Hitelt vett fel az önkormányzat, a polgármester lett a kezes

Hogy van-e példa még arra, amikor egy polgármester kvázi a saját vagyonát kénytelen kockára tenni a település érdekében felvett hitel fedezeteként, nem tudni, de a helyzet abszurditása nyilvánvaló.

– Az álmunk volt egy kemencés közösségi tér kialakítása, amit a falu lakosságának egésze használhat, nem csak a település ünnepein, hanem a saját céljaira is – bocsátotta előre Tóth Lucia, Kisrécse polgármestere. – A pályázatot egy partneregyesület nyújtotta be, a beruházás pedig nálunk valósult meg, ugyanis így lehetett a projekt 100 százalékos támogatottságú, de mint az uniós pályázatok többsége, természetesen, ez is utófinanszírozott volt. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a 15 millió forintos támogatási összeget a kivitelezéshez meg kellett (volna) előlegeznünk. A baj csak az, hogy a hozzánk hasonló kis önkormányzatok (mindössze 200 lelket számlál a településünk) ekkora szabad pénzösszeggel, illetve kellően értékes ingatlannal nem rendelkeznek, másrészt a törzsvagyon (mint a polgármesteri hivatal épülete, vagy a ravatalozó) nem használható fel fedezetként – folytatta Tóth Lucia. – Ezért aztán hiába fordultunk a bankokhoz, mindenhol elutasítást kaptunk, szóba se álltak velünk. A takarékszövetkezeteknél azt válaszolták, hogy elsősorban a tagjaiknak segítenek – ismeretség, baráti kapcsolat révén végül egy takarékszövetkezet mégis rendelkezésünkre bocsátotta a kért összeget, amiből megépíthettük a kemencés udvart. De persze, megfelelő biztosítékra nekik is szükségük volt, s mivel mint mondtam, megfelelő értéket jelentő fedezettel nem rendelkezünk, polgármesterként kénytelen voltam én készpénzfizető kezességet vállalni. A családomnak el se mertem mondani, ugyanis a házunk az én nevemen van, tehát kvázi az is a fedezet része volt. Csak az után tudták meg, miután az elnyert uniós pénzt folyósították és visszafizettük a hitelt.

Tóth Lucia kérdésünkre azt mondta: ha újra adódna hasonló helyzet, valószínűleg akkor is kénytelen lenne ismét megtenni ezt a lépést a település érdekében.

– A készpénzfizető kezességet okiratba is foglalta egy közjegyző, aki döbbenten mondta, hogy ilyennel még soha nem találkozott és becsüli a bátorságomat – tette hozzá a polgármester asszony. – Én azonban úgy éreztem, ha a polgárok bizalmat szavaztak nekem, akkor kötelességem az emberek és a falu javát szolgálni.

Kilátástalanabb helyzetről számolt be Paragi Barnabás, az 54 lelkes Börzönce polgármestere. Ők a finanszírozási gondok miatt pályázatokkal már nem is próbálkoznak.

– Az önkormányzat sem az önrészhez, sem az áfa megfizetéséhez nem tud forrást biztosítani, az esetlegesen elnyert pályázati támogatás megelőlegezésére meg aztán végképp nem képes – jelentette ki. – Ezért aztán mi már nem is gondolkodunk abban, hogy bárhová is pályázzunk. Pedig lenne mit csinálni, az utak és a járdák borzasztóan rossz állapotban vannak – de már így is maradnak...

Hatala Gábor, a kevéssel több, mint 60 főt számláló Valkonya polgármestere sem tudott sok pozitívumról beszámolni. Pontosabban mégis: az önkormányzat képes volt biztosítani egy hitelhez az önrészt. Igaz, úgy, hogy eladta az öreg falugondnoki buszt.

– A hozzánk hasonló kistelepülések költségvetése olyan alacsony, hogy ha van is mondjuk, egy 20 milliós pályázat, ahol le kéne tenni 2 millió forint önrészt, akkor az gyakorlatilag esélytelen – mondta Hatala Gábor. – Ilyenkor mindig hitelt kell felvenni, amit viszont most szigorított a kormány, így aztán lényegében patthelyzet alakult ki. Nálunk az önkormányzati ingatlanok tetőszerkezeteit kellene felújítani sürgősen, mert lassan felkapja és elviszi őket a szél, de ez 40-50 millióba belekerülne. Ekkora volumenű pályázatba bele se tudunk fogni... Persze, lehet kérni támogatást az államtól, de attól még az előfinanszírozás kérdése nem oldódik meg.

Érdeklődésünkre az OTP Bank Zrt. médiakommunikációs osztálya közölte: véleményük szerint az önkormányzatok hitelfelvételének feltételeit alapvetően a jogszabályok szigorították. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény főszabályként kormányengedélyhez köti az önkormányzati hitelfelvételt és szabályozza annak feltételeit. Vélhetően a kisrécsei ügylet szempontjából szintén fontos lehet az a jogszabályváltozás, hogy az államháztartási törvény idei módosításaival szűkültek az önkormányzatot megillető támogatások hitelfedezetként való elfogadásának lehetőségei is. Az önkormányzati hitelkonszolidáció a hitelterhek átvállalásával amúgy javította az egyébként is jó adósnak számító önkormányzati ügyfélkör pénzügyi helyzetét, hitelképességét. Hozzátették, az OTP nem szigorította önkormányzati hitelfeltételeit, és idén jelentős mértékben nőt az éven belüli kihelyezett hitelek volumene. Ugyanakkor az említett példa arra enged következtetni, hogy a pár éve megreformált önkormányzati finanszírozási rendszer a kisebb önkormányzatok gazdálkodási gondjait nem oldotta meg, és továbbra is szükség lenne a banki hitelekre, főleg a fejlesztések finanszírozásához.

A kormánynak kell engedélyeznie

A Belügyminisztériumot is megkerestük az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban. Mint azt válaszukban írták: az önkormányzatok eladósodottsága a finanszírozási rendszer átalakítását indokolta 2011-ben. A kormány azóta a hozzájárulásához köti az önkormányzatok adósságkeletkeztető ügyleteinek (hitelfelvétel stb.) megkötését. Az újbóli eladósodást megelőző intézkedések bevezetése mellett az önkormányzatok fejlesztési és működési célokra is kérhetnek támogatást.