalka

– Az igazgatói iroda...? – néz tétován körül a három srác a vadonatúj zalaegerszegi Ságvári-gimnázium aulájában, majd meglehetősen bizonytalanul magyarázni kezdik a követendő irányt. Hiába, a tanévkezdés óta eltelt egy-két nap még nem volt elég az intézmény 763 tanulója számára ahhoz, hogy igazán belakja, birtokba vegye az iskola 7400 négyzetméterét, a negyven oktatásra alkalmas helyiséget, s azt a sok más egyebet, amit az új oktatási intézmény nyújt.

– Szabályszerűen fellélegeztünk, amikor átköltöztünk ebbe a korszerű épületbe – mondja bevezetőül Dudás Flórián, az iskola igazgatója. – A régi helyen egy 360 főre tervezett általános iskolában tanítottunk mintegy hatszáz középiskolást, könnyű tehát elképzelni a körülményeket. A tantestület is érthető örömmel vette birtokba az oktatásra, nevelésre is sokkal alkalmasabb, kedvezőbb feltételeket biztosító intézményt. Egyelőre persze még minden bejáratlan, néha még a közlekedés is gond, de hát ezek örömteli gondok.

– Elégedettek az építők munkájával?

– Összeségében elégedettek vagyunk a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat munkájával, a tervezéssel. Az új gimnázium alkalmas arra, hogy oktató-nevelő feladatainknak a kor diktálta színvonalon tegyünk eleget, s adva van a lehetőség a diákélet egyéb színtereire is.

Az iskolát Horváth Istvánné gazdasági vezető szakavatott kíséretével járjuk végig. A szép, esztétikus környezet, a tágas, világos termek, az ízléses bútorzat örömmel tölt el minden szemlélődőt. A korszerű berendezéseknek azonban egyelőre inkább csak az ígéretével és a helyével találkozunk, ugyancsak sok még a hiányzó felszerelés, az üresen álló helyiség az épületben. Mint megtudtuk, az első tanítási napon a Domustól kölcsön kapott székeken ült a diákok egy része, mivel még a legszükségesebb iskolabútorokból is hiány volt.

A csengőszó is „kézi vezérléssel" működik egyelőre, hiszen a Zelka szakemberei még nem végeztek az automata beszerelésével. Üresen áll az ifjúsági klub, az orvosi szoba, s félig kész a szaktantermek nagy része is. Pedig a tanév szeptember elsején kezdődik, s ez valószínűleg nem titok a beruházó Zalaber, s a többi illetékes számára sem.

A könyvtárban éppen most szerelik össze a polcokat, a könyvtárbútorok gyártásával és szerelésével foglalkozó szanyi vállalat szakemberei, akik már több helyen végeztek hasonló munkálatokat Zalában.

– Tizenötezer kötetnyi könyv kap itt elhelyezést, s a hangtár, amely most áll kialakítás és bővítés alatt. A fonotékában egyszerre húsz diák hallgathat majd lemezt és magnókazettát – mondja Kondor Gyuláné könyvtárkezelő.

A számítástechnikai szakterem készen áll a gépek fogadására, tizenöt darab Commodore plus 4 típusú számítógép érkezik ide a napokban. Minden tanuló külön monitoron dolgozhat majd, a bútorok speciálisak, a pacsai faipari szövetkezetben készültek, külön rendelésre.

– A nyelvi labor felszerelését sajnos csak késő őszre ígérte a BRG, s egyenlőre nem tudjuk maradéktalanul használni a többi szaktantermet sem – tájékoztat a gazdasági vezető. – A biológia-kémia tanterembe például nincs bevezetve a villany és a gáz a padokba, így pedig bajos tanulókísérleteket végezni.

Az iskolai élet persze ettől még nem áll meg, az első C osztály kémiaórára gyülekezik az előadóban. Horváth Szabolcs Zalaapátiból érkezett az új gimnázium angol speciális tagozatára. Pintér Mónika és Baráth Krisztina zalaegerszegi lányok pedig német speciális tagozatra jöttek.

– Szép, modern, nagyon tetszik, bár időnként még eltévedünk, és festékszaga van mindennek – summázzák véleményüket új iskolájukról. Mónika, mint megtudjuk, elsős létére már az augusztusi takarításba is bekapcsolódott, három napon át részt vett számos diáktársával az iskola rendbetételében.

Az iskola rendezett összképéhez az is nagyban hozzájárul, hogy a földszinten jókora ruhatári részt alakítottak ki, itt pakolhatnak le reggelente az érkező diákok. Különleges a tornatermük is, már csak azért is, mivel több mint ezer négyzetméternyi. A hatalmas térben az emeleti lelátóról nézve eltörpülnek az éppen bemelegítést tartó másodikos lányok. Eredetileg három részre oszthatónak tervezték a jókora termet, a térelválasztó azonban nem fért bele az eddig 143 millióra rúgó kiadásokba.

– Valamilyen megoldást azonban keresni kell a későbbiek során, hiszen a tervek szerint egyszerre, párhuzamosan három osztálynak tartanak majd itt órákat, s nincs az a fegyelem, amely egy légtérben szétválogatná a füttyszókat, vagy a pattogó labdákat. Különlegesség az a hatszáz néző elhelyezésére alkalmas lelátó is, amely, ha nincs rá szükség, a tornacsarnok galéria része elé tolható – egészíti ki a látottakat Dudás Flórián igazgató.

Nem várat már sokáig magára az iskola vakítóan fehér falainak csinosítása, dekorálása sem. A földszinti tágas fogadótér falára Németh János zalaegerszegi keramikusművész nagyméretű kerámia faliképe kerül majd jövő szeptemberre, az aula emeleti függőfolyosója pedig kiválóan alkalmas lesz kisebb képzőművészeti tárlatok megrendezésére.

Az osztályok dekorálására külön kitűző-falakat szerelnek majd fel. Sürgető feladat a szertári készletek bővítése, hiszen ezekből tizenhat tanulócsoportra voltak berendezkedve a régi intézményben, most pedig a Honvéd Kollégium diákjaival együtt 24 csoporttal kezdték az évet. S ez még nem is a várható maximális létszám, hiszen a demográfiai hullám tetőzésekor 26-ra számítanak. Az előzetes becslések szerint lesz olyan évfolyam, amelyben hét párhuzamos osztály tanul majd a Ságváriban.

Van az iskolának egy olyan fertálya, amely az utolsó szögig elkészült az évkezdésre, s a legkényesebb igényeknek is eleget tesz. Ez pedig a konyha, és vidéke...

Bár majd egy óra van még a tizenkettőkor kezdődő ebédidőig, a sülő hús illata jónéhány éhes diákot csal az étterem környékére.

– Rántott húús...! – szimatol egyikük a levegőbe, de aztán éhség ide, éhség oda, menni kell az órára.

– Valóban ez lesz a mai menü egyik fogása, mellette rizst és csemegeuborkát, illetve tojáslevest készítettünk – mondja a konyha főnöke, Tuboly Jánosné.

A legmodernebb főzőalkalmatosságokkal felszerelt korszerű, minden igényt kielégítő konyhát és éttermet a Zala Megyei Vendéglátó Vállalat üzemelteti. A tizenhárom dolgozót foglalkoztató egységen Horváth Istvánné étteremvezető kalauzol végig.

– Egyszerre több mint ezer adag ételt tudunk főzni, s jelenleg az itt étkező Zrínyisekkel együtt több mint 900-an fizettek elő. Sajnos a napi tizenöt forintos norma a mai árak mellett nagyon kevés, nem könnyű a kalkuláció. Ám eddig úgy tűnik, ízlett a főztünk, mert a mi mércénk az, hogy mennyi az ételmaradék.

Az üzemeltetés feltételei maximálisan biztosítottak, s az egység még a legszigorúbb higiéniai követelményeket is könnyedén teljesíti.

– A főzés előkészítésének összes fázisát – a zöldségtisztítástól a mosáson át a húsfeldolgozásig – más és más helyiségben végezzük. Ezenkívül minden ételfajtát külön raktározunk, a romlandók tárolására pedig hűtőszekrények sora, s ez a Tyler mélyhűtőkamra szolgál – mutatja a szobányi jégszekrényt. – Ebből egyébként még kettőt fognak felszerelni, s ezzel teljes lesz a komplexum.

A két évig tartó építkezés generál művezetője, azaz egyik irányítója Tóth István, a kivitelező ZÁÉV dolgozója volt.

– Tavaly decemberben vettem át ezt a munkát, mivel az elődöm nyugdíjba ment. Mondhatom jó nagy hajtás volt, hisz ennél az építkezésnél nem lehetett határidőt módosítani. Egyszerre 160-170-en dolgoztak itt folyamatosan, s így júniusban meg is történt a műszaki átadás.

Ezt követően öt hét állt rendelkezésre a hiánypótlásra, amit el is végeztek. Ám most mégis a tornateremben találkozunk. Csak nincs valami gond?

– Á, dehogy! – legyint nevetve. – Már csak amolyan pótmegbízásokat végzünk, a bordásfalakat szereljük fel. Az építkezés során egyébként nagyon jó kapcsolatban voltunk a tervezővel, s ha valami probléma adódott – ami szerencsére ritkán fordult elő – gyorsan a segítségünkre sietett, s közösen megoldottuk azt. Harminc éve vagyok az építőiparban, s nagyon örülök, hogy ennek a gimnáziumnak a megteremtésében is részt vehettem.

(Magyar Hajnalka, Pajor Csaba, Zalai Hírlap, 1987. szeptember 5.)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!