Közgyűlés Zalaegerszegen: vita a költségvetésről és a kötelező kvótáról

Rögtön az első napirendi pont kapcsán felvetődött a Kossuth utca problematikája. Kiss Ferenc képviselő (MSZP) a belvárosi közlekedés tervezett átalakításával összefüggésben hangsúlyozta: a város évente komoly összegeket költ az utca rekonstrukciójára, előbb-utóbb azonban el kell dönteni: sétálóutca lesz vagy visszaállítják az eredeti állapotot. Jelezte: ebben szerinte nem a lakosságnak, hanem a szakembereknek és a képviselő-testületnek kell határoznia. Balaicz Zoltán polgármester válaszában leszögezte: a 2006-ban kiépített burkolat valóban nem bírja el a napi 3000 gépjármű és a 250 busz okozta terhelést, hisz nem erre tervezték, tehát mielőbb lépni kell. Előtte viszont meg kell kérdezni a zalaegerszegieket, ezért hamarosan 5000 fős reprezentatív felmérés készül. Bármi legyen is azonban a végeredmény, komoly átalakítások szükségesek a belvárosban, amelyek jelentős anyagi áldozattal járnak, a TOP programban azonban erre terveztek forrást. Hozzátette még: Magyarországon mindössze két olyan megyeszékhely van – Zalaegerszeg mellett Salgótarján –, ahol nincs sétálóutca.

Szóba került a közgyűlésen Kossuth utca jövője is, amelyről hamarosan kikérik a lakosság véleményét Fotó: Katona Tibor

Közel másfél órás vitát követően 13 igennel és 5 tartózkodással fogadta el a közgyűlés az idei költségvetésről szóló önkormányzati rendeletet. Bali Zoltán (Fidesz-KDNP), a gazdasági bizottság elnöke elmondta: a főösszeg 17,2 milliárd  forint. Ezen belül a működési bevételek előirányzata 12,09 milliárd, a felhalmozási célú bevételeké pedig 5,15 milliárd. A helyi adók között továbbra is meghatározó tétel az iparűzési adó, melynek tervezett összege 4,2 milliárd forint. Építményadóból 920 millió forintra számítanak, gépjárműadóból 228 milliót prognosztizálnak, idegenforgalmi adóból pedig 15 milliót. Az ellenzéki képviselők egy része azt fogalmazta meg: a büdzsé néhány ponton túlságosan bőkezű, s nem kompenzál ott, ahol szükség lenne rá. Dr. Kocsis Gyula (EZE), a pénzügyi bizottság elnöke arról beszélt: Zalaegerszeg költségvetése stabil, kiegyensúlyozott és végrehajtható, nincs szükség rendkívüli intézkedésekre és jelentős hitelekre ahhoz, hogy a város működése biztonságos legyen. Mindehhez, tette hozzá, a helyi gazdaság gyarapodása is jelentősen hozzájárult. Gecse Péter alpolgármester pedig arra hívta fel a figyelmet: bár nincs a 2015-öshöz hasonló vészhelyzet, a költségvetés feszített, s biztonsága érdekében idén is racionális gazdálkodást kell folytatni.

A testület módosította a települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletet, amely érdemi változást a gyógyszertámogatás esetében tartalmaz: annak összege ugyanis az eddigi fix 6000 forint helyett igazodik az igazolt gyógyszerköltséghez, legmagasabb összege pedig 10 ezer forintra emelkedik. S hogy valóban arra költsék, amire kapják: készpénz helyett eztán utalvány formájában kapják a rászorultak. Továbbá Tolvaj Márta alpolgármester javaslatára létrehoznak egy szociális krízisalapot, amelyből a kilátástalan helyzetbe került magánszemélyek gyors támogatását biztosítják.

A közgyűlés elbírálta a Városi Sportlétesítmények Gondnokság Intézménye vezetői posztjára kiírt pályázatot, s a 2016. március 11-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra Bodrogi Csabát bízta meg a vezetői feladatok ellátásával. (Ő volt egyébként az egyetlen pályázó.)

A grémium határozatban ismerte el a zalaegerszegi rendőrkapitányság tevékenységét. Mint az előterjesztő ügyrendi és jogi bizottság elnöke, dr. Tóth László (Fidesz-KDNP) elmondta: a városban a közbiztonság szilárd, évről évre javuló tendenciát mutat. Példaként hozta fel, hogy a Zrínyi utcai dohánybolt kirablóját a gyors és hatékony intézkedésnek köszönhetően fél napon belül elfogták az egerszegi rendőrök, s rövid időn belül felderítették a több városrészt érintő lakásbetörések elkövetőit is. Dr. Tóth László hangsúlyozta: az önkormányzat a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság és a város közbiztonságának fenntartása és javítása érdekében érintett szervezetek együttműködését példaértékűnek ítéli, ahogy a városnak kiváló és szoros a szakmai kapcsolata a Zala Megyei Rendőr-főkapitánysággal s annak vezetőjével is.

Parázs vitát váltott ki a kötelező betelepítési kvóta elfogadásának elutasítását kimondó határozat, amely szerint a „közgyűlés támogatja a kormány azon törekvését és intézkedését, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozza meg az illegális migránsok beáramlását és a kötelező betelepítési kvóta elfogadását”. A témához majdnem mindenki hozzászólt. A többségi oldal az ellenőrizetlen bevándorlásban rejlő veszélyekre, a terrorizmus és a bűnözés kockázataira hívta fel a figyelmet. Kiss Ferenc (MSZP) leszögezte: nem támogatja a határozati javaslatot, politikai jellegű előterjesztésnek nevezve azt, amely szorosan a Fidesz aláírásgyűjtéséhez kapcsolódik. A kormánynak ráadásul enélkül is minden joga és eszköze megvan ahhoz, hogy megvédje ezektől a veszélyektől az országot, mondta. Dr. Paksy Zoltán (LMP) a Fidesz-pártközpontból való utasításnak titulálta az előterjesztést, amely ellen tiltakozott, s közölte: nem vesz részt a szavazásban. Így tett dr. Kocsis Gyula (EZE) is. A közgyűlés végül a Pintérné Kálmán Marianna (Jobbik) által a visszatoloncolás tilalmával kiegészített határozatot fogadta el.