Így voksolhat jövőre a magyar

A minap kihirdetett jogszabály egy másikkal, a 2011 decemberében elfogadott választójogi törvénnyel együtt jelöli ki azokat a kereteket, amelyek a demokratikus jogaink gyakorlására vonatkoznak. Már másfél évvel ezelőtt döntött ugyanis a parlamenti többség arról, hogy a jelenlegi 386 helyett 199 képviselő kerülhet az országgyűlésbe 2014-ben, az egyéni választókerületek száma pedig 176-ról 106-ra csökken. Megszűnnek a területi (megyei) listák, országos listáról 93 mandátumot szerezhetnek a pártok, ilyen listát pedig csak az a szervezet állíthat, amelynek legalább 27 egyéni jelöltje lesz. Az eddigi kétfordulós rendszert egyfordulós váltja, a mandátumot a legtöbb voksot szerző jelölt kapja. A választójogi törvény a határon túli magyaroknak is szavazati jogot biztosít, ők azonban csak országos listára adhatják le voksukat.

Újdonság a mostani rendszerhez képest az is, hogy az úgynevezett töredékszavazatokból (amelyek korábban a mandátumot nem szerző egyéni jelölt pártját kompenzálták) 2014-től már arányosan a győztes jelölt pártlistája is részesül majd.

Ezek lesznek tehát a leglényegesebb választójogi változások, míg a mostani (választási eljárásról szóló) törvényben a technikai részleteket rögzítették a jogalkotók. Méghozzá második nekifutásra, a tavaly novemberben elfogadott első módosítást ugyanis több ponton alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság idén január 4-én. Emlékezetes: az eredeti koncepció tartalmazta az előzetes regisztráció intézményét, tehát csak azok vehettek volna részt a választásokon, akik határidőre feliratkoznak a névjegyzékbe. A kétharmados törvényről Áder János államfő kért normakontrollt, és bár beadványában nem szerepelt a regisztráció vizsgálata, az alkotmánybíróság mégis megsemmisítette ezt a passzust, a választójog indokolatlan korlátozására hivatkozva. A Fidesz frakcióvezetője még aznap jelezte, hogy 2014-ben nem lesz regisztráció, majd a kormánypárt nekiállt kidolgozni az új törvénymódosítást.

Látogatók a Parlamentnél. Jövőre sokkal kevesebb képviselőnek jut hely odabent, s ők is új szabályok alapján szerezhetnek mandátumot. Illusztráció: Pezzetta Umberto

A napokon belül hatályba lépő törvény ennek megfelelően nem írja elő az előzetes feliratkozást a magyarországi lakcímmel rendelkező számára. Ugyanakkor a külhoni magyar állampolgároknak fel kell vetetniük magukat a névjegyzékbe, akárcsak a nemzetiségi listára szavazóknak és mindazoknak, akik segítséget (például mozgóurnát) igényelnek voksuk leadásához. Fontos változás, hogy megszűnik az ajánlószelvények (a köznyelvben kopogtatócédulák) gyűjtése, helyette 500 támogató aláírással lehet egyéni jelöltté válni, s ezek megszerzésére legfeljebb 48 napjuk lesz a képviselő-aspiránsoknak.

Szintén eltörli a jogszabály a kampánycsend intézményét, így akár a választás napján is lehet majd a pártokért és jelöltekért korteskedni, illetve közvélemény-kutatási eredményeket közölni. A kampányidőszak hivatalosan a szavazás előtti 50. napon indul és a szavazás befejezéséig tart. Vannak azért kivételek: a voksolás napján a szavazóhelyiségek bejáratától 150 méteren belül kampányolni nem lehet, illetve a közvélemény-kutatást végzők nem léphetnek be a szavazókörök épületébe, az exit poll eredményeket pedig csak 19 óra után hozhatják nyilvánosságra. Egy-egy szavazókörhöz legfeljebb 1500 választópolgár tartozhat, s minden településen ki kell jelölni legalább egy szavazókört. A voksolás időpontja nem változik: a választásokat vasárnapra lehet kiírni, a szavazás 6-tól 19 óráig tart. Akkor is érvényes lesz a voks, ha a szavazólapot nem helyezi borítékba a választópolgár.

Még egy jelentős területet szabályoz az új törvény: a politikai reklámokét és hirdetésekét. Politikai reklámért a médiaszolgáltató pénzt nem kérhet. A közszolgálati médiumok a kampányidőszakban a jelölő szervezetek és jelöltek reklámjait kötelesek közzétenni a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott alkalommal és időtartamban. Ilyen típusú (tehát ingyenes) politikai reklámot az országgyűlési és az európai parlamenti választások kampányidőszakában csak közszolgálati médiumban tehetnek közzé a listát állító szervezetek (a listát nem állítókra és az egyéni jelöltekre e kötöttség nem vonatkozik). A másik kategória a politikai hirdetésé, amelyet a sajtótermékek és internetes portálok pénzért közölhetnek, a médiatartalmaktól megkülönböztethető formában, de csak akkor, ha a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül eljuttatják az Állami Számvevőszékhez hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét, és a szervezet ezeket nyilvántartásba veszi.

E törvény hatálya nemcsak az országgyűlési, hanem a helyi önkormányzati, a nemzetiségi önkormányzati és az európai parlamenti választásokra is kiterjed. A jövő évben mind a négy kategóriában választásokat tartanak Magyarországon, hamarosan tehát "élesben" vizsgázik az új rendszer.

Elvek: önkéntes, tiszta, nyilvános

A választási eljárásról szóló törvény alapelvként rögzíti az önkéntes részvételt, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét, a választás tisztaságának megóvását, a fogyatékossággal élő szavazók joggyakorlásának elősegítését, valamint az eljárás nyilvánosságát. A választási szerveknek a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerését lehetővé kell tenniük az igénylést követő 5 napon belül. Továbbra is az államfő feladata kitűzni a választást, a szavazás előtt 70-90 nappal. Országos népszavazást nem lehet az általános parlamenti vagy önkormányzati választásokkal együtt tartani.