Hírek

2015.08.24. 08:09

Hogy ne üsse meg a guta! - 2015 a stroke-megelőzés éve

Zalaegerszeg – Stroke, vagyis szélütés gyanúja esetén nincs helye hezitálásnak, azonnal kórházba kell menni, a késlekedésért ugyanis igen súlyos árat fizethet a beteg.

Magyar Hajnalka

A fenti intelemnek sajnos elég szerény a foganatja, ezért az érintett orvosszakmai társaságok 2015-öt a stroke megelőzés évének nyilvánították. Ami akkor ér valamit, ha az információ elér a veszélyeztetett célcsoporthoz. A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség, Európában éves viszonylatban 1.4 millió halálesetet regisztrálnak. Hazánkban 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, évente mintegy 40-50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében.

Dr. Nikl János osztályvezető főorvos a nagy verőér elzáródás nyomán kialakult agyi elváltozást mutatja a monitoron

– Az utóbbi években némileg emelkedett centrumunkban a trombolízissel megmentett szélütéses betegek száma, azonban az eredménnyel nem lehetünk elégedettek – szögezi le elöljáróban dr. Nikl János, a Zala Megyei Kórház neurológiájának osztályvezető főorvosa. – Pillanatnyilag ez a vérrögoldó eljárás az egyetlen, az egész világon elfogadott módja az akut szélütés kezelésének. A nem vérzéses stroke elhatalmasodása ugyanis az esetek jelentős részében megakadályozható, vagy jelentősen visszaszorítható, amennyiben a beteg a tünetek megjelenésétől számított 4,5 órán belül megkapja a vérrögoldó infúziós kezelést. A legjellemzőbb tünetek: féloldali végtaggyengeség, beszédzavar, vagy a száj félrehúzódása. A négy és félórás időkapuba bele kell hogy férjen a sürgősségi labor és CT vizsgálat is, ennek nincs is akadálya, kórházunkban adottak a feltételek. A nagyon fejlettebb egészségügyi ellátással bíró országokban a betegek 10 százalékát mentik meg e módon, mi még csak 2-3 százaléknál tartunk, amit 5 fölé szeretnénk tornázni.

Az alacsony számoknak a világon mindenütt az az oka, hogy a betegek nem mennek időben kórházba. A stroke „sajnos” nem fáj, s a páciens abban reménykedve, hogy elmúlnak a tünetek, kifut az időből. Zala hosszú ideig a legrosszabb statisztikákat produkálta a szélütéssel összefüggő halálozásban, 100 ezer emberből 180-200 veszítette el életét emiatt. A prevenciónak és a jobb ellátásnak köszönhetően azonban javult a helyzet, a tavalyi adatok szerint a halálozás 140-150-re csökkent.

Így fest az agyi infarktus következtében kialakult rosszindulatú agyi vizenyő

Ami az infúziós kezelés gyakoriságát illeti, 2012-13-ban mindössze 15-20 alkalommal volt mód elvégezni az osztályon, idén úgy tűnik, már 40 fölé emelkedhet ez a szám. Ha az adatot onnan nézzük, hogy valaki visszanyerheti teljes egészségét, egy eset is örömteli. Ha azonban abból indulunk ki, hogy évente mintegy 1300-1500 akut stroke-ot kezelnek az osztályon, fájó, hogy ilyen sokan elmulasztják az esélyt.

Kevéssé köztudott az is, hogy a szélütés egyik kiváltó oka a szívritmuszavar. Aki pitvarfibrillációban szenved, annak ötször nagyobb az esélye a gutaütésre. Ezért is van, hogy a sikeres terápia feltétele egyebek közt a neurológia és a kardiológia szoros együttműködése, ami a zalai kórházban régóta biztosított.

Bodorkósné Tóth Eszter diplomás ápoló beteg monitorizálást végez a neurológiai osztályon

– Az agylágyulásos strokeok 25-30 százaléka szív eredetű, s ezen belül is leggyakrabban pitvarfibrilláció áll a háttérben – folytatja dr. Nikl János. – Ez azt jelenti, hogy megfelelő elektromos jelek hiányában a pitvar remegni kezd, nem pumpálja rendesen a vért. Emiatt a bal pitvarban embólus, vagyis vérrög képződik, ami besodródik a keringésbe, s gyakorta az agyban köt ki.

A legveszélyesebb az a szakasz, amikor a normál szívműködés aritmiásra vált, ám ezt a beteg gyakran nem veszi észre, vagy csak annyit érzékel, hogy „botlik” a szíve. Ez utóbbi azonban ártalmatlan jelenség is lehet, csak műszerekkel állapítható meg biztosan, mikor áll fenn fibrilláció. Régóta alkalmazott módszer erre a 24 órás Holter EKG, amivel elcsíphető a ritmusváltás. Használnak már bőr alá építhető miniatűr készüléket is, amivel heteken keresztül követhető a szívritmus, ez az eljárás azonban hazánkban egyelőre nem nyert teret.

Dr. Horváth János adjunktus a nyaki éren kialakult szűkületet mutatja

– A fibrilláló betegek, a nagyobb kockázat miatt megelőző kezelésként véralvadásgátló szereket kapnak – folytatja dr. Nikl János. – A régi, klasszikus alvadásgátlónak sajnos lehetnek mellékhatásai, s rendszeres ellenőrzést igényel a szedése. Azonban megjelentek már új típusú, rendkívül hatékony alvadásgátlók is (dabigatran, rivaroxaban, apixaban, edoxaban), amelyek nagy előnye, hogy nem kell mellettük diétázni, s az állandó laboratóriumi kontroll is mellőzhető. Az alkalmazásuknak azonban nagyon szigorúak a feltételei, tömegével egyelőre nem adhatók ezek a gyógyszerek.

Létezik még egy módszer az agyba beékelődött vérrög eltávolítására. Ennek lényege, hogy a combi verőéren keresztül katétert vezetnek az agyba, s speciális eszközökkel „kipecázzák” a még nem rögzült vérrögöt. A módszer legközelebb Kaposváron érhető el, s a tünetek megjelenésétől számított 6-8 órán belül sort kell rá keríteni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!