Kutya jó hely a kutyaovi

Tévedés azt hinni, hogy a fiatal négylábúak számára szervezett fejlesztő képzés időpazarlás, netán modern állattartói hóbort. Nagyon is komoly, tematikus alapozó oktatás a papucsrágó, újságlopó, kajla ebeknek. Nem csak azok a jószágok járnak hetente több alkalommal a kutyaoviba, amik később, felnőtt korukban, őrző-védő ebként, mentő- és sportkutyaként „dolgoznak". Sok tenyésztő és hobbi kutyatartó is rendszeresen részt vesz kedvencével olyan tréningeken, ahol több dolgot megtanulnak könnyed, játékos formában a még kölyök négylábúak.

A kölyökkutyatréningeken az ebek ismerkednek, míg a gazdik, köztük Francis Begbie (balról), Plánder Ádám és Varga Brigitta beszélgetnek

– Amint megkapja a kiskutya az első oltásokat, a gazdinak célszerű elvinnie kedvencét közösségbe, ahol találkozhat másfajta, ám azonos életkorú ebekkel – mondta Bognár Attila, a Kanizsai Kutyás Szabadidő- és Sportegyesület elnöke. – Ekkor még könnyen taníthatóak, később nehezebb képezni őket – jegyezte meg a szakember. – Természetesen otthon is napi szinten kell foglalkozni a kutyákkal. Azonban ennek során nem tanulja meg a jószág társai testbeszédét. Nem érti majd meg például a másik eb fülmozdításának, vakkantásának vagy morgásának okát, jelentését. Ha nem ismerkedik meg más kutyákkal fiatal korában, később, ivarérettként előfordulhat, hogy megijed vagy agresszívebben viselkedik társaival, olykor még az emberekkel szemben is.

No, de hogy zajlanak ezek a tanfolyamok?

A kiskutyákat arra is nevelik a foglalkozásokon, hogy megszokják a társaságot, illetve ne idegenkedjenek a póráztól és a nyakörvtől. Kiss Nóra (jobbról), Torhosi Szabolcs és Szentes Viktória kedvencei szeretik, ha vezetőszáron sétálhatnak gazdijukkal együtt

– Amikor első alkalommal látogat a kiskutya óvodába, hirtelen rengeteg ismeretlen állattal, emberrel találkozik – jelezte a szakember. – Olyan szagokat érzékel, amik újdonságként hatnak számára.

A foglalkozások kezdetén a kutyakiképző pálya elkerített részébe viszi a négylábút a gazdi. Majd az oktató is csatlakozik hozzájuk, aki a tapasztalata révén hamar leszűri, érdeklődő vagy zárkózott jószágról van-e szó.

– Abban az esetben engedjük a többiek közé az ebet, ha nem okoz számára frusztrációt a társaság, valamint az, hogy ott nagytestű, erősebb kutyák is vannak, amik megdögönyözhetik – nevetett a tréner, aki elárulta: a szoktatással párhuzamosan az úgynevezett behívást tanítják meg leghamarabb a kiskutyáknak.

– Ha kutyával kommunikálunk, nem hosszú körmondatokat, hanem rövid vezényszavakat használunk: mint például a „hozzám" és az „ül" – folytatta Bognár Attila. – A jószág nem a kifejezéseket tanulja meg, a hangokat rögzíti. Ez az engedelmességi nevelésnek is része – fogalmazott a tréner. – Az ismétlés idővel meghozza a kívánt eredményt. Bár ehhez hozzájárulnak a jutalomfalatok, amiket minden egyes jól teljesített feladatért kap a kutya.

Ha nem jeleskedik a jószág, nem jár az ösztönző hús. Akkor marad az úgynevezett passzív kizárás, ami azt jelenti, nem vesz róla tudomást a gazdi.

Szentes Viktória és a két csodaszép cane corsója (a négyből)

– Ütéssel, rúgással viszont tilos fenyíteni őket, mert később emiatt kialakulhat náluk agresszió – jelezte a szakember. – Egyes esetekben pedig félelem, amit nemcsak a helytelen fegyelmezés idézhet elő, hanem az is, ha megijed a nála nagyobb ebektől.

A kutyaoviba ugyanis nemcsak azonos fajtájú kutyák járnak, hanem rengeteg féle jószág.

– Természetesen a közös játék sem marad el a foglalkozásokról. Ekkor az ovis kutyákat összeengedjük: azokat, amik már beilleszkedtek.

Ha az alap hívószavakra már reagál a négylábú és a kutyaközösségbe is beilleszkedett, lehet a póráz, a nyakörv viseletére, illetve a sétáltatásra is oktatni őket.

Borisz kölyökként imádta az ovit. Ma már iskolás a játékos eb

– Sosem szabad elfelejteni, hogy a kutya nem gyerek – jegyezte meg a szakember. – Nem olyan nevelési elveket kell náluk alkalmazni, mint az embereknél. Arra is tekintettel kell lenni, a kutyák nem beszélnek, viszont értenek a szép szóból. Tény, sokat segít a kutyaóvoda, mivel megtanít nekik alapvető dolgokat, de a temperamentumukon, az eb tulajdonságain nem tud változtatni egy képzés sem.

Ez a véleménye a kiskanizsai Torhosi Szabolcsnak is, aki egy tizenhét hónapos, zsemleszínű bullmasztiff gazdája. A fiatalember már egész kis korában elvitte kedvencét, Boriszt a kutyaóvodába, emellett otthon is napi szinten foglalkozott a kutyussal, ahogyan most is.

– A bullmasztiffok jámbor, ám nagytestű kutyák. Borisz sem kicsi. Termetével tisztában is van, különösen amikor a kiskutyáknak dirigálhat. Erre gyakran van példa a kutyaoviban, ahová a mai napig visszajárunk. Egyrészt,a kölyköknek szokniuk kell az idősebb kutyákat, másrészt pedig Borisz imád rosszalkodni – jegyezte meg nevetve Szabolcs. Ahogy azt is: Borisz könnyen fejleszthető, így a képzést akadálytalanul vette. Sokkal nyugodtabb lett a foglalkozásoknak köszönhetően, bár a kanokkal manapság már rivalizál.

Dilike, a hét hónapos cane corso viszont olyan, mint egy középkori lovag. Amikor még ovis volt, előfordult, hogy kis óvodástársát, egy félénk tacskót megvédett fajtársával, Acapellával közösen. Ezt mesélte az ébenfekete kutyák gazdája, a Nagyrécsén élő Szentes Viktória, aki négy cane corsot nevel.

Bognár Attila, a Kanizsai Kutyás Szabadidő- és Sportegyesület elnöke gyönyörű rottweilerével, Lorddal
Fotók: Szakony Attila

– Róluk tudni kell, nem ölebek, őrző-védő kutyák – mondta Viktória. – Aragon, Hope, Acapella is járt oviba és iskolába. Dilemma, azaz Dilike, aki más famíliából származik, szintén. Nem véletlenül ezt a nevet választottuk neki. Dilemma rapszodikus, néha dilis – nevetett a kutyatenyésztő hölgy, aki elárulta: amikor először vitte Dilit oviba, a kutyus azonnal befutott a lábai közé, mert meglátta a sok ebet, majd onnét morgott rájuk. Ám hamar feloldódott.

Viktória megjegyezte: nem csak a kutyák tanulnak sok dolgot az óvodában, hanem a gazdik is. Nekik sem árt...