Hírek

2015.07.31. 09:54

Jó példa: Zalaszentmártonban megvalósult a teljes foglalkoztatás

Zalaszentmártonban megvalósult a teljes foglalkoztatás, azaz egyetlen regisztrált álláskereső sincs a településen. Hasonló jó mutatókkal bír a szomszédos Dióskál és Egeraracsa is.

Varga Lívia

– Hatalmas dolog, hogy Zalában több ilyen településsel is büszkélkedhetünk – szögezi le Rigó Csaba kormánymegbízott, hozzátéve: a jó eredményhez a polgármesterek elhivatottsága és hosszú évek kitartó munkája vezetett. – Ezekben a falvakban sikerült elérni, hogy a közfoglalkoztatás értékteremtő tevékenység legyen, aminek presztízse van, és ami a helyi sajátosságokra épít.

A fenti településbokor minden várostól egyforma messze van, ráadásul rendkívül rossz a buszközlekedés, ami nagyon megnehezíti az elhelyezkedést. Kiutat a közfoglalkoztatás, továbbá tevékenységük összehangolása jelentett a községek számára.

Zalaszentmárton 2011 óta vesz részt a közfoglalkoztatásban. Mint Dancs Szilveszter Zoltán polgármester elmondta: a szomszéd falvakkal való együttműködést a kezdetektől fontosnak tartotta, hiszen a munkaerő egy része is onnan érkezik, de gépeket, eszközöket is gyakran kölcsönöznek egymástól.

– Mezőgazdasági tevékenységet folytatunk, burgonyát termesztünk, fóliás és szabadföldi kertészettel foglalkozunk, méhészkedünk és van gyümölcsösünk is – sorolja a polgármester. – S hogy ne csak dömping idején tudjunk értékesíteni, befőző-automatánkkal tartósítunk. Tudunk továbbá zöldséget szeletelni és vákuumcsomagolni is.

A faluban folyamatosan fejlesztenek, évi 4-6 millió forintot fordítanak gép- és eszközbeszerzésre, s együttműködnek más településekkel is, a megtermelt olajtököt és a gyógynövényeket például a Nemesrádón kialakított üzemben szárítják.

– A kitűnő minőségű áru azonnal eladható. Ami nem az, azt felosztjuk a közmunkások, a lakosság és a rászorulók között – mondja Dancs Szilveszter Zoltán. – Szállítunk a megyei kórháznak, az önkormányzatok közös konyhájára, szállodákba, éttermekbe, zöldségeseknek, és árusítunk a gyenesdiási piacon is.

A közfoglalkoztatás pozitív hozadékaként többen otthon is gazdálkodni kezdtek. Ehhez nagy segítség, hogy a mezőgazdasági programokban részt vevők mindegyike elvégzett egy képzést, amelyen az elméleti tudás megszerzését követően a befőzés, savanyítás, tartósítás tudományát is elsajátították, teszi hozzá Horváth László, a Belügyminisztérium (BM) Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának Zala megyei területi felelőse, szakmai főtanácsadója. A háztáji gazdálkodás újjáélesztése fontos célja a közfoglalkoztatásnak, jegyzi meg a szakember.

Babot kapálnak a közfoglalkoztatottak Egeraracsán.
Balról jobbra: Tuboly Istvánné, Gémesné Molnár Mónika, Bogdán Gyöngyi, Bogdán Jenőné, Bogdán Hajnalka és Ódor Viktória Fotó: Dancs László

– A közfoglalkoztatás nem életpálya, vagyis az egyén számára átmeneti állapot kell, hogy legyen, ugródeszka az elsődleges munkaerőpiacra való visszatéréshez, ezért 25 év alattiak nem is vehetnek részt benne, csak nyomós indok alapján. A településeken viszont kiemelt és hosszú távú cél, hogy kialakuljanak azok a képességek, készségek, amelyek segítségével értelmes munkát tudnak biztosítani a munka nélkül maradt embereknek – kapcsolódik a beszélgetésbe Borsos József, a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának vezetője, hangsúlyozva: a közfoglalkoztatás az alulfizetett piaci munkahelyek esetében ösztönözheti a munkaadókat a magasabb bérek felajánlására.

Zalaszentmártonban 5-10 százalékos a fluktuáció. Mindenkinek megvan a lehetősége az elhelyezkedésre, ám mindig van visszaút. S ezzel sokan élnek is. A 75 lakosú településre, ahol 48 közfoglalkoztatott van, négy szomszédos faluból érkeznek dolgozók. A helybeliek tizenhárman vannak.

– Az önkormányzat feladata a lakosság jólétének biztosítása, ami úgy lehetséges, ha értelmes munkát és lehetőséget biztosítunk számukra– folytatja Dancs Szilveszter Zoltán, aki a tervekről szólva elmondta: a zöldség- és gyümölcsfeldolgozást kívánják fejleszteni, ezt segíti majd az a pályázaton nyert nyolcmillió forint, amiből gyümölcslékészítő kisüzemet hoznak létre.

Egeraracsán közösségi húsfeldolgozóra nyertek ugyanennyit, árulja el Dancs László polgármester. Ez szeptember elejére készül el, baromfit – a tervek szerint – a környező csirketelepekről vásárolnak. Létrehoznak egy saját csirketelepet is, ahol keltetnek és csirkét nevelnek majd. A faluban 30 közfoglalkoztatott van, ők jelenleg paradicsomlevet, szörpöt, kompótot készítenek, uborkát savanyítanak, lekvárt főznek. A megtermelt zöldséget, gyümölcsöt szállodákban, éttermekben értékesítik.

Dióskál a megye második legnagyobb zártkerttel rendelkező települése, ahol most 36 közfoglalkoztatott dolgozik. Elsősorban fakitermeléssel foglalkoznak, ami évi 2-3 milliós bevételt generál az önkormányzatnak, mondja Kluczer János polgármester. A tervek közt fabrikett készítése, értékesítése szerepel, a gép már megvan hozzá, s egy térkőkészítő berendezést is vásárolnak, amivel a helyi tereket, járdákat újítják fel.

Fontos cél és feladat mindhárom településen a „termelő falu” megvalósítása, a zártkerti revitalizáció, az elakácosodott szőlőterületek rendbetétele. Zalaszentmártonban például az így felszabaduló 10 hektárt csemegeszőlővel és gyümölcsössel kívánják betelepíteni, továbbá feketeberkenyét és orvosi zsályát ültetnek majd. Utóbbiból idén két tonnát adtak el 80 ezer forintért.

Dömény Sándor, a BM Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának szakmai főtanácsadója kiemelte: a közfoglalkoztatás, amellett, hogy értelmes munkát ad, javítja a települések önfenntartó képességét s közbiztonságát, hiszen a részt vevő településeken nem jellemző a terménylopás. Komoly siker a roma származású lakosság bevonása is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!