A hősök tiszteletére - Példa marad az aradi vértanúk sorsa

Zalaegerszegen a Csány László téren került sor a vértanúk tiszteletére rendezett városi megemlékező ünnepségre. Először a Zrínyi Miklós Gimnázium Szépirodalmi Műhelyének tagjai adtak klasszikus irodalmi alkotások mozaikjaiból összeállított műsort, aminek végén a kivégzett tábornokok feljegyzett, utolsó szavai hangzottak el. Majd Flaisz Gergő, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ igazgatója mondta el emlékező beszédét.

– Mindig voltak, akik a sor elejére álltak. Így volt ez a szabadságharc mátrtírjai esetében is, akik helytállásukkal a legnagyobb terror közepette hitet öntöttek a hazafiak szívébe, és vannak ma is, akik a sor elején mennek – kezdte beszédét, majd a szabadságharc elbukása, a világosi fegyverletétel utáni vérengzésekről beszélt. Majd a gondolatot azzal folytatta, hogy történelmünk során megannyiszor igyekeztek megtörni bennünket, és elvenni a legfőbb hungarikumot, a magyar szabadság és életképesség receptjét. De megmaradásunk záloga sohasem volt és sohasem lehet adásvétel tárgya. A tizenhárom elítélt tábornok nem menekült, inkább a tisztességet választotta, ami a vérpadhoz vezetett.

- Vannak szerencsés sorsú nemzetek, melyek történelme győzelmet és dicsőséget, szabadságot, fölemelkedést hozott, de mi magyarok nem tartozunk ezen szerencsés nemzetek közé, a mi történelmi múltunk számos kiemelkedő fordulópontja legyőzettetéssel, a szuverenitás elvesztésével járt - mondta Dénes Sándor, Kanizsa polgármestere, aki az Aradi udvarban tartott megemlékezésen beszélt.

A polgármester rámutatott: talán ez a tradíció körvonalazza a magyarság karakterét, mely szerint a szabadság szeretete, a hagyományokhoz való ragaszkodás és az igazságérzet hangsúlyosabb másokénál.

Nagykanizsán a város nevében Dénes Sándor polgármester (középen), valamint Karádi Ferenc (balról) és Tóth Nándor alpolgármester helyezett el koszorút Batthyány Lajos szobránál Fotó: Pásztor András

- Mert olyan hősök és államférfiak a példaképeink, akik minden reménytelenség közepette is bátran vállalták elveik és cselekedeteik következményeit, s nem hátráltak meg a kivégzőosztag és a bitófa előtt sem - utalt a 13 aradi vértanúra Dénes Sándor.

Az emlékező beszédet követően a Hevesi-iskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a politikai pártok és civil szervezetek helyeztek el koszorút a vártanúk szobránál. Délután a Székely-kertben, a nyergestetői szabadságharcosok emlékfenyvesénél folytatódott a program, ahová a Polgári Kanizsáért Alapítvány szervezett megemlékezést.

Hévízen, a Városháza téren az Illyés Gyula Általános Iskola tanulói adtak műsort az aradi vértanúk emléknapján. Papp Gábor polgármester pedig Haynau haragjának napját és annak szomorú következményeit felidéző ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: mindannyiunk számára más és más üzenete lehet a tizenhárom aradi tábornok szabadságharcban és fogságban tanúsított magatartásának.

- Nem könyörögtek és esedeztek kegyelemért, felemelt fejjel, igazuk biztos tudatában álltak Haynau ítélőszéke elé - fogalmazott a városvezető. - Számomra ma a legfontosabb üzenete talán a szabadság tisztelete, mindenek fölé emelt szentsége. Hogy azt az országot, amelyben élünk, amelyben gyermekeket nevelünk, valamennyien sajátunknak tekintsük, s félretéve nemzeti, politikai, vallási hovatartozásunkat, védjük és óvjuk meg. Hogy összefogva, egy célért tudjunk vállvetve küzdeni akkor, amikor a sors, a külső események ezt úgy kívánják, amikor szabadságunk, országunk megvédése ezt követeli. Ahogyan tették 48-as elődeink.

A hévízi program a '48-as emlékmű megkoszorúzásával zárult.

Lentiben az Október 6-i Emlékparkban gyűltek össze a megemlékezők az aradi vértanúk tiszteletére tartott ünnepségen, ahol Drávecz Gyula, a település alpolgármestere mondott beszédet.

- Azokra a katonákra emlékezünk, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kegyetlen megtorlás áldozataivá váltak, akik önként vállalták a halált a nemzetért - mondta. - Mégis a szabadságért való küzdelmük, az azonos célba vetett hitük összekötötte őket. Hitték, hogy van lehetőség arra, hogy az ország, melynek ők is részei, egyszer valóban szabaddá és önállóvá válhat. Az aradi vértanúk származásának sokszínűsége arra utal, hogy a magyar forradalom és szabadságharc eszménye túlmutatott az ország határain.

A szónoklatot követően a Vörösmarty-iskola diákjainak zenés-verses műsorával folytatódott a megemlékezés, majd a jelenlévők helyezték el koszorúikat, mécseseiket az emlékműnél.

Keszthelyen kora este a Szent Miklós temetőben emlékeztek az aradi vértanúkra. A Vajda János Gimnázium diákjainak műsorát követően Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója mondott beszédet.

- Emlékeznünk kell és emlékeztetnünk. Arra a napra, amely Aradot nemzetünk golgotájává tette. Emlékeztetni. hogy a vértanú halálának az ad értelmet, ha belőle új élet sarjad - emelte ki. Felidézte az aradi tizenhármak és az első felelős miniszterelnök meggyilkolását és a Haynau által levezényelt megtorlást. Szólt megyénk szülöttjéről, Deák Ferencről, aki felismerte, hogy az áldozatként hullajtott vérből mindig új élet sarjad és bármilyen nehéz is, a gyásznak az élet felé kell fordulni . A kiegyezés jelentőségét és a következő évtizedek gazdasági és kulturális felvirágzását, a magyar polgárosodás jelentőségét is hangsúlyozta.

Az emlékezés és emlékeztetés, valamint a jövőbe tekintés és tenniakarás fontossága állt Havasi Bálint beszédének középpontjában a keszthelyi Szent Miklós temetőben

- Mi itt vagyunk, létezünk. Fejet hajtunk, emlékezünk. De az emlékezés után fejünket felemeljük, a jövőbe tekintünk, mert élni és tenni akarunk, hogy őseink áldozata ne legyen hiábavaló - zárta gondolatait Havasi Bálint.

A megemlékezés végeztével az emlékezők koszorúztak a keszthelyi '48-as honvéd hősök tiszteletére állított emlékműnél.