„Ha már megszülettek, nekik is joguk van az élethez”

Reggel 8 óra múlt pár perccel. Ebergény központjában vagyunk, ahol a zalaegerszegi Szabó István, akitől a fenti gondolat is származik, éppen etet. Tíz kóbor cicát. Meséli, összesen tizenöten vannak, a többiek az innen nem messze levő hegyén. A nyugdíjas férfi több mint egy évtizede vállalta fel ezt a missziót, azóta landorhegyi otthonából nap mint nap útnak indul Ebergénybe az ellátmánnyal. Ha télen, a hóban a helyi járat nem tud felkapaszkodni a meredek domboldalon, gyalog teszi meg a hosszú utat, hiszen kis védencei várják őt.

Több ilyen jólelkű emberre lenne szükség megyeszerte, jegyzi meg Berzicza Alíz, a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat önkéntese és macskamentője, akinek szintén nem ismeretlenek a tőlünk pár méterre falatozó árva cicák, ő ápolta ugyanis őket, mikor az ivartalanításból lábadoztak.

– Hatalmas eredmény, hogy ennek a kolóniának minden tagját sikerült ivartalaníttatnunk, de rengeteg még a teendő a városban és megyeszerte is.

Ebergényi életkép röviddel reggel 8 óra után. Szabó István összesen tizenöt kóbor macskát etet nap mint nap. A nyugdíjas férfi több mint egy évtizede vállalta fel ezt a missziót (Fotó: Katona Tibor)

A járőrszolgálat általában bejelentések révén szerez tudomást a kóbor cicákról, így ismerkedtek meg Szabó Istvánnal is, aki akkor már évek óta etette saját költségén árva pártfogoltjait.

– 2004-ben egy macskával kezdtem, de egyre többen lettek. Többször is előfordult, hogy valakik dobozban rakták le ide a náluk született, nem kívánatos szaporulatot – meséli a férfi, aki havonta sok ezer forintot áldoz alacsony nyugdíjából a macskák etetésére, külön főz nekik. Mint mondja, nagy segítség, hogy egy ideje a Bogáncs Állatotthontól kap macskaeledelt, s megnyugtató, hogy ezek az állatok már nem szaporodnak tovább. – Nem hagyhatom őket magukra, ha én nem etetném őket, biztosan elpusztulnának. Szerencsétleneket még a kutyák is üldözik.

A Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület és a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat összefogott a megyei szinten is egyre súlyosbodó probléma kezelésére.

– Hivatalos ivartalanítási akciónk egy évvel ezelőtt kezdődött, van azonban egy lelkes és elhivatott önkéntes, aki három éve biciklivel járja Zalaegerszeget, így gyűjtve be ivartalanításra a kóbor macskákat, majd a műtét utáni lábadozást követően szabadon engedi őket.

A Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat a megye teljes területén menti és próbálja ivartalaníttatni a macskákat, szorosan együttműködve a keszthelyi járőrszolgálattal is.

– Zalaegerszegen viszonylag jó a helyzet, a látókörünkbe került cicák közül már csak a földhivatalnál vannak ivaros nőstények. A piacnál és a VMK-nál például már ivartalaníttattuk a teljes kolóniát, persze mégis mindig újabb és újabb kiscicák kerülnek elő – mondja Alíz.

Átlagosan hetente három macskát visznek ilyen céllal állatorvoshoz, mindez hatalmas terhet ró az egyesületre, hiszen egy-egy beavatkozás 10-12 ezer forintba kerül. Mindezt a jó szándékú emberek adományaiból finanszírozzák. Van olyan segítő például, aki minden hónapban kifizet egy ivartalanítást, sőt, van, amikor többet is, ez pedig hatalmas segítség.

– Jelenleg körülbelül félszáz kóbor cica ivartalanítását kellene megoldanunk. Olyan állatokét, akik az utcán élnek, sosem volt otthonuk vagy meghalt a gazdájuk. Arra esélyünk sincs, hogy gazdit vagy akár csak ideiglenes befogadót találjunk számukra, azt viszont mindenképpen szeretnénk megakadályozni, hogy tovább szaporodjanak – hangsúlyozza Alíz.

Ez azonban meghaladja mindkét szervezet teherbírását, az állatvédőknek emiatt sürgős anyagi segítségre lenne szükségük. Nagyon fontos lenne továbbá, emeli ki Alíz, hogy a saját macskáját mindenki ivartaníttassa, több okból is.

– A felelőtlen gazdáknak komoly szerepük van abban, hogy olyan sok kóbor macska sínylődik az utcákon. A házaknál született szaporulat ugyanis, ha a kismacskák otthonra is találnak, a menhelyiektől veszi el a gazdisodás esélyét. Arról nem is beszélve, hogy egy nem ivartalanított kandúr és egy nőstény, valamint az ő leszármazottaik pár év alatt rengeteg kiscicának adnak életet. Bizonyos számítások szerint négy esztendő alatt ez a szám elkerülheti a 20 ezret.

Mint Alíz megjegyzi, jelenleg annyi kóbor macska van, hogy a kicsikből muszáj volt bevinni a menhelyre is, amely számukra, amíg nem kaphatják meg oltásaikat, a fertőzésveszély miatt életveszélyes. Nem volt azonban más választás, mert az ideiglenes befogadóknál is telt ház van, vannak, akik tíz-tizenöt macskáról gondoskodnak a sajátjaik mellett.

Berzicza Alíz és a Bogáncsnál dolgozó Dávid Ferencné három gazdira váró kiscicával a menhelyen (Fotó: Katona Tibor)

Az utóbbi fél évben ugrásszerűen megszaporodott Zalában is a nemi úton terjedő, sok esetben halálos betegség a macskák körében, hívja fel a figyelmet az állatvédő, ami még egy indok a gazdis cicák ivartalanítására. Egy ivaros kandúr átlagéletkora ugyanis mindössze három év.

– Tisztában vagyok azzal, hogy szélmalomharcnak tűnik a vállalásunk, de muszáj tennünk a dolgunkat, és megállítanunk ezt a folyamatot, mert vészhelyzet van. Tényleg arra kérünk mindenkit, ivartalaníttasson, és akinek módja van rá, fogadjon örökbe cicát. Ezek a kóborkák is jobb sorsra lennének érdemesek...

A járőrszolgálatnál a pénzadományok mellett szívesen fogadnák az árva kiscicáknak szánt jó minőségű junior macskaeledelt, ami azért lenne fontos, mert a kicsik alultápláltak és az immunrendszerük sem az igazi. De persze mindenek előtt a szerető gazdikat várják...