Hírek

2016.05.02. 11:53

Jakupcsek Gabriella: belehal, vagy kitalál

Az egerszegi kávézó egy napon kétszer is dugig telt a nevére. Pedig nem várhattunk dalokat, vagy zenei produkciót, se verseket, se regényrészlet felolvasását, festményt, szobrot pláne nem. Csak derűs könnyedséget. Azok után is, ami történt. Jakupcsek Gabriella televíziós személyiséggel.

Arany Horváth Zsuzsa

- Zavarja vagy élvezi, hogy ha nem is hőssé, vagy áldozattá vált, de mindenképp olyan emberré tették, akivel együttérzést kiváltó méltánytalanság történt? Mint látható, a népszerűsége malmára hajtották a vizet, akik tavaly decemberben megváltak Öntől a közszolgálati televízió döntéshozói közül.

(Jakupcsek Gabriella műsorvezetőt a közszolgálati televízióból 2015 decemberében csoportos leépítés keretében bocsátották el két műsor felvétele közben. Az általa vezetett Ridikül című délutáni beszélgetős műsor a legnézettebbek közé tartozott.)

- Van ebben igazság, de nem élvezem. Látom, hogy ezért is van, hogy ilyen sokan jönnek el meghallgatni engem, de én nem vagyok áldozat típus. Valóban, érzem a szolidaritást, ami rettenetesen megerősített. Biztos vagyok benne, megtalálom a helyem újra. A történtekhez egyébként nincs köze az aktuálpolitikához, csak annyiban, hogy most az igazságtalanságnak lettem az arca. Nem szeretnék politikai kérdés lenni, mert én szakmai hibának tartom a történteket.

- Jókor találták meg azok a feladatok, amikhez valódi köze volt, vagy tudatos választások eredménye?

- Kiderült, hogy tudom ezt csinálni, mégha tökéletlenül is. Elég lassan alakult ki a magam stílusa.

- A szemlélő úgy érzi, a bulvárhoz képest inkább a szeriőz újságírás áll jobban Önnek, az úgynevezett komoly médiában dolgozó műsorvezetőkhöz hasonlítva azonban üdítően könnyedebb stílusú, amikor „csak” emberi témákat pendít meg a beszélgetős műsorokban.

- Az ember nem úgy kezd, hogy azonnal őszintén, könnyeden lép be az emberek nappalijába a képernyő segítségével, ebben nagyon sok tanulás, tapasztalat bújik meg, s a személyiségem is fejlődött, változott a 26 év során. Kezdetben én magam is maníros, tetszeni vágyó fiatal lány voltam, ez egészen biztos. Hogy hol változott meg a saját életem és a szakmám hangsúlya, azt nagyjából sejtem. Ha nagy kihívásoknak, kemény harcoknak, őrületes versenyhelyzeteknek, nagy megmérettetéseknek a szereplője az ember, akkor csak az a kérdés, hogy bírom-e. Ha maníros maradok, akkor nem fogom bírni, nem leszek hiteles.

- Közben az idehaza akkor még gyerekcipőben járó kereskedelmi csatornák szerkesztőinek az elvárásai mindenkit sztereotipizáltak valamilyen elképzelt nézői kedveltségi klisé alapján...

- Hogyne. Törekvés volt a személyiség megváltoztatására. Sokáig beleszóltak abba, hogy hogyan nézzek ki, hogyan beszéljek, milyen legyen a kiejtésem, mit vegyek fel, milyen legyen a frizurám. Kiválasztják az embert egy munkára, majd igyekeznek teljesen megváltoztatni. Volt olyan műsorsorozat, amit egyetlen ruhában kellett végigcsinálnom. El se tudjuk képzelni, egy nőnek mennyit rombol az önbecsülésén ez a látszólag kevéssé jelentős momentum. Előfordult, hogy nadrágba kényszerítettek, mondván, túl jó a lábam, elviszi az emberek figyelmét a tartalomról. Átfestették a hajamat, behúzták a dekoltázsomat. Ebbe az ember vagy belehal, vagy kitalál belőle. Én azt hiszem, akkor lettem kedvelt jelenség az otthonok nappalijában, amikor már nem szóltak bele a stílusomba.

(Az egerszegi Mimosa Lounge kávéház - zömmel női - publikuma hallhatta tőle, a fizikai korosodás nemcsak a reflektorfényben élőknek, nekünk is készülni kell, hogy az új szerepkört is élvezhessük.)

- Harc volt, vagy szerencse a szerkesztőkkel?

- Szerintem engem egy ponton egyszercsak elfogadtak, önjáró lettem. Nagyon sok munkával „csinálja meg” magát az ember,a mihez önkritika, is kell. Szerencsére akkor felkészült, művelt, jó szemű, érzékeny, szakmát értő feletteseim voltak. Iszonyú fontos, hogy kinek a keze alatt dolgozik az ember, minden munkahelyen tudják, a fejétől bűzlik a hal.

- A témaválasztásra is kiterjedt a karanténból való szabadulás?

- Mindenről lehet beszélni, csak nem mindegy, hogy hogyan. A téma örök, a bulvár csupán az egyik lehetséges feldolgozási forma. Mindenről lehet ízlésesen és iszonyú ízléstelenül szólni.

- A Ridikül szinte minden nőhöz szólt.

- Az a hírem, hogy nagyon sok férfi nézője is volt. De visszatérve, előfordult, hogy valamit újra, másképp feldolgozva kellett elmagyarázni.

- Hogyan lehet arányokat találni abban, hogy a műsorvezető ne csak „biodíszlet” legyen, de ne is tengjen túl?

- Érdemes szem előtt tartani, hogy a műsorvezető is akkor jó, ha kihozza a vendégeiből a maximumot. A Ridikülnél egyébként nem avattak be a kiválasztásukba. Közben rájöttem, az sem baj, ha távol állunk egymástól, Az a nehéz, ha magánemberként előítélettel vagyunk kénytelenek gondolni valakiről erkölcsi, egyéb okokból. A magánemberi ítéleteket a stúdió ajtajában kell hagynunk.

(A közönség előtti beszélgetés során például megtudtuk, közismert vendéggel készült felvételt nem lehetett leadni az illető állapota miatt...)

- Érezhető volt, hogy elfogy a levegő a műsor illetve Ön körül?

- Nem. Ám én régóta éreztem, újítani kellene, nyitni kapukat témák, vendégek felé. Különböző kötöttségek miatt ez nem volt lehetséges.

 

Pohár vízzel kezdte

Egyedüli gyerekként nőtt fel Budapesten, édesapját korán elvesztette. Anyai nagyapja az ügetőre vitte vasárnaponként, a nagyi főzni tanította, édesanyja humán érdeklődéssel könyvelő irodán dolgozott.

A színművészetiről két év után kirostálták, ezután művészettörténetet tanult és magyar irodalmat az ELTÉ-n, közben két fia (Bálint, Marcell) született első férjétől, Máté Gábor színművésztől, akit a főiskolán ismert meg. Egyetemi évei alatt tv-asszisztensi keresménnyel egészítette ki a jövedelmét. Így esett, hogy Rózsa Györgynek készítette oda a vizet, Egri János vetélkedős műsorához írt kérdéseket, de hasonló feladatot kapott Vágó István mellett is. 1992-ben a Magyar Narancs hetilap ösztöndíjával Párizsban nemzetközi újságírást tanult, amikor hazahívták: a Magyar Televízióban fiatal, ambiciózus embereket kerestek Hankiss Elemér elnöksége idején. Hét év alatt számos műsort készített az M1-en, majd következett a rádiós korszak Reggelivel, Napközivel. A Capuccino-t Buza Sándorral és Gundel Takács Gáborral vezette a Danubiuson.

A televíziós műsorvezetői karrier kisebb kihagyásokkal (amibe beletartozott az az idő, amit harmadik gyermeke, Kliegl Emma Róza születése miatt hagyott ki 2008-ban) folyamatosan felfelé ívelt, s a hazai kereskedelmi csatornákon (TV2, Story TV) olyan állomásokon ment keresztül, mint a Jakupcsek talkshow, a Most vagy soha, a Multimilliomos, a Férfisztriptíz, A nagy fogyás, Az igazság ára, Mert érdekel, A’ La Carte. Végül a Magyarország, szeretlek!, s legutóbb a Ridikül. A felmondás óta több megkeresést kapott, ő maga is tájékozódik, de még nem találta meg, amit keres.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!