Hírek

2017.02.20. 11:00

„Jó itt lenni, jó itt élni!” – Bagod bővelkedik történelmi látnivalókban, de a térség falvaival együtt gondolkodik

Bagod – A reggeli napsütés gyorsan felolvasztja az éjszakai fagyot, az út sárossá válik, erre már nincs aszfalt burkolat. Innentől gyalog közelítjük meg a mai Bagod ősi falurészének Árpád-kori körtemplomát. Pontosabban, annak bővített, s felújított utódját, a Szent Pál templomot. Az 1260 körül épített körtemplom falainak vastagsága 185 centis, nem véletlen, hogy mai is szilárdan állnak. Későbbi bővítetése után, most egy nyolcast formáz az alaprajza.

Győrffy István

- Előzetes bejelentkezéssel, tavasztól őszig lehetőség van a templom belső megnézésére is – mondja Sipos Ferenc Bagod polgármestere.  - A belső megtekintésről az önkormányzat gondoskodik. Bagodnak az idei fontos éve, hiszen két jubileumot is ünneplünk. 2017-ben hétszázhetven éves a falunk, Bagod elnevezéssel pedig negyven éves – mondja turisztikai sorozatunk házigazdája.

Bagod a településrészeivel mostanra teljesen egybeépült, kivéve Szentpált, amit külön helységnévtábla is hirdet a Bagod falu tábla alatt.

- Néhány család él ebben a községrészben is, de a lakók többsége régen elkötözött. Történelmi fontosságát tekintve azonban még nem lezárt ez a műemlék, hiszen most is folynak kutatások. Nemrég geoinformatikai méréseket végeztek az Óbudai Egyetem Geoinformatikai Intézetének szakemberei a templomnál. Elképzelhető, hogy mégsem teljesen kerek az eredeti épületrész, mint azt évszázadokig gondolták – újságolja Sipos Ferenc.

Fotó: Győrffy István

A község mai egységes szerkezetét 1977-től számítják. Ekkor lett a négy falurész egyesítéséből (Alsó- és Felsőbagod, Szentpál és Vitenyéd)  Bagod. Megmaradt öt temetőjük, amelyek közül négyben még ma is temetkeznek. Az elmúlt években Bagodon minden olyan fejlesztés megtörtént, ami a lakosság komfort érzéséhez nélkülözhetetlen. A jubileumi év új szlogenje: „Jó itt lenni, jó itt élni!”

- Egységes településképet próbálunk kialakítani, ami már a község több pontján is látszik. Az önkormányzat épülete előtt, vagy a vasútállomásnál modern rajzos táblák igazítanak útba, de ilyen a honlapunk is. Ezek mint Tóth Norbert, zalaegerszegi képzőművész terveit és keze munkáját dicsérik. Lépést próbálunk tartani a mai világgal, a lakosság számára  egyszerűen, könnyen érthető módon láttatjuk a szolgáltatásainkat. Haladunk a korral, de úgy gondoljuk, legyünk egy kicsit mások is – mondja a polgármester.

Bagodnak egy sor turisztikai látnivalója akad, amelyekért érdemes megállni a faluban. A Szent Pál templom mellett ilyen a másik, a helyi védettség alatt álló Szent István templom is. Ezt a templomot 1899. július 9-én szentelték fel, de rendkívül érdekes a megelőző története. Már 1333-ban szerepelt a pápai tized listán Bugud virágzó plébániája, amely 22 széles dénár tizedet adott. 1550 táján Zalában, Egerszegen és Salomváron kívül csak itt volt folyamatos az egyházi élet, a királynak, a töröknek egyaránt adóztak. 1725-ben, majd  1806-ban javítgatták a templomot, ami 600 férőhelyes, torony nélküli építmény volt, viszont az orgonáján  öt változatban is lehetett játszani. Sajnos, 1895-ben hatóságilag betiltották a templom használatát,  majd a rossz állapota miatt le kellett bontani az épületet. Az új templom alapkövét 1898. június 1-én helyezték el, s Morandini Tamás tervei szerint,  nagy gyorsasággal, egy évvel később már el is készült. 1899. július 9-én szentelték  fel az új templomot. Azóta több felújításon is átesett az építmény, legutóbb 1994–ben, amikor a mennyezeti képeket és az oltárképet dr. Závory Zoltán szilsárkányi tanár festette, illetve restaurálta.  Farkas László plébános megmutatja a csupa fény templomot, amelynek freskói, szobrai különös látványt nyújtanak. Ezeket nappal, a betekintő rácson át a turista is láthatja.

Bagod szellemiekben is adott maradandót. A reformkorban a megye adakozásra szólított fel,  az egyik helyi nemes, Skublics Károly, miután az adományok nem nagyon gyűltek, 790 műből álló, összesen 1954 kötetes magánkönyvtárát felajánlotta „közhaszonra és használatra”. A könyvek ma is megvannak, maradékukat a megyei levéltár őrzi.

- Történelmi hagyaték a Faluházunk is, ami eredetileg a Boldogfai Farkas család kúriája volt. Ezt, az akkor még ott élő leszármazottal személyesen egyeztetve, Makovecz Imre tervei alapján építették át 1986-ban. Megtisztelő, hogy az épület bekerült a Makovecz életmű gondozásáról szóló kormányhatározatba, melynek köszönhetően – többen közt – helyreállítják az akkor felállított, de azóta elkorhadt faszobrokat is – mondja Sipos Ferenc.

A Farkas családnak meglehetősen viharvert kriptája is áll az Egerszegre vezető út mellett lévő temetőbben. Ennek is új fejezte kezdődhet, erről a polgármester ezt mondja:

- A kriptában kilenc hozzátartozó nyugszik, köztük  a földbirtokos unokája, dr. Farkas Tibor országgyűlési képviselő, aki  bécsi és  budapesti egyetemen, majd Cambridge-ben tanult, s ismert magyarjog-tudós volt. Tavaly ősszel egy egyenes ági, Budapesten élő leszármazott, Papp Éva keresett meg bennünket, s  napjainkban ritkaság számba menő felajánlást tett.  Olyan jelentős összeggel támogatná a kápolna renoválását, mely a teljes külső felújítás költségeinek 60 százalékát fedezi! Hab a tortán, hogy egy fiatal oldalági történész leszármazott, Farkas Ákos is megkeresett minket, aki magyar szülőktől Venezuelában született, s csak 25 évesen kezdett intenzíven magyarul tanulni. Öt éve Magyarországra költözött és rendkívüli energiát fektetett családfája kutatásába. Így nagyon értékes anyag került elő az ott nyugvó hozzátartozókról.  Remélhetően hamarosan rendbe tesszük ezt a hagyatékot is. De nem csak ők Bagod önzetlen, nem „idevalósi” segítői. Egy pár éve itt élő ausztriai úriember, Pfeiler Karl Franz Josef is rendszeresen támogat minket. A régi tűzoltókocsik  fedett beállójának faanyagát ő adta, s ezeket gondozza is. Nemrégiben azt kérte, hogy a Szentpálon lévő kőkereszt felújítására kérjünk árajánlatot, mert ő finanszírozza a megújítását, egy keresztnek szépnek kell lennie, nem elhanyagoltnak – mondja Sipos Ferenc.

Bagodon található a Csertán család mauzóleuma, az egyik felmenő, Csertán Sándor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kormánybiztosa volt. Áll még egy téglabuzogány víztorony is, amiből húsz körül van már csak az országban. A falu alatt kerékpár út vezet, ami Teskándtól Zalalövőig használható, sőt ezen mértek ki egy fél Maraton távot, amelyen minden évben nagyszabású futóversenyt rendeznek.  Akinek nem elég a kerékpározás, az igény- beveheti a községi viszonylatban egyedülálló, négyszáz méteres futópályáját is

- Az önkormányzatnak szállása is van, amit mi nem pénzkereseti céllal, sokkal inkább segítő szándékkal üzemeltetünk. Jól jön ez a német testvértelepülésünk, Heilbad Heiligenstadt vendéginek elhelyezésénél is. Bagod azt mondja: jöjjön el hozzánk, de ismerkedjen meg a környező településekkel is.  A „hozzánk”-nak  Bagod csak egy része, a „Mi” pedig nem más, mint a környező települések alkotta torta, amiből községünk csupán egy szelet. Egy család nem jön errefelé egyetlen látnivaló kedvéért, de ha tudja, hogy a környék a gazdag történelmi látnivalókon túl a természeti értékeknek sincs híján, kedvet kap arra, hogy barangoljon például a turista útjainkon, ellátogasson a környék horgásztavaihoz, vagy megnézze mindazt, amit az egerszegi Tourinform Irodában kínálunk  e tájról – köszön el Sipos Ferenc, aki még hosszan sorolja a jubileumi év rendezvényeit, amelyeket másoknak is érdemes lesz felkeresni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!