Kérdések, kételyek és válaszok

Ha a szülők és a nagykorú diákok több mint fele megszavazza, a szándékot februárban jelezni kell a működtető KLIK-nek. Mindez akkor vetődött fel, mikor a szomszédos (premontrei tulajdonú épületben működő) Farkas Edit R. K. Szakközépiskola fenntartója felajánlotta az apátságnak a szakközépiskola működtetését.

Erről a konkrét egyeztetések már zajlanak, a gimnáziummal kapcsolatosan azonban még az igényfelmérés zajlik. Ennek eredményeként dönt az apátság, hogy elindítja-e a hivatalos folyamatot.

Az iskola tanári kara már szavazott a tervezett fenntartóváltásról: több mint 70 százaléka elutasítóan (nem megerősített információink szerint 31 nem, 8 igen, 2 tartózkodás és 2 érvénytelen voks volt).

Hogy a diákok és a szülők minden felmerülő kérdésükre választ kapjanak, Szörényi Zoltán igazgató péntek délutánra fórumot szervezett a nagykanizsai tankerület vezetője és a csornai premontrei apát részvételével. A gimnázium honlapján ez állt: "minden érdeklődőt szívesen látunk", ám a Mozgás Házában, a bejáraton "zártkörű rendezvény" felirat fogadta az érkezőket. E sorok írójával a helyszínen közölte az intézmény igazgatója, hogy a rendezvény "nem sajtónyilvános".

A közösségi oldalon is élénk eszmecsere bontakozott ki. A szülők nagy része azt mondja, ha egyházi fenntartásba kerül az iskola, nem lesz választási lehetőségük, hiszen Keszthelyen a Vajda az egyetlen gimnázium. Az iskola szülői munkaközösségének elnökétől megtudtuk: úgy érzik, nem kapnak megfelelő tájékoztatást, ellenben kaptak nem valós információkat is. Példaként említette, hogy a gimnázium részéről az a közlés hangzott el, hogy az iskola nem egyházi, hanem egyházi fenntartású lesz, ám a szülők ilyen definíciókra nem leltek a jogszabályokban. (A köznevelési törvény "egyházi köznevelési intézmények" címszó alatt taglalja ezen intézmények működését.)

Maradjon állami vagy kerüljön egyházi fenntartásba? - e kérdés foglalkoztat sokakat a keszthelyi gimnázium jövőjével kapcsolatban Fotó: Keszey Ágnes

- Ha a premontrei apátság átveszi az iskolát, azt jelenti, hogy mint világi iskola megszűnik és egyházi gimnáziummá alakul. Több pedagógus kijelentette, hogy ha átkerül az iskola, nem biztos, hogy itt szeretné folytatni a munkáját. A Vajda János Gimnázium több évtizede kialakult hírnevét nem kellene ezzel rontanunk. A szülői munkaközösség egyértelműen azt támogatja, hogy ne legyünk vallási gimnázium, maradjunk a KLIK fenntartásában, legyünk függetlenek - fogalmazta meg álláspontjukat érdeklődésünkre Molnár Krisztina SZM-elnök.

Felidézte: a fórumon elhangzott, hogy a premontrei apátság egyelőre nem tervez változásokat. Az iskola honlapján elérhető nyílt levélben úgy fogalmazott az iskola igazgatója, "a gimnáziumban a 2017/2018-as tanévben semmilyen változás nem lesz (tagozatok, csoportbontások, tanári gárda, stb.). Az esetleges változásokat öt év után felmenő rendszerben szeretnék megvalósítani."

- Ezt hallottuk is a fórumon, viszont nemcsak a jelenlegi vajdás diákokra, hanem a jövőben ebbe a gimnáziumba készülőkre is gondolnunk kell. Ha egyházivá alakul, problémát fog jelenteni, hogy azoknak, akik független iskolába szeretnék járatni gyermekeiket, hévízi, nagykanizsai vagy zalaegerszegi gimnáziumba kell íratni. Amikor a gyermekem továbbtanulásáról volt szó, a jó pedagógusok miatt tereltem ide őt. A szülők félelme, hogy ha ezen pedagógusok felállnak - mert előfordulhat -, akkor az az oktatási színvonal jelentős csökkenéséhez vezet - fogalmazta meg a szülők kételyeit Molnár Krisztina.

A szülők nem szeretnének változást az iskola életében - mondta Molnár Krisztina

Maradtak kérdéseik, szeretnék tudni, hogy ha pedagógusok távoznak, őket hogyan pótolják, hogyan történik egy átvételi folyamat, miképp alakul a tanárok bére, ha kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Az SZM-elnök elmondása szerint úgy érzik, sok kérdésükre általános, feltételes módban elhangzott válaszokat kaptak, ők szeretnék ezeket konkrét, előzetes megállapodás formájában látni.

Zámbó Zoltán, a gimnázium földrajz-matematika szakos tanára "Egy esetleges fenntartóváltás matematikai megközelítésben" címmel küldte el levelét szerkesztőségünknek, közzétételt kérve. Megfogalmazása szerint azt vizsgálja: "kiknek lenne kedvére való egy ilyen fenntartóváltás". Arról írt, hogy a legutolsó, 2011-es népszámláláson a válaszadók 53,5 százaléka vallotta magát katolikusnak, 2001-ben ez az arány 61,1 volt. Írt egy másik felmérésről is, melyről körülbelül tíz éve hallott a rádióban, s földrajzórákon ismerteti is a diákoknak, amikor a lakosság vallási megoszlásáról tanulnak. Közlése szerint azt kutatták, hogy a lakosság mindennapjai során milyen arányban követi az egyházak, felekezetek vallási előírásait, útmutatásait.

Feljegyzett adata szerint a katolikus egyházat a lakosság 11 százaléka követi. "Tehát minden öt, magát katolikusként meghatározó magyar ember közül négy egyháza részéről sem fogadja el a kézi vezérlést, hanem az élet számos területén fenntartja magának az önálló véleményalkotás, cselekvés szabadságát. A déli harangszó hallatán nem vágják magukat vigyázzba, nem kezdenek el imádkozni, mert bizonyára többségében úgy gondolják, hogy mindenkinek személyes magánügye, hogy hol és milyen formában lép kapcsolatba teremtőjével. Valószínűnek tartom, hogy gyermekeiket sem szeretnék olyan iskolába járatni, ahol ez az ósdi regula elvárás"- fogalmazta meg véleményét.

Számára kérdéses, hogy fenntartóváltás esetén az anyagi kényszerűségből maradó pedagógusok "vajon milyen hangulatban, milyen kedvvel fognak tanítani egy általuk nem akart, ízlésüktől, mentalitásuktól idegen iskolában. A romló demográfiai helyzet, a csökkenő gyerekszám közepette a lakosság 11 százalékára - vagy nem sokkal többre - csökkent merítési bázisa a továbbiakban milyen színvonalú oktatást tesz majd lehetővé? Vagy mindez nem is számít? Egészen másról van szó?"- írta Zámbó Zoltán.

Az egyházi iskola irányt mutat, de lehet más utat is követni - hangsúlyozta Őry Gábor

A fórumon magánemberként vett részt dr. Ifi Ferenc, ám önkormányzati képviselőként szélesebb körű tájékoztatást tart szükségesnek.
- Én bencés gimnáziumba jártam és mint KDNP tag természetesen minden fenntartás nélkül támogatom az átvétel tervét. Mint önkormányzati képviselő kicsit nehezebb helyzetben vagyok: választókörzetemet kell képviselnem.. Amennyiben az önkormányzatnak valamilyen beleszólási lehetősége lesz a döntésbe, akkor megkérdezem a körzetemben élőket lakossági fórum keretében - mondta megkeresésünkre dr. Ifi Ferenc.

A fenntartóváltás szándékát február 28-ig kell jelezni. A képviselő úgy véli, nem kell elsietni a döntést, szélesebb körű tájékoztatás és igényfelmérés után - ha a lakosság többsége támogatja - jövő ilyenkor is lehet jelezni. Fontosnak tartja, hogy azok a szülők is kifejezhessék véleményüket, akiknek pár év múlva kell dönteni gyermekük továbbtanulásáról.

- Véleményem szerint a fórumon az apát úr, nyilván nem minden apró részletre kiterjedő, de korrekt tájékoztatást adott. Az érdeklődők részéről elhangzottak olyan megszólalások is, melyekkel szerintem félretájékoztatták az ott lévőket. Az egyházi működtetésű iskola nem kolostor. Nagyon örülnék, ha keresztény szellemiségű oktatás terjedne el az országban, aminek a lényege nem más, csak annyi, hogy szeresd felebarátodat legalább úgy, mint saját magadat. Nem kellene félni a lakosságnak és a pedagógusoknak sem, ugyanúgy kellene tanítani tovább, mint eddig.

A szülők részéről sok kérdés felvetődött, milyen előírások, elvárások vannak egy egyházi iskolában. Erre a 2004 óta a Veszprémi Főegyházmegye fenntartásában működő Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola igazgatója adott választ.

- Azok az egyházi fenntartású iskolák, melyek az állammal köznevelési megállapodást kötöttek és ezért kiegészítő támogatásra jogosultak, kötelesek biztosítani a világnézetileg semleges oktatást. Nem kényszeríthetik a diákokat semmiféle vallásos nevelésben való részvételre. Egy egyházi iskola lehetőséget, irányt mutat, amit lehet követni, de más utakon is lehet járni, ha valaki nem azt az értékrendet választja - szögezte le Őry Gábor.

A Ranolder-iskolában a tanévnyitó és -záró szentmise keretében zajlik. Az osztályok félévente, az iskola teljes közössége pedig havonta egyszer közös misén vesz részt. Az intézmény igazgatója hozzátette: hozzájuk járnak evangélikusok és reformátusok is, és kiválóan megértik egymást. Olyan még nem fordult elő az iskola történetében, hogy egy szülő azt kérte volna, gyermeke ne részesüljön vallásos nevelésben.

- Ha mégis ilyen igény lenne, meg tudnánk oldani. Alapelveikkel, a toleranciával, a türelemmel, a szeretettel is együtt jár és belefér. Szeretettel várjuk azokat is, akik nem a mi értékrendünket vallják. Nem is tehetnénk, hogy ne oldjuk meg, hiszen a mi iskolánk is részt vesz az állami feladatellátásban. Minden köznevelési intézményre ugyanazon szabályozások, tantervek vonatkoznak. A tananyag is ugyanaz, annyi minimális eltérés van, amennyi az állami intézményeknél is. A különbség, hogy nálunk nem egy, hanem két hittanóra van hetente, de ehelyett választható az erkölcstan, úgy, mint minden más iskolában. A pedagógusi előmeneteli rendszer is ugyanaz mindenhol - világított rá az egyházi iskolák működésére Őry Gábor.

A Vajda János Gimnázium tervezett fenntartóváltásával kapcsolatosan a fórum után megkerestük a Csornai Premontrei Apátság elöljáróját.

- Az iskola oktatási-nevelési intézmény, nem hitéleti, nem lehet a kettőt összekeverni. Ugyanakkor a katolikus iskolának megvan a maga küldetése, az egyház és a társadalom felé is - hangsúlyozta Fazekas Márton apát.

A szülők kétségeiről úgy vélekedik, hogy a változás lehetőségének a ténye is erős tényező, és a világnézeti különbségek is megmutatkoztak.

- Van, aki vallásos és van, aki nem, van, aki el tud fogadni egy felekezeti iskolát, van, aki nem. Fenntartóváltás esetén minden változtatást csak felmenő rendszerben lehet eszközölni. Az érvényben lévő felvételi rendszerben nem derül ki, hogy ki milyen vallású, így nem is igazán lehet ez alapján válogatni. Bevett gyakorlat, hogy a történelmi egyházak által fenntartott iskolákban sok más felekezetű, sőt felekezeten kívüli diák is jár és tanul. Nyilván a lelki életet, a lelkiséget nem lehet senkire rákényszeríteni, csak keretet lehet adni. Ugyanakkor az az értéksemleges oktatás, amit annyira féltenek, szerény véleményem szerint nem létezik, teljesen másról van itt szó - fejtette ki véleményét Fazekas Márton apát.

A finanszírozási rendszerről megtudtuk: az egyházi működtetésű iskolák a diákonként egységes állami normatívából és az egyház által biztosított működési támogatásból gazdálkodnak. Mindezekről elszámolással tartoznak a Magyar Államkincstárnak. Az apát hangsúlyozta: az átvétel nem eldöntött tény.

- Ismerjük a tanári kar álláspontját, ismerjük valamelyest a szülők véleményét. Most vagyunk abban a helyzetben, hogy az eddigi ismereteink és tapasztalataink alapján el kell döntenünk, elindítjuk-e a hivatalos folyamatot. Felajánlottunk egy lehetőséget az intézménynek, amely valaha 140 éven keresztül a miénk volt, tehát történelmünk van, amelyet egyébként a mostani gimnázium is büszkén a magáénak vall. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a lehetőség nem mindenkinek tetszik, mégis úgy gondoltuk, hogy felkínáljuk. Amennyiben a további egyeztetések kapcsán úgy döntünk, hogy megindítjuk a hivatalos eljárást, akkor hátravan még a konkrét szavazás a szülők, illetve a nagykorú diákok részéről. Minimum 50 százalék plusz 1 támogatónak kell lenni, ez törvényi feltétel. Ezután kezdődhetnek meg a tárgyalások a mostani és a leendő fenntartó között az átvételről, melyet az illetékes miniszternek is jóvá kell hagyni - adott tájékoztatást lapunknak Fazekas Márton apát.

A fórumot követően péntek este eljuttattuk kérdéseinket a gimnázium igazgatójának is. Szerdai lapzártánkig nem kaptunk választ megkeresésünkre.