Kóbor szárnyasok, vándor négylábúak

Májustól vette át a gyepmesteri feladatokat, az önkormányzattal kötött megállapodás szerint az Élettér Állat-és Természetvédő Egyesület a városüzemeltetőtől.

Azóta szép számmal fogtak be „elkolbászolt”, utcára tett négylábúakat és vándorló szárnyasokat. Munkája bőven akad a kétfős csapatnak.

– Az utcáról, a fákról és a gödrökből begyűjtött, különböző fajta állatok száma a harmincat is meghaladja – mondta Koloszár Attila, a kanizsai ebrendészek egyike. – Ha az inkubátorházban helyeznek el kutyát, esetleg a gazdi nem tud gondoskodni az ebről, akkor is minket értesítenek.

Koloszár Attila megjegyezte: sok emberben még napjainkban is az a téves kép él, hogy a gyepmesterek vérbeli sintérek, kutyapecérek, akik „vadállati” módszerekkel, hurkokkal dolgoznak. Pedig ilyesmiről szó sincs.

Koloszár Attila gyepmester az úttest mellett talált rá Buksira. Fotó: Szakony Attila

– Különleges érzék kell az állatok befogásához – folytatta a gyepmester. –Van, hogy órákig kell feléjük közelíteni. A madarakat is nehéz becserkészni. Altatólövedéket pedig csak a legvégső esetekben használunk az állatok elkábítására, elfogására.

Az ebrendészek a kanizsai menhelyre szállítják és karanténba helyezik az elfogott élőlényeket.

– Amint bekerül hozzánk egy új állat, a megfelelő ellátást azonnal megkapja – vette át a szót Maros Sándorné, az Élettér Egyesület titkára. – Kutyák esetén a chipeknek köszönhetően azonosítjuk a gazdit. Amennyiben sikerül, tizennégy napja van arra, hogy elvigye kedvencét. Ha nem teszi meg, az állat ezt követően örökbe adható.

A szárnyasok és a kis emlősök pedig a természetvédőkhöz kerülnek.

A tetemeket is a gyepmesterek szállítják el. Először a menhely hűtőkamrájába, ahonnét később egy cég elviszi megsemmisítésre. Mivel kisállat temető, vagy hamvasztó nincs a városban.