Hírek

2015.10.16. 13:41

Létszámstop és krízishelyzet a Bogáncsnál

Egyre többen dobják utcára vagy viszik be a menhelyre megunt kutyájukat

Varga Lívia

Zalaegerszeg – Jó ideje telt házzal működik a Bogáncs Állatmenhely. Jelenleg közel kétszáz szomorú szemű kutya és több mint félszáz macska vár szerető gazdára, sokan évek óta hiába S nem ők vannak a legrosszabb helyzetben: a létszámstop miatt harmincnál is több eb van „várólistán”, közülük néhányan reményvesztetten az utcán csellengenek, másokat pedig, ha a Bogáncs nem avatkozik közbe, elaltattatnak tulajdonosaik. A gazdásodásban mostantól lapunk is segít az árváknak.

Hangos ugatással fogadnak bennünket a lakók a Csilla dűlői állatotthonban, közelebb lépve a rácsokhoz azonban többségük megbarátkozik, és lelkes csóválásba kezd, majd elindul a tülekedés: mindenki részesülni akar a rácson keresztül benyúló kéz simogatásából. A szemekben pedig közben felcsillan a remény: „talán végre engem is megszeret valaki ”

„Hazaviszel?” Abai Erika Csöpikével (hátul) és az éhhalál küszöbéről mentett Hope-pal. A tízéves németjuhász keverék csontsoványan, megtörve került a Bogáncshoz, sokáig az is kérdéses volt: életben marad-e. Hála gondozóinak, mostanra  összeszedte magát, s újra tud bízni az emberekben... Fotó: Pezzetta Umberto

- Jelenleg 180 kutya él menhelyünkön, de nemcsak nálunk, a gyepmesteri telepen is telt ház van. Odáig jutottunk, hogy már azokat a kutyákat sem tudjuk áthozni, akik megkapták a szükséges oltásokat s a chipet, és lejárt a karanténjuk – bocsátja előre Abai Erika, a Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület operatív titkára. – Ahol tudunk, segítünk, de bárhogy szeretnénk, több állattal már mi sem bírunk, hiszen ha túl sok kutyát zsúfolunk be egy helyre, abból, ha összeverekszenek, könnyen tragédia lehet, ezt pedig nem kockáztathatjuk meg, hiszen felelősséggel tartozunk védenceinkért.

A zsúfoltság okairól szólva az állatvédő elmondta: az őszi oltások aktualitása miatt rendkívül megnőtt a „gazdák” által kitaszított állatok száma. Egy részük valószínűleg nem akarja kifizetni az ezzel járó költségeket, mások pedig attól tartanak: kiderül, hogy nincs chip a kutyában, pedig arra már végképp nem akarnának költeni. Ezért aztán utcára dobják szerencsétleneket, majd szereznek egy kölyökkutyát, aki nagy valószínűséggel hasonló sorsa jut.

- Menhelyünkre a gyepmesteri telepről kerülnek be a kutyák, vagy a tulajdonosok hozzák be őket, sok esetben viszont mi mentjük ki őket „gazdáik” karmai közül. Hivatalosan Zalaegerszeg tartozik hozzánk, s mintegy negyven további településsel kötöttünk szerződést a gyepmesteri teendők ellátására, de ha bajba jutott vagy kóbor kutyát látunk, nem tudunk eszerint szelektálni. Egyre többször fordul elő az is, hogy a tulajdonosok zsarolnak bennünket: ha nem vesszük be a kutyájukat, akkor elaltatják vagy kirakják az utcára – sorolja Abai Erika.

Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük az eb ellátására, mások megváltozott családi helyzetükkel magyarázzák döntésüket, de az is gyakori érv, hogy szökik vagy agresszíven viselkedik az eb.

- Olyannal is találkoztunk, aki közölte: télen nem tud mit csinálni a kutyáival, úgyhogy behozná őket, majd tavasszal eljön értük. S amikor közöltem, hogy nem kutyakölcsönző vagy panzió vagyunk, nem értette, miért mondom ezt – folytatja az állatvédő. -  Újabban sajnos gyakran szembesülünk azzal is, hogy a pár éve tőlünk kivitt kölyökkutyákat hozzák vissza, nekünk pedig a visszakerülőket egytől egyig rehabilitálnunk kell, ami rengeteg idő és pénz. Egy rettegő vagy agresszív, támadó kutyával például először kerítésen keresztül barátkozunk, aztán bemegyünk hozzá, majd kivisszük sétálni, később pedig próbáljuk összeszoktatni a többiekkel. Mindez azonban egy embert hosszú időre lefoglal. Ráadásul az ilyen problémás kutyákat külön kennelben kell(ene) tartani, amit sok esetben képtelenség megoldani. Próbálunk mindent megtenni, de a mi időnk és türelmünk is véges, sajnos nem vagyunk mindenhatók.

Macskából is rekord mennyiség él most az állatmenhelyen – több mint 25 kicsi és 30 felnőtt. Ráadásul, mivel őket nem tudják elkülöníteni, nagy a fertőzésveszély. Esetükben pedig a gazdásodás szinte kilátástalan, jó, ha havonta egy-kettő otthonra talál közülük.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy sok a kölyök, valamint az elkülönített, beteg állat, közülük többeket naponta kell állatorvoshoz vinni. A felnőttek és a kicsik, valamint a betegek más-más tápot kapnak, utóbbiak gyógyszert is, s naponta kétszer takarítják a kenneleket. Optimális esetben tíz dolgozó kellene ennyi munkához, ehhez képest mindössze öt főállású gondozó jut a több mint kétszáz állatra.

- Soha ennyi anyakutya kölyökkel nem került be hozzánk, mint idén. Nagyon sok tehát a gazdára váró apróság. Lakóink többsége azonban felnőtt, zömében öt év körüli kutya, aki pont nem kell senkinek – mert jellemzően a fiatalabbakat keresik. Az idősebbeket inkább csak a németek fogadják örökbe.

Pedig, hangsúlyozza az állatvédő, egy öt év körüli kutya még ereje teljében van, és ugyanúgy nevelhető, formálható, mint a fiatalabbak. A titok, hogy foglalkozni kell vele. Ha a kutya neveletlen, agresszív, az mindig a gazda hibája. Abai Erika szerint sok eb a foglakozás hiánya miatt vadul el.

– Tudom, hogy az emberek többsége elfoglalt, de akinek kutyája van, annak muszáj időt szánnia rá, mert egyébként a fejére nő és kezelhetetlenné válik.

A szakember hangsúlyozza, csak alapos vizsgálat után adnak ki kutyát, a sok (kereszt)kérdés gyakran konfliktust is okoz, s abból szintén probléma szokott lenni, ha a kiszemelt kutyát nem adja oda a reménybeli gazdának – mondjuk egy kölyköt egy 80 fölötti idős embernek. De, jegyzi meg, a visszakerülők nagy száma azt mutatja, még szigorúbb szűrőre lenne szükség.

- A legnagyobb segítség számunkra, ha örökbe fogadják kutyáinkat, őszre azonban rendkívül lecsökken az örökbefogadási kedv, a többség télre nem szívesen visz állatot – folytatja Abai Erika. - Ezen kívül nagyon kifogytunk a tápból, és a tél közeledtével hatalmas szükségünk lenne tűzifára, mivel az orvosi szobában lábadozóknak és a kölyköknek fűtenünk kell, hiszen nekik száraz, meleg klímára van szükségük. Továbbá olyan önkéntesekre, akik be tudnának segíteni a napi plusz munkába, tehát például a kutyaházak átpakolásába, a problémás és a kis helyre bezárt kutyák rendszeres sétáltatásába, és persze a mentésbe – sorolja az állatvédő, aki pont ebben a pillanatban kap értesítést egy elütött kutyáról, így minden egyebet félre téve indulnia kell.

Jelenleg egyébként több mint harminc kutya van „várólistán” a Bogáncsnál, számukra már a menhelyre való bekerülés is megváltás lenne. Vannak köztük olyanok, akiket gazdáik rettentő körülmények között tartanak, s csak a szomszédok jóindulatán múlik, hogy néha kapnak-e enni. Többen az utcákat róják, de van olyan is, akinek meghalt a gazdája, így teljesen egyedül van a világban.

Abai Erika mindezek ellenére arra kér mindenkit: alaposan fontolja meg, összeköti-e az életét egy kutyával, és csak akkor fogadjon örökbe, ha biztos abban, hogy később nem gondolja meg magát, mert visszakerülni a menhelyre szörnyű érzés és hatalmas törés az állatnak

Amikor belépek a menhelyre, mindig egy interneten keringő, szomorú szemű kutyát ábrázoló fotó jut eszembe, amin a következő felirat olvasható: „Úgy gondolod, szomorú látvány benézni a ketrecembe? Akkor gondolj bele, nekem milyen érzés lehet kinézni onnan...” Biztos vagyok abban, hogy sokakat ez a fajta önvédelem tart vissza attól, hogy segítsenek. Pedig egy rövid séta és némi simogatás a mindent jelenti, jelentené ezeknek az árváknak. Pár perc felhőtlen boldogságot. Ezt felülmúlni csak egy meleg otthon, s benne egy szerető gazdi tudná. Az eb pedig cserébe odaadná – mindenét. Ő magától is tudja, amit nekünk, embereknek még tanulnunk kell: „Egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél”.

 

A Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület árva kutyái otthont és szerető gazdát keresnek! Nézze meg őket ide kattintva

 


Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!