Hol a boldogság kulcsa? - Nagy Réka pszichológus a lélektan új tudományterületéről

– A pozitív pszichológiát nem szabad összekeverni a ma oly divatos pozitív gondolkodással, a vonzás törvényével – szögezi le elöljáróban Nagy Réka pszichológus, aki nemrégiben a Zalaegerszegi Női Szalon estjén tartott előadást a témáról. – Utóbbi azt hangsúlyozza, hogy elég pozitívan gondolkodni, egész nap mosolyogni, hinni, és a számunkra kívánatos események megtörténnek, a sikereket „bevonzzuk" az életünkbe. Ezek a nézetek nap mint nap áradnak ránk a könyvesboltok polcairól és az internetről, holott igencsak káros hatásai vannak. Egyrészt nagyot fogunk csalódni, a jó dolgok ugyanis nem hullanak maguktól az ölünkbe, másrészt megfeledkezünk arról az alapvetésről, hogy a sikerért, legyen az szakmai vagy magánéleti, minden esetben meg kell dolgoznunk. Egy jó párkapcsolatért, vagy barátságért is sok erőfeszítést kell tennünk. A vonzás törvénye, amely azt állítja, hogy a gondolataink puszta pozitív rezegtetésével az univerzum megadja nekünk azt, amire vágyunk, amerikai kutatók szerint már nemzetgazdasági kockázatot jelent a tengeren túlon, ugyanis ez a gyerekes gondolkodásmód arra ösztönzi a hívőket, hogy ölbe tett kézzel várják a sikert, ahelyett, hogy megdolgoznának és megküzdenének érte.

Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia kiemelkedő magyar származású kutatója szerint csak kemény munka árán, egy számunkra fontos, leginkább kreatív tevékenység során tudjuk megtapasztalni a tértől és időtől független boldogság élményt, a flowt. A flow elérése tehát nem könnyű, nem mindenkinek adatik meg, ugyanakkor már az általános pszichés jóllét is hatalmas előnyt jelenthet bárki számára.

– A pozitív pszichológia kutatásokon alapuló tudománya éppen abban segít, hogy képesek legyünk megteremteni a viszonylag stabil, kielégítő, ha tetszik boldog lelkiállapotot, és ennek a bekövetkeztét soha ne másoktól, külső tényezőktől várjuk – folytatja Nagy Réka. – A viszonylag stabil lelkiállapot kifejezés nagyon fontos. Hiszen adódhatnak nehéz helyzetek, nem kerülhetünk el minden kellemetlenséget, tragédiát. A cél tehát nem ezeknek a kríziseknek a teljes kiiktatása, az állandó boldog állapot elérése. Ehelyett arra kell törekednünk, hogy ne csak a testi, hanem a lelki izmainkat is megerősítsük, strapabíróbbak legyünk, és nehézség esetén idővel vissza tudjunk billenni a lelki stabilitás állapotába. Az idő fontos tényező, hiszen például a gyász sebeinek begyógyulása nyilvánvalóan hosszabb folyamat, mint mondjuk egy munkahelyi stresszhelyzet okozta konfliktusé. Tudnunk kell, hogy életünkben van ideje a szomorúságnak, a panasznak, a rosszkedvnek, a fájdalomnak, ezeket is meg kell tudni élni, a baj akkor kezdődik, ha ezekbe a hangulatokba beleragadunk, ha tartóssá válnak, vagy elhatalmasodik rajtunk a tehetetlenség, reménytelenség érzése. Fontos, hogy ilyenkor képesek legyünk eltávolodni a helyzetünktől, tudatosítani, hogy hónapok vagy évek távlatából máshogy tűnik majd fel a pillanatnyilag nyomasztó teherként megélt élethelyzet. Gondoljuk végig, korábban mi segített hasonló szituációkban. Lehetett ez egy baráti beszélgetés, vagy konkrét cselekvés, esetleg csupán az idő múlása. Sokszor az is segít, ha arra koncentrálunk, mit tanulhatunk a helyzetből. Mindig keressünk társas támogatást, ez fontos védőfaktorként működik.

Minden ember rendelkezik pszichológiai immunrendszerrel, ami erősíthető, ez ma már egyértelműen bizonyított. Kutatások igazolták azt is, hogy az optimista szemlélet, a múlttal való megbékélés, a másokon való segítés, a humor és a hála érzése igazi vitalitásgenerátor, mérhetően segíti a biológiai immunrendszer erősödését, építi a sejteket. Azt is kimutatták, hogy a pesszimizmus, az agresszió, ellenségesség összefüggést mutat a szív- és érrendszeri panaszok megjelenésével, roncsolja a sejteket.

– Azt javaslom, ne csak azt nézzük, hogy ki nyerte meg a lottóötöst, azokhoz képest is lássuk magunkat, akiknél mi vagyunk a szerencsésebbek. A pénz hiánya kétségtelenül boldogtalanná tud tenni, ugyanakkor érdekes kutatási eredmény az is, hogy a sok pénz nem jár együtt a boldogság növekedésével. Ez az egészségi állapot esetében is igazolt, az egészség hiánya, a betegség megléte boldogtalanná tesz bennünket, de a kiváló egészségi állapot nem tesz minket boldogabbá. Szinte senki nem ébred avval a tudattal, hogy jé, megvan kezem-lábam, hálás vagyok érte, és ezért ma nagyon boldog napom lesz.

Érdekes tény az is, hogy az intelligencia és az iskolázottság sem növeli a boldogságszintet. Erős összefüggés van ugyanakkor az érzelmi intelligencia és a boldogság megélése között. A sokdiplomás, erősen karrierista emberek éppen a belső bizonytalanságukat próbálják kompenzálni a címek begyűjtésével, csakúgy, mint a boltkórosok, akik a pénzköltéssel, újabb és újabb holmik beszerzésével próbálják megtapasztalni a boldogságot, hasztalan.

– Jobban járunk tehát, ha a boldogság hajszolása helyett a harmonikus lelkiállapot elérésére törekszünk. Ennek érdekében tanuljunk meg nem-et mondani, ne legyünk mártírok és elégedjünk meg azzal, ha valamit elég jól csináltunk, ne akarjunk minden téren maximálisan teljesíteni. Igyekezzünk kialakítani a magunk életfilozófiáját, gondoljuk ki mi a célunk, ne napról napra éljünk. Tárjuk fel saját erőforrásainkat, találjunk értelmet az életben, ezekkel felvértezve sikeresebben küzdhetünk meg a nehéz helyzetekkel is.