Ne csak a jogsit vegyék el, hanem a kocsit is? Vita az ittas vezetők szankcionálásáról

Nemrég az egerszegi törvényszéken tartottak konferenciát a közlekedési bűncselekményekhez kapcsolódó gépjármű lefoglalásokról, és számba vették a nemzetközi gyakorlatot is.

Erről dr. Pap Márk, a törvényszék bírósági titkára tartott előadást, akit a fontosabb gondolatok összefoglalására kértünk

- A statisztikák azt mutatják, hogy a fő baleseti okok közé tartozik az ittasság, noha mindenki tisztában van vele, hogy alkohol fogyasztása után nem szabad volán mögé ülni - kezdte dr. Pap Márk.

Dr. Pap Márk: Szakemberek szerint érdemes lenne megfontolni, hogy hazánkban is felvértezzék ezzel az eszközzel az igazságszolgáltatást

Hazánkban tavaly a személyi sérüléssel járó balesetek 9,5 százalékában játszott szerepet az alkohol, de ez nem csak magyar probléma, ezért dr. Pap Márk igyekezett utánajárni, hogy külföldön milyen megoldásokat találtak ez ellen, és van-e mód hasonlót bevezetni hazánkban. Bevezetőjében azt is elárulta, nem talált olyan statisztikai adatot, ami megmutatta volna, milyen visszatartó hatása van az elkobzásnak. Ráadásul ez sem zárja ki teljesen az ittas vezetés megismétlését, hiszen ahhoz nem kell saját tulajdonú gépkocsi. Talán épp ezért, a szankciót leghamarabb bevezető Egyesült Államokban nem vizsgálják, kié az ittas sofőr vezette gépkocsi. Ezzel szemben Európában csak akkor lehet elkobozni a járművet, ha a tulajdonos az elkövető. A jármű elvételét tehát az USA-ban vezették be legelőször, 35 államukban alkalmazzák. Ittas járművezetés vagy más, súlyosabb közlekedési bűncselekmény esetén a gépkocsi elkobzását írják elő. Ez a rendelkezés többnyire a közúti közlekedésre vonatkozó törvényekben szerepel és nem foglalkoznak azzal, hogy ez most elkövetési eszköz vagy sem. Azt is többször vizsgálták alkotmányjogi szempontból, hogy ez nem aránytalan büntetés-e a cselekmény súlyához képest, de a bíróságok álláspontja szerint erről nincs szó. Előfordult, hogy az aznap vásárolt, 40 ezer dolláros autót kobozták el, és a sofőr hiába hivatkozott arra, túlzott mértékű a büntetés. Természetesen nem az első alkalommal szankcionálnak ilyen módon, hanem a többszörös és különös visszaesőkkel, illetve súlyosabb, például halálos balesetet okozó ittas járművezetővel szemben alkalmazzák.

- Hasonló szemlélet jellemzi a szankciót alkalmazó többi államot is - tért át Európára. - Franciaországban az ittas vezetés miatti büntetés kitöltése után öt éven belüli ismételt elkövetéskor kötelező a jármű elkobozása független attól, hogy bekövetkezett-e baleset vagy sem. Ezzel akarják megakadályozni, hogy újabb bűncselekményt kövessen el a delikvens. Ettől csak különösen indokolt esetben lehet eltekinteni. Luxemburgban a három éven belüli ismételt elkövetés esetén kötelező az elkobzás. Emellett kiegészítő, a gépkocsi értékét meg nem haladó bírságot is kiszabnak arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva a jármű elkobzása nem hajtható végre. A lefoglalás bevett módszer Olaszországban, Szlovéniában is, de ez nem jelent automatikusan végleges búcsút az autótól. Délnyugati szomszédunknál például az összes lefoglalt jármű közel negyedét kobozták el, a többi visszakerült a tulajdonosához - mondta.

Svájcban szintén ismert ez a szankció. Itt azonban nemcsak az ittas járművezetés, hanem más súlyos és gátlástalan közlekedési szabályszegés, akár gyorshajtás esetén is elrendelhető, de nem automatikusan, mert figyelemmel kell lenni az arányosságra. Ez egyébként mindegyik országra jellemző. A mérlegeléskor ugyanis alapjogokat kell összevetni: az egyik oldalon ott van a közlekedésben résztvevők biztonsághoz, egészséghez, testi épséghez fűződő joga, amit az az elkövető veszélyeztet, akinek a tulajdonhoz való jogát kell esetleg korlátozni a jármű elkobzásával. Az egyesült királyságbeli jogértelmezés szerint a szabadságvesztéssel büntetendő közúti közlekedési bűncselekményeknél a járművet úgy kell tekinteni, mint amit a bűncselekmény elkövetésére használtak, ezért elkobozható, de több szempontot is figyelembe kell venni. A magyar gyakorlat ezt nem követi, annak dacára, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközt nálunk is el kell kobozni. Itt viszont az a magyarázat, hogy ittas járművezetés esetén nem elkövetési eszköz, hanem szükségszerű eleme a bűncselekmény megvalósulásának a jármű, mert anélkül nem lehet elkövetni. Tehát jogi szempontból nem eszköze, hanem az elkövetési magatartás része. Ez hasonlít a német felfogáshoz, de mint látható, számos példa van az ettől eltérő értelmezésre.

- A hazai tapasztalatok alapján is kijelenthető, a notórius ittas vezetőkre a hazai szankciórendszer nem hat, pedig hamar búcsút lehet mondani a jogosítványnak - szögezte le. - Az új Btk. szerint 0,5 gramm/liter véralkoholszint felett eltiltás jár, a jogosítványt be kell vonni. Ezzel viszont csak a jogszerű járművezetés lehetőségét vonják meg, de fizikai akadálya nincs annak, hogy az érintett volán mögé üljön. Ha valaki eltiltás hatálya alatt vezet, az szabálysértést követ el, amiért akár elzárás is kiszabható. A többszörös és különös visszaesőkkel szemben indokolt lenne megfontolni az elkobzás bevezetését is, mert számukra a szabálysértési bírság, elzárás nem akkora kockázat, hogy visszatartaná őket. Ha Magyarországon erre társadalmi igény mutatkozik, akkor jogalkotói feladat megteremteni a lehetőségét ennek a szankciónak, mert látható, a magyar büntető törvénykönyv értelmezéséből ez nem vezethető le - tette hozzá. - Közlekedésbiztonsági szakemberek szerint érdemes lenne megfontolni, hogy hazánkban is felvértezzék ezzel az eszközzel az igazságszolgáltatást. Nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a közvélemény támogatná ezt a lépést. Hiszen a többség elítéli azokat az embereket, akik miatt mások kerülnek veszélybe - mondta végezetül dr. Pap Márk.