Hírek

2017.02.22. 18:26

A fiataloknak jellemzően a felvételi pontok miatt fontos a nyelvvizsga

Keszthely – Pár év múlva csak azok felvételizhetnek felsőoktatási intézménybe, akik középfokú nyelvvizsgát szereztek. Ám a legtöbb fiatal nem lelkesedik a nyelvtanulásért, derült ki néhány iskolát megkérdezve.

Keszey Ágnes

A közelmúltban látott napvilágot a hír, hogy az ombudsman szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát – ezt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közölte. A kormány 2014-ben jelentette be, hogy 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman megállapította: az új követelmény meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

De vajon mik a tapasztalatok a középiskolákban, s milyen arányban szereznek a fiatalok nyelvvizsgát? Minden iskolában tanítanak idegen nyelveket, az érettségi tantárgyak között pedig kötelező egy ilyen tantárgy.

– Nálunk jók a tapasztalatok, gyakorlatilag száz százalék felett vagyunk. Ez azt jelenti, hogy néhányan nem szerzik meg a nyelvvizsgát, de vannak, akik többet is – mondta érdeklődésünkre Szörényi Zoltán, a Vajda János Gimnázium igazgatója. E keszthelyi iskolában angol, német, orosz, francia, és olasz nyelvet tanítanak. A tanórákkal, fakultációkkal és érettségi felkészítőkkel együtt átlagosan heti öt órában tanulhatják a diákok a nyelveket. Az iskolavezető tapasztalata szerint azoknál a diákoknál, akik középiskolában megszerzik a nyelvvizsgát, szülői ráhatás érvényesül a továbbtanuláshoz szerezhető pluszpont és a diploma megszerzése miatt – jelenleg ugyanis utóbbinak feltétele a nyelvvizsga.

Nyelvtan, írás, beszéd – mind fontos a nyelvtanulásban. Horváth Nikoletta, Vajai Dzsenifer és Tóth Ákos a keszthelyi VSZK nyelvóráján

A zalaszentgróti Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában a diákok angolt és németet tanulnak. Az egyiket első nyelvként heti 4, a másikat 3 órában. Gyakori, hogy a kötelező mellett választott tárgyként is idegen nyelvből érettségiznek.

– Általában a tanulók 10-20 százaléka tesz nyelvvizsgát, a mostani 12. évfolyamban viszont már 25 százalék körül van az arány. Az látszik, hogy a gyerekek érzik, kötelező lesz a felsőfokú oktatáshoz és korábban szándékoznak nyelvvizsgát tenni. Nem mindenkinek sikerül elsőre, vannak, akik többször nekifutnak, de kitartóak. A tananyag és a nyelvvizsga követelményei nincsenek összhangban. A felkészítés mindenképpen különórákat igényel. Ez egyre nehezebb: nagy a leterheltségük, magas az óraszámuk, fáradtak és délután már nehéz rá időt szánni. Igyekszünk, hogy iskolai keretek között szerezzék meg az ismereteket. Ha szükséges, nyelvtanáraink plusz órákat adnak és szakköri keretek között is lehetőség van tanulni – mondta Takácsné Husz Ildikó megbízott intézményvezető.

A keszthelyi VSZK turisztikai képzéseket nyújt, ám eltérőek a tapasztalatok a nyelvtanulásról. Itt angolt és németet oktatnak, az első idegen nyelvet heti 4, a másodikat heti 2 órában. Egyes szakképzésekben ehhez adódik még heti 2-4 szakmai idegen nyelvi óra.

– Megfelelő nyelvismeret nélkül nagyon nehéz ezekben a szakmákban érvényesülni. A turisztikai szervező-értékesítő szakirányon tanulóknak például a szakmai vizsga megkezdéséhez középfokú szaknyelvvizsga szükséges. Rajtuk kívül a nyelvvizsgáig általában azok jutnak el, akik tovább akarnak tanulni: körülbelül a végzősök tíz százaléka. Azt gondolom, a kollégák felkészültsége, az órák száma elegendő lenne, hogy különórák nélkül eljussanak nyelvvizsgáig. De diákjaink nagy része inkább az érettségit és a használható nyelvtudást tartja fontosnak – emelte ki Fisli István igazgató.

Ingyenes felkészítő órákat tartanak az iskolában -mondta Csótár András igazgató

Sokan pedig azt sem – derült ki a felvetésre, miszerint a balatoni vendéglátásban jelentkező munkaerőhiány oka, hogy a szakemberek zöme külföldön dolgozik.

– Azt tapasztalom, hogy szerény nyelvtudással is ki tudnak menni. Nyilván nem mindegy, hogy valaki fizetős pincérként tud dolgozni vagy kisegítő konyhai munkát lát el, ez függ a nyelvtudástól.

A keszthelyi Asbóth Sándor Szakgimnázium és Szakközépiskola több szinten oktat: szakmai s ráépülő technikusi képzést is kínálnak.

– Akik szakmát tanulnak, azt mondják, nekik nem kell a nyelvtudás, még akkor sem, ha külföldre mennének dolgozni. Sok volt diákunk van külföldön, viszonylag minimális nyelvtudással. A szakgimnazisták felkészülnek az érettségire, ugyanakkor a nyelvvizsgát nem preferálják. Tavaly 20 továbbtanulónk volt, s 11-en tettek nyelvvizsgát – szólt az eredményekről Csótár András igazgató. – Nyelvoktató kollégáim azt mondják, a gyerekek nem érzik érdekeltnek magukat abban, hogy nyelvvizsgát tegyenek. Nehezebb, mint az érettségi, drága, közel 30 ezer forint a vizsgadíj, a felkészüléshez magántanárhoz járnak más iskolák diákjai is – ez is komoly összeg – sorolta a diákok véleményét az igazgató.

Sokszor az alapismeretek és a  motiváció is kevésnek bizonyul -véli Lélekné Ivony Zsófia Fotó: A szerző

Az Asbóth-iskolában segítik a nyelvvizsga megszerzését: tanórán kívüli, nyelvvizsgára felkészítő órákat szerveznek ingyenesen. E már régóta meglévő lehetőségen túl tervezik további programok indítását, hogy a fiatalok figyelmét felhívják a nyelvtanulás fontosságára.

Az egyik keszthelyi nyelviskola vezetője, Lélekné Ivony Zsófia szerint a motiváció hiánya alapvető probléma. Azt is tapasztalja, hogy sokan a magyar nyelvtani szabályokkal sincsenek tisztában, így nehéz újabb ismereteket megszerezni. Sokaknak azt is meg kell tanítani, hogy egyáltalán merjenek mások előtt beszélni, illetve hogyan kell egy hivatalos levelet vagy esszét megírni, pláne idegen nyelven. Ezeket az alapokat is gyakorta pótolni kell a nyelviskolában, ahova sokszor többéves nyelvtanulás után érkeznek a diákok.

– Lehet, hogy a fiatalok azért fogják fel kényszernek a vizsgát, mert nem szerettetik meg velük a nyelvtanulást, s mert nem értik, hogy a nyelvvizsga nem azért kell, hogy legyen egy papírjuk, vagy plusz pontot kapjanak a felvételin, hanem hogy a munkájuk során a napi feladataikat el tudják látni. Ma már kevés az olyan munkahely, ahol nem kell egy idegen nyelvet legalább minimális szinten beszélni – szólt tapasztalatairól a vizsgáztatóként is dolgozó nyelvtanár. Úgy véli, a középiskolás évek alatt több idejük lenne a fiataloknak megszerezni a nyelvvizsgát, mint később, egyetemistaként. – Míg testnevelésből öt, nyelvből sokaknak kettő vagy három 45 perces órája van az iskolában. Ha belegondolunk, hogy anyanyelvünket úgy sajátítottuk el, hogy azt hallottuk napi 18 órában, akkor felmerül a kérdés: hogyan tanuljon meg egy középiskolás egy nyelvet, ha ilyen keveset hallja? – vetette fel a nyelvtanár, hangsúlyozva: egy kezdőnek 400-450 óra szükséges a középfokú nyelvvizsga megszerzéséig.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!