Hetek óta extrém hőségben élünk - 20-30 évvel korábban nem volt ilyen?

Több kutatás olvasható arról, hogy klímánk változik, egyre jobban tolódik a szélsőségek felé, a nyári hőséget, aszályt ősszel akár árvíz is követheti.

Klímánk érezhetően változáson megy keresztül, mindez új kihívások elé állítja az embert, de  hogyan hat mindez a növény és állatvilágra?  - Megoszlanak a vélemények arról, van -e klímaváltozás - mondta Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezető természetvédelmi őre - de úgy tűnik a bőrünkön érzünk. Személyes példa, gyerekkoromban 31-32 borzasztó hőségnek tűnt, de ilyen melegre, mint ami most van nem emlékszem. Ezek már szélsőségek. A klíma adatok éves átlagokhoz kötődnek, az átlaghőmérséklet ha egy-egy tizedfokkal emelkedik már bizonyos növénytársulások elterjedését meghatározza. Tornyiszentmiklóson több mint 10 éve mérem a csapadékot, nem elég hosszú az adatsor, de mutatja, hogy az erre a térségre állandó 850 mm körüli átlagcsapadék megvan mindig, de vannak nagyobb kilengések, mint a tavalyi 1100 mm. A klímaváltozás a szélsőségek kialakulását hozza, mint a hűvös május, pokoli forróság, nagy aszály, nagy árvizek. Ezt az ember érzi meg leginkább, a mezőgazdaságban szárazságtűrőbb növényeket kell termeszteni. Az erdőknél jóval nagyobb kihívás ez, a bükkösnél több mint 100 év. Lelkes András szerint a jövőben várhatóan, ha nem is nőnek, de gyakrabban lesz szélsőséges az időjárás.

- Az földtörténet évmilliói alatt még az ember megjelenése előtt is voltak olyan események, mint például meteor becsapódás, ami megváltoztatta a klímát, de a növény és az állatvilág ezeket leküzdötte, az ember pedig csak azután avatkozott be a természet életébe. Jégkorszak, trópusi időjárás váltotta egymást még Magyarország területén is, ezekhez a növények és az állatok alkalmazkodnak. Bizonyos fajok eltűnnek, bizonyos fajok megjelennek. Ezt a változást az ember sínyli meg leginkább. Itt szembesül az emberiség saját butaságával,  annak a levét isszuk, amit csináltunk - folytatta.

Persze, megoszlanak a vélemények arról, hogy csak az emberi tevékenységnek köszönhető-e az éghajlat változás, de hogy hozzájárultunk, felgyorsítottuk ezt a folyamatot az biztos. A gazdasági szenyezés az ipari forradalom óta ölt nagyobb méreteket, de már az ókori birodalmak is közre játszottak ebben, például egész hegyoldalakról termeltek ki fát, ahol lemosódott a talaj, bár ez még nem ért el globális méreteket. Az is tudományos kutatásokkal alátámasztott, hogy az emberi tevékenység miatt újabb növény és állatfajok jelennek meg, ezek megtalálják az új helyen létfeltételeiket és konkurenciát jelentenek az őshonos fajokra.  - A klímaváltozás, annak hatásai érezhetőek - mondta Kiss Marcell kertészmérnök.

Kiss Marcell Lentiben dolgozó kertészmérnök azt mondja, a virágok nemesítése során szükség van olyan fajták létrehozására, amik jobban bírják a szárazságot

- Már 25 éve foglalkozom növényekkel, érezhető a változás az eltelt időben. Évtizedről évtizedre melegszik a klíma. Nyáron gyakrabban előfordulnak szárazabb periódusok, mint régen és tovább is tart. Az ültetett virágok esetében érezhető a szárazság okozta károsodás, ha nem öntözünk kiszáradnak, a leveleik megégnek. Elvileg az itteni klíma alkalmas arra, hogy öntözés nélkül fenntarthatók legyenek a  virágágyások, de az elmúlt 10-15 év erre rácáfol. Az egynyári növények a hőmérséklet változáshoz nem tudnak alkalmazkodni. A kertészek a nemesítés során arra koncentrálnak, hogy az új fajták ne csak esztétikailag legyenek szebbek, hanem az ökológiai tűrőképességük is jobb legyen. Hazánkban főként holland és angol nemesítésű egynyári virágokat használnak, ott nem fordítanak figyelmet arra, hogy szárazságtűrő legyen a növény. Megoldás lehet, ha az egynyári virágokat évelő lágyszárú és kistermetű virágzó cserjékre váltják fel.  - Virágágyások készítésekor, az épített virágkompozicióknál begóniát használunk, mert folyamatosan virágzik és kibírja az építési technológiát. A hőséget a futópetúnia bírja a legjobban, illetve a bársonyvirág. A futó muskátlit már elhagytuk, mert annak túl sok a nyári meleg. A vízvirágot és az örökzöld puszpángot pedig délről jövő kártevők pusztították el. Az éghajlati övek mellett a kártevők is vándorolnak, sok olyan is megjelenik a hőmérséklet emelkedése miatt, ami régen nem élt itt. Növényvédelemmel sem oldható meg a probléma, hosszú távon szélmalomharc, így idővel ez is kikerül a magyar kertkultúrából.

Primusa József, a Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdésze is azt mondja, érezhető a felmelegedés és kevesebb a csapadék, illetve előfordultak olyan viharok, mint az Yvette névre keresztelt ciklon 2014-ben, ami jelentős erdőterületen pusztított.  - Ha van csapadék, nem akkor hull, amikor optimális lenne és nem is akkora mennyiségben. Az erdő számára az lenne jó, ha vegetációban érkezne, ehelyett többször óriási mennyiség jön egyszerre és az azt követő napokban eltűnik. A fák esetében a gond inkább az idősebb állománnyal van, amik már nem tudják fejleszteni a gyökerüket, így nem jutnak hozzá a mélyebben lévő vízhez. Ilyenkor jelentkezik a lombhullás és száradás. Ebben az éghajlat változása is szerepet játszik. Ha kevesebb a csapadék, a talajvíz is mélyebben van, kevesebbet hasznosít a fa. A fiatalabb állományok valószínűleg megkeresik majd a vizet, kiküszöbölik a hiányt, de hosszú távon megsínyli az erdő a magas hőmérsékletet - fejtegette az erdész. A legtöbb fajtát nézve nincs gond, az éger mennyisége csökken kissé, de a tölgy, kőris, szilfa, juhar, hárs megvannak. Hosszú távon sík területen nem lesz változás, inkább a bükkösökben. Ez a fajta igényesebb a vízre, a páratartalomra. Ha folytatódik, állandóbb lesz a szárazság, a bükk kezd visszaszorulni és a kocsánytalan tölgyesek veszik át a területet. A Kerka-patak régi medrében, ahol jártunk, látható, hogy megnőtt a száradék mennyisége, de ahogy a szakember mondta, a lágyszárúaknál például nem történt változás, tavasszal virágzik a hóvirág és a tőzike is.

Primusa József kerületvezető erdész a Kerka-patak régi medrében beszélt az erdőket érintően a klímaváltozásról

- Annyit tehetünk, hogy a nevelővágások során a tölgy javára dolgozunk a bükkel szemben, mert ennek kevesebb vízre van szüksége. A fák maguk is próbálnak alkalmazkodni. Érdekes, hogy aszályos években kisebb leveleket hoznak, ha ezt túlélik és jön egy csapadékosabb periódus, akkor nagyobb, színesebb lombkoronával térnek vissza - tette hozzá.Az állatoknak sem jó a klímaváltozás, az viszont természetes, hogy a madarak, gólyák, fecskék életében is voltak jó és rossz évek. Van, hogy kevesebb a szaporulat, viszont ezt a jó évek kompenzálták. Aszályos időben az állatok keveset mozognak, a madarakat inkább a késői tél viseli meg. - A magasabb hőmérséklet, az alacsonyabb páratartalom az állatokat is megviseli - mondta dr. Nagy Ferenc állatorvos.

- Az utóbbi tíz évben jobban oda kell figyelni a tartásra a megemelkedett hőmérséklet miatt. Az állattartóknak fel kell készülniük tartással, takarmányozásra, fürdetéssel még a  gazdasági haszonállatok - sertések, szarvasmarhák esetében is - nemcsak a háziállatoknál. Hozzá kell szoktatni őket a vízhez, biztosítani árnyékos helyet és folyamatos, megfelelő mennyiségű folyadékról is gondoskodni kell. A klímaváltozás okozta meleggel megváltozott például a tejelő szarvasmarhák termelékenysége, a kocák ivarzása, lassabb a fogamzás. Ezen különböző termékekkel lehet segíteni. 

Az időjárást hosszabb távon nem lehet kiszámolni, előre látni, úgy tűnik egyre inkább a szélsőségek felé tolódunk, az évszakok már nem különíthetők el úgy, mint néhány tíz évvel ezelőtt, a télből szinte a nyárba csöppenünk. A természet persze maga is változik, erről szól az evolúció, de ezt emberi mértékkel nem látjuk, nem érzékeljük. A természet regenerálódó képessége hatalmas, nem is tudjuk felfogni.