Látszólag ugyanaz, az összetétel mégis más, állítja a NÉBIH

A gyártók egyes vélemények szerint a költségek csökkentése érdekében igyekeznek az összetételt „egyszerűsíteni". Az élelmiszerhatóság 24 féle „azonos, vagy nagyon hasonló" terméket vizsgált meg. Az élelmiszereket az osztrák határ mentén a magyar és az osztrák oldalon vásárolták. Nagy különbségeket fedeztek fel többek között a levesporokban, a kakaóban, de egy világhírű üdítőitalban is. Az utóbbi képviselete már tiltakozott és cáfolta a különbözőséget. Jelezték, annyi különbség van, hogy a magyarországi terméket ízesítő fruktóz-glükózszörp nem amerikai, hanem magyar kukoricából készül. Az ügyben a Magyar Márkaszövetség is nyilatkozott, elképzelhetetlennek tartja, hogy az itt forgalmazott termékek silányabbak lennének, mint nyugati mintáik. A szövetség szerint többnyire érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és más országokban forgalmazott élelmiszerek összetevői között, miután a márkatermékek túlnyomó többségét általában ugyanabban az üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik. A márkaszövetség szerint az ízkülönbségek oka, hogy egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztóinak ízlését figyelembe véve.

Eltéréseket okozhat az is, ha a vizsgált termékek különböző országokban, különböző gyártósorokon, vagy eltérő származási helyről beszerzett alapanyagokból készülnek - tették hozzá.

Dr. Nagy Attila, a NÉBIH igazgató-helyettese legutóbb egy tv-műsorban nyilatkozott ez ügyben. Mint elmondta, kiderült egy nagyon fontos dolog: jelenleg Európában jogszerű, hogy eltérő összetétele legyen ugyanazon terméknek, ha ezt a csomagoláson jelölik. Ennek megváltoztatása azonban hosszas jogi procedúra. Amit azonnal lehet tenni: a vásárlók tájékoztatása. Nagy Attila azt mondta: ne vegyék meg azokat az élelmiszereket, amiket nem tartanak megfelelő minőségűnek. Ez hozhatja a legnagyobb változást.

A hatóság bevizsgál, ízlel, a márkaszövetség cáfolja, kisebbíti az ügy jelentőségét. A NÉBIH igazgató-helyettese azt tanácsolja, az emberek ne vegyék meg azokat az élelmiszereket, amiket nem tartanak megfelelő minőségűnek, ez hozhatja a legfontosabb eredményt (képünk illusztráció) Fotó: Pezzetta Umberto

- Elvileg szerintem sem lehetne különbség a különböző országokban forgalomba hozott termékek között. De végül mi, hazai kereskedők nem látunk bele abba, hogy például a mosópor vagy az öblítő között van-e különbség. Ezt a hatóságok dolga kideríteni. Szerintem gyakori vizsgálatokat kell folytatni. Mint magánember, én is hallottam ezekről a különbségekről, én konkrétan mosópor és öblítő esetében vettem észre még korábban, hogy amit Ausztriában vásároltam, annak tartósabb volt az illata, mint a hazainak - mondta érdeklődésünkre Paál Péter, a Göcsejcoop Zrt. vezérigazgatója.

- Vásárlóként én is tapasztaltam a különbségeket. A lányom Ausztriában dolgozik, és gyakran hoz haza különféle termékeket az egyik áruházláncból. Össze tudom hasonlítani. Az egyik márkás pelenkánál és a mosóporoknál is van különbség - mondta Horváth Andrea, egy magyar tulajdonú, zalaegerszegi üzlet eladója.

A nagykanizsai Komárovics Kíra a férjével nyitott fotóstúdiót Ausztriában. A Salzburg melletti Moosdorfban élnek, s a bevásárlásaik során gyakran tapasztalják a minőségbeli különbségeket.

- Most szinte minden külföldön élő magyar erről a felmérésről beszél - írta a világhálón keresztül Kíra. - Minőségi, finom vajat eddig csak az osztrákoknál tudtunk beszerezni, pedig kipróbáltunk többfélét a magyar kínálatból. Hasonló a helyzet a mogyorókrémmel is, az ausztriainak markánsabb az íze, a ropogtatnivalók viszont otthon fűszeresebbek.

Kíra szerint a zalai tejföllel és túróval nem tud versenyezni a külföldi, ugyanis azok jóval íztelenebbek és az állaguk sem megfelelő.

A kiskanizsai Füri Ágnes és párja, az eszteregnyei Nagy Krisztián 2008 óta külföldön dolgoznak. Hét éve Graz belvárosában, extra prémium marhahúsokkal foglalkozó luxusétteremben, felszolgálóként tevékenykednek.

Horváth Andrea eladó egy zalaegerszegi kis üzletben, de mint vásárló, ő is tapasztalta az osztrák és magyar áruházak kínálata közötti különbséget Fotó: Pezzetta Umberto

- Mindennap minőségi élelmiszerekkel találkozunk, így különösen figyelünk arra, hogy mi kerül a tányérunkra - mondta telefonon Füri Ágnes. - Gyakran látogatunk haza, ám megbízható forrásból kizárólag csirkehúst vásárolunk Nagykanizsán. A tejtermékek esetében érezni talán a legnagyobb különbséget, a tej más ízvilággal hódít Ausztriában, mint a magyaroknál.

A fiatal hölgy egy gyárlátogatáson tudta meg, hogy még a legnagyobb multinacionális cégek is a környező kisebb tehenészetekből gyűjtik be az alapanyagot a tejtermékek elkészítéséhez.

- Az élelmiszerek mellett a háztartási és vegyiáruk is jóval magasabb minőséget képviselnek - tette hozzá. - Remélem, az összehasonlító teszt után gyökeresen megváltozik majd a jelenlegi gyakorlat, s mindenki megtudhatja, eddig miről maradt le...

A keszthelyi Molnár Krisztina, aki Berlinben él, szintén tapasztal minőségi különbségeket.

- A kóla light Németországban pont olyan sötét színű és szinte ugyanolyan ízű, mint a kóla, míg Magyarországon világosabb és számomra ihatatlan. Az egyik márkás joghurttal hasonló a tapasztalatom, Németországban krémes, lágy, otthon mintha zselés lenne az állaga, sokkal rosszabb. A mogyorókrém is finomabb itt, mint Magyarországon, ráadásul feleannyiba kerül. Az egyik nagy diszkontlánc mosópora, ami Németországban mindig díjnyertes a teszteken, otthon más illatú és több kell belőle, hogy ugyanolyan tiszta legyen a ruha. Az pedig kifejezetten felháborít, hogy ezek az árucikkek, s általában az élelmiszerek Magyarországon drágábbak, amit nem lehet csak azzal magyarázni, hogy a németeknél az élelmiszerek áfája alacsonyabb, 7 százalék. Az árkülönbség ugyanis esetenként eléri a 30-40 százalékot is.

Markács Zoltánné

Kiss Ferenc

Demendi Diána