Költözzön-e az egerszegi buszpályaudvar?

A kifejezés többfunkciós, a vasútállomást és a buszpályaudvart egy egységbe olvasztó közlekedési központot takar, amely az autós és kerékpáros forgalmat is magához karolja.

E célra, mint Tasó László közlekedési államtitkár bejelentette, országos szinten 42 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. Az összegből először Zalaegerszegen, Egerben és Kaposváron kezdődhet meg az intermodális központok építése, míg a debreceni főpályaudvar kialakítására külön biztosít forrást a kormány. A zalai megyeszékhely, mint vissza nem térő alkalmat, szeretné kihasználni e fejlesztési potenciált.

Az egerszegi helyszín megválasztására több koncepció született, ezek közül a Városi Sportcentrum és a piac közötti, a Dózsa-pályával szemközti üres terület áll nyerésre. A jelenlegi buszpályaudvar helyére pedig zöld felületet képzelne el a város.

A buszpályaudvar környékén érdekeltséggel rendelkező vállalkozók azonban komoly veszélyeket látnak a tervben, s nem csak saját érdekeik mentén. Úgy vélik, egész Zalaegerszeg közlekedési struktúráját tönkretenné e változtatás, nem csak ők, az utazóközönség is sokat veszítene vele. Szempontjaik megismertetése, és az érintettek megszólítása érdekében lakossági fórumot hívtak össze, amelynek főbb felvetéseit szószólójuk, dr. Kenéz Zsolt, a buszmegállóban működő Gondviselés patika ügyvezetője osztotta meg szerkesztőségünkkel.

Dr. Kenéz Zsolt, a lakossági fórum szószólója
Fotó: Pezzetta Umberto

- Mi is szeretnénk kihasználni a vissza nem térő alkalmat - fogalmazza meg többek véleményét. - Meglátásunk szerint a városvezetés olyan terv megvalósítására törekszik, ami a testület jövőbeni megítélésének sem használna. A buszpályaudvar a lehető legjobb helyen áll, vétek volna elvinni onnan. Hogy miért? Jelenleg a vidékről érkező járatok közvetlenül a négysávos bevezető útról kanyarodnak le, így nem szennyezik a város levegőjét. Közel van a helyi járatú csatlakozás, de gyalogosan is könnyen megközelíthető számos fontos közintézmény és szolgáltatás. A vidékről érkezők rengeteg ügyes-bajos dolgukat el tudják intézni a környéken, közel van a piac, a templom, a NAV-székház, a posta, a Sportcsarnok, a ZTE pálya,a múzeum, a pláza, számos bolt, de a kórház is csak jó tízperces séta. Ha a buszpályaudvart kiviszik a tervezett helyszínre, mindezek a szolgáltatások távolabb kerülnek. Az új csomópontból nyilván újabb helyi járatoknak kellene a központba visszahozni az utasokat, akik ezáltal bérletvásárlásra kényszerülnének, nem is beszélve a plusz környezetszennyezésről.

A fórum résztvevői aggályaikat kérdésekbe öntötték. Akar-e Ön több időt tölteni utazással? Többet fizetni az utazásért? Szennyezettebb városban élni? (Számításaik szerint a távolsági járatok az új csomópontig éves szinten 160 ezer kilométerrel többet haladnának a városon belül, s a kipufogógáz nem marad a tehermentesítő úton.)

- Az autósokat is hátrányosan érintené a változás - vesz fel újabb szálat dr. Kenéz Zsolt. - Az új helyi járatok napi 50-100 fuvart is jelenthetnek. Terhelhető még ennyivel a város? És mit szólnak majd ehhez a járatok által érintett utcák (Mártírok, Gasparich, Dózsa György, Jókai, Arany János) lakói?

Pénzügyileg szintén nem látják rentábilisnak a tervet. Hiába kínálkozik uniós forrás az intermodális csomópont megépítéséhez (kérdés, hogy egyáltalán elegendő-e), ha az új járatokat fenn kell majd tartani, nem is szólva az egyéb, később jelentkező költségekről. Tíz további busz esetén 400, húsz járat esetén 800 millió forint plusz költséggel számolnak. Ki fogja ezt kifizetni?

A kerékpárosokkal ugyancsak kalkulál az intermodális központ. A fórum szervezői azonban úgy vélik, senki nem fog kerékpárral tovább utazni az új, távoli csomópontról. A Kovács Károly téren azonban látnák értelmét egy fedett, védett kerékpártároló kialakításának, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan.

Egyáltalán milyen hatástanulmány támasztja alá az intermodális központ szükségességét? Csak azért, mert most erre a célra lehet pályázni, nem kellene a 7,8 milliós éves utasforgalmat levezénylő buszállomást áthelyezni - vetik fel. Az utasok visszajelzései arról szólnak, nem szeretnének változtatást, s ha kínálkozik forrás, inkább a mostani helyszínt kellene korszerűbbé tenni. Sőt, az is felmerült, hogy átköltöztetés esetén a 74-es út mellett élők inkább Kanizsára mennek majd a vásárolni, ügyet intézni, hiszen ott a buszpályaudvar környezetében mindenre mód nyílik.

Azt, hogy a vasútállomás rossz helyen van, a fórum szószólói sem vitatják. Erre valóban kereshetne jobb megoldást a város. De ami bevált és évtizedek óta működik, azt miért kellene tönkretenni? - kérdezik. Meglátásuk szerint is nagy lehetőség rejlik e beruházásban, abban az esetben, ha a Kovács Károly téren és környékén alakítanák ki az intermodális központot, ami az új infrastruktúrával és közösségi terekkel a szomszédos megyékből is vonzaná az embereket, fiatalokat. Európában csak az egészen nagy metropolisokból viszik ki a közlekedési központokat, Zalaegerszeg kisváros ehhez. Még Kölnben is a Dóm szomszédságában áll a városi főpályaudvar, ott pazar megoldás született. Egerszegen szintén a város éke lehetne a csomópont, ami könnyen elérhető szolgáltatásaival a vidéken élők mindennapjait, közlekedését is nagyban segíthetné.

Álláspontjukat és kérdéseiket továbbítottuk Vadvári Tibor alpolgármesternek, a projekt koordinálójának, aki az említett fórumon is részt vett.

Vadvári Tibor alpolgármester, a projekt koordinátora
Fotó: Pezzetta Umberto

- A zalaegerszegi intermodális csomópont (IMCS) megépítésének lehetősége elsőre sokak számára tűnhet ijesztőnek, hiszen megváltoztathatja a város közlekedési képét. Hosszú távon azonban nélkülözhetetlen a város fejlődése szempontjából - bocsátja előre Vadvári Tibor. Felidézi, hogy a jelenlegi szerkezet több mint 100 év elhibázott közlekedésszervezési döntéseinek következménye. A városvezetés ugyanis 1865-ben nemet mondott a vasút megépítésére, s amire észbe kaptak, a megyeszékhely már nem fűződhetett fel közvetlenül a nemzetközi vasúti korridorra. Sajnos a buszpályaudvar kapcsán is rossz döntés született, hiszen az 1960-as években kilométerekkel a meglévő vasútállomástól hozták létre, kizárva a közvetlen átszállás lehetőségét.

- Legkisebb mértékben a vasúti közlekedés terheli környezetünket, nem kérdés tehát, hogy a kötött pályás közlekedés jelenti a jövőt, a közúti közlekedés egy részét vissza kellene vezetni a vasútra - folytatja Vadvári Tibor. - Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a MÁV a GYSEV-hez hasonlóan modernizáljon: korszerű tarifarendszert, wi-fit, modern kocsikat biztosítson, hogy az utasok tanulhassanak, dolgozhassanak útközben.

Az Európai Unió szintén a kötött pályás közlekedést helyezi előtérbe, ezért is biztosít forrásokat a 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusban az IMCS-k kialakítására.

- Ha ebből kimaradunk, komoly hátrányba kerülünk a regionális és országos célpontok elérésében - hangsúlyozza az alpolgármester, majd újabb érveket gyűjt csokorba.

Az intermodális csomópont egy éve futó projektjéhez szakmai tanulmányok készültek, vizsgálva a város forgalmát. Az ezek nyomán kiválasztott helyszín biztosítaná, hogy a város bekapcsolódjon a nemzetközi vasútforgalomba, ami plusz gazdasági előnyökkel járna, hiszen a munkahelyteremtés a jövőben alapvetően az északi ipari park fejlesztését vonná maga után. A helyszín további előnye, hogy számos utazó diák közelebb kerülne iskolájához, a jórészt vidékiekből álló középiskolás és főiskolás fiatalok szervezetei ezért örömmel fogadnák az IMCS-t, erről támogató nyilatkozatot is kiadtak. A piacra tartók szinte néhány lépéssel célt érnének, hiszen jóval közelebb szállnának le a vonatról, autóbuszról, mint most. Ha pedig az utasok azt szeretnék, mert éppen a közelben van dolguk, leszállhatnak a helyközi autóbuszokról a Sportcsarnoknál vagy a Rákóczi út elején is.

Az évente 7,8 milliós utasforgalmat levezénylő zalaegerszegi buszpályaudvar a hatvanas években került jelenlegi helyére
Fotó: Pezzetta Umberto

A Kovács Károly téren nem lehet IMCS-t kialakítani, mert a vasút nem hozható be a városközpontba. A buszpályaudvar felújítására pedig szintén nem nyílik mód ebből a pénzből, az európai uniós támogatást csak IMCS-re lehet fordítani. A mostani buszpályaudvar helyén az ott lakók régi álmának megfelelően nyugalmas parkot lehetne létrehozni nagy kapacitású buszmegállóval. A Stadion úti tömbökből, a Berzsenyi utcai és a Kovács Károly téri házakból már bejelentették, hogy aláírásgyűjtésbe fognak a buszpályaudvar mielőbbi elköltöztetéséért, annak kellemetlen hatásai miatt. A város közepén működő buszpályaudvar jelentős légszennyezés forrása, hiszen a bekanyarodás valóban négysávos útról történik, viszont a buszok indulásakor problémát jelent a kikanyarodás, hosszú perceken keresztül akár tíz busz is föltorlódik. Az itt levegőbe jutó kipufogógáz közvetlenül több ezer embert érint, hiszen az állomás társasházakkal övezett, s éppen e zártság miatt a szennyezett levegő feloszlása is akadályozott. Egy külterületi helyen ez sokkal kisebb problémát okozna.

- Ha a beruházás megvalósul, természetesen a helyi és helyközi járatok útvonalait az utasok igényeihez kell igazítani, az útvonalhálózat amúgy is megérett már az alapos felülvizsgálatra - folytatja Vadvári Tibor. - A kórházba igyekvőket mindenképpen közvetlen járat vinné úti céljukhoz, ez is jelentős újdonság lenne. A helyi lakosok számára változatlanul tovább működne a Kovács Károly téri buszmegálló, ahonnan - ahogy most is - közvetlen járatok vezetnének a Kertvárosba, Landorhegyre, Páterdombra és vissza. A helyi járatok valós igényekhez igazítása után nemhogy növekedne az utazással töltött idő, az ár, vagy a környezetszennyezés, hanem csökkenne. Arról nincs szó, hogy új utcákat kellene bevonni a tömegközlekedésbe. A teljes zalaegerszegi helyi járatú közlekedés jelenleg 125 millió forint támogatási kiadást jelent az önkormányzatnak. Még ha pár járatot be is vonnánk a lakossági igények kielégítése érdekében, az is csak néhány millió forint plusz kiadást eredményezne.

Felveti, hogy a jelenlegi pályaudvarokon üzlethelyiséggel rendelkező vállalkozók áthelyezésére is gondolni kell. A csomópont a város közepén kapna helyet, azaz lényegesen nem kerülne messzebb a most is elérhető szolgáltatásoktól, hiszen Zalaegerszegen alapvetően nincsenek nagy távolságok. Ráadásul az IMCS területén várhatóan nagyobb forgalomra is számíthatnának ezek a vállalkozások, hiszen egy ilyen központ, főként a piac tőszomszédságában, nem csupán a közlekedési eszközváltás helyszínét jelenti. Ráadásul a Zala part tervezett revitalizációjával rendezettebb lesz a környezet, tehát a városhoz igazán méltó, modern és szemet gyönyörködtető miliő alakul ki az érintett területen. A terv megvalósulásáig természetesen még rengeteg a teendő, az átadásra talán 2020-ban kerülhet sor.

- Az új közlekedési központ a jövő nemzedékének épül - szögezi le az alpolgármester. - Nem az a kérdés, hogy a mai forgalmi adatok alapján mi az optimális modell, hanem, hogy 2030-ban hogy néz majd ki a város közlekedési modellje és mobilitási szokásrendszere. Annyi azonban egészen bizonyos, hogy az IMCS kialakítására most utoljára, csak a 2020-ig tartó európai uniós ciklusban lesz forrás. Ha most nem lépünk, a következő évtizedekre újra bebetonozzuk a „helyzetet". Ennek a felelősségét is vállalni kell...