Meddig tart a rettegés? Várhatóan elég soká: hosszú távon a menekültekből is lehetnek terroristák

A professzorral telefonon tudtunk beszélni.

- Azt halljuk egyes médiumokban, hogy nem szabad egyenlőségjelet tenni az Iszlám Állam terroristái által elkövetett rémtettek és az iszlám vallás közé. Valóban így van?

- Az Iszlám Állam egy iszlamista szervezet, amely sajátosan értelmezi és használja fel az iszlám vallást a céljai megvalósításához, önmaga legitimálásához - válaszolt dr. Rostoványi Zsolt. - Meggyőződésem, hogy az iszlám, mint a világ egyik legnagyobb monoteista vallása értékei megegyeznek a kereszténységéivel. A radikális iszlámisták, a dzsihadisták azonban a vallásnak egyfajta eltorzított, a saját érdekeikhez igazított értelmezéssel támasztják alá a világgal, politikával, közélettel és államfelfogással kapcsolatos álláspontjukat. Konkrétan az IÁ pedig lényegében mindenkit – nem csak keresztényeket, hanem iszlám vallásúakat, még a szunnitákat is - üldöz és támad, akinek a vallásértelmezése eltér az övétől. Utóbbi tipikus fundamentalista értelmezést jelent, melynek lényege a permanens, folyamatos dzsihád, „szent háború” a másként gondolkodókkal szemben. Hozzáteszem, ezt a fajta szélsőséges ideológiát a muszlim vallástudósok, de még az Al Kaida vezetői sem fogadják el.

Dr. Rostoványi Zsolt (Fotó: Corvinus Egyetem)

- Ugyanakkor az Egri csillagokból emlékszünk rá, hogy egy hitetlent a másvilágra küldeni pozitív tett volt a muszlim vallásúak számára. Van-e erre vonatkozóan biztatás a Koránban, vagy az iszlámban, vagy nincs?

- Van, hogyne, a Koránban olvashatók ilyen utalások, mint például hogy „Öljétek meg a pogányokat, bárhol is legyenek!”, és ehhez hasonlók. Ebből azonban mélyreható következtetéseket nem szabad levonni, hiszen minden szent szövegben, így a Bibliában is vannak ilyen és ehhez hasonló mondatok. Lehet ezeket betű szerint és másként is értelmezni, kinek, hogy tetszik. Látjuk, hogy az Iszlám Állam hogyan értelmezi.

- Az IÁ nyilvános lefejezései egy európai ember számára elborzasztóak. Van-e a lefejezésnek valamilyen rituális jelentősége, vagy itt is a rettegésben tartás a cél?

- Az utóbbi, ezzel mutatják meg a világnak, hogy aki nem fogadja el a nézeteiket, az így jár. És hogy egy divatos kifejezéssel éljek, marketingfogás is egyben, hiszen az Iszlám Állam kiváló marketing- és kommunikációs szakemberekkel dolgozik, akik mesterien kezelik a közösségi média különböző területeit. Figyelje csak meg, fantasztikusan - ha fogalmazhatok így - építik fel azokat a videókat, amelyeket aztán feltesznek az internetre - ezeknek is pontosan az a céljuk, hogy kifelé is erőt sugárzó kép alakuljon ki az Iszlám Államról.

- A párizsi merénylet után egész Európának rettegnie kell?

- A merénylet oka alapvetően az volt, hogy Franciaország jelentős mértékben vesz részt az IÁ elleni katonai fellépésekben, tehát megtorlásról beszélhetünk. Azt gondolom, hasonlókra számíthatnak még azok az országok is, amelyek részt vesznek a katonai akciókban, így például az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, illetve Európában Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium.

- Ha már itt tartunk, hozzáértők szerint légicsapásokkal nem lehet felszámolni az Iszlám Államot.

- Így van, az USA hónapok óta légicsapásokkal sújtja az Iszlám Állam bázisait, egységeit, de érzékelhetően még meggyengíteni sem sikerült ezzel a terrorszervezetet. Források szerint körülbelül 20 ezer IÁ-harcos esett áldozatul a légitámadásoknak, de ezt az űrt hamarosan sikerült feltölteniük ugyanennyi újonnan csatlakozóval. A szárazföldi csapásokat pedig egyelőre egyik nyugati állam sem vállalja fel. Azt gondolom, ezért azon helyi erőket (kurdokat, síita milíciákat) kell segíteni és támogatni, amelyek a leghatékonyabban tudnak fellépni az Iszlám Állammal szemben. Utóbbi ugyanis katonailag a bőséges emberutánpótlás ellenére sem erős. Pontosan nem tudjuk ugyan, hogy mekkora a létszámuk - egyes források 50-60 ezer katonáról szólnak -, az viszont így, bizonytalanban is biztosra vehető, hogy valamennyi környező ország hadserege nagyobb. Gondolok itt például az Iráni Forradalmi Gárdára, vagy a török hadseregre, amely a NATO legnagyobb katonai ereje, vagy éppen a nem túl közeli amerikai hadseregre, ekkora tömeggel minden további nélkül felszámolható lenne az IÁ. Ám ez nem oldaná meg a problémát, ekkor ugyanis a térségben ismét kiújulna a síita-szunnita ellentét. Ezzel együtt nem lehet azt mondani, hogy nincs megoldás, van, de rendkívül hosszadalmas.

A menekültekkel érkezhettek terroristák is, ám a szakértő szerint a nagyobb problémát majd az jelenti, ha a migránsokat nem sikerült integrálni és az elégedetlenségük viszi őket az Iszlám Állam karjaiba. Hiszen a párizsi merényletet is javarészt már ott született, másod-, illetve harmadgenerációs muszlimok követték el _ mondta dr. Rostoványi Zsolt Fotó: Archív

- Kinek köszönhető, hogy ennyire elfajult a helyzet a Közel-Keleten? Amerikának, annak, hogy elmozdította a térség diktátorait, akik valamennyire mégis csak kézben tartották a folyamatokat?

- A térségben háromféle nagyon komoly válság zajlik egymással párhuzamosan. Az egyik egy permanens modernizációs válság, ami azt jelenti, hogy súlyos szociális, politikai és gazdasági problémák vannak jelen az érintett országokban, amelyeket ősidők óta nem sikerül megoldani. A második egy identifikációs válság, a harmadik pedig az államnak a válsága. A környező országok, mint például Irak, Szíria, Jordánia és Kuvait, mesterséges képződmények, amiket a nyugati világ hozott létre, amikor érdekszférákra osztották a térséget és meghúzták az államhatárokat. Ezek az államok mostanra válságba kerültek - kétségkívül az Amerikai Egyesült Államok Közel-Kelet-politikájának meghatározó szerepe volt mindebben. Főleg az iraki inváziónak, amikor Amerika mondvacsinált indokok alapján megdöntötte Szaddam Huszein hatalmát és ezzel megágyazott az Iszlám Államhoz hasonló szélsőséges irányzatoknak azzal, hogy nem készült fel arra, hogyan kezelje a Szaddam utáni időszakot. Szíriában más a helyzet, ott az úgynevezett arab tavasz generálta a tüntetéseket és felkeléseket, és az USA már itt is hosszan hezitált, hogy beavatkozzon, vagy ne, s végül az utóbbi mellett döntött. Ez viszont most - mint utólag bebizonyosodott - rossz döntés volt, ennek köszönhető, hogy Szíria ma joggal nevezhető bukott államnak, mert az államhatalom nem képes az ország jelentős területeinek ellenőrzésére. Ennek ellenére a legjelentősebb erő még mindig Aszad elnöké, nélküle aligha képzelhető el az ország konszolidációja.

- Mi köze van az IÁ-nak az Európát súlyosan érintő menekültválsághoz? Milyen szerepet játszott abban, hogy jelentős számú arab népesség Európába áramlása indult meg?

- Szíriában 2011 közepe óta folyik polgárháború, sőt nem is kizárólag polgárháborúról beszélhetünk, hiszen nem csak helyi erők állnak szemben egymással, hanem ott van az ütközőzónában például a Hezbollah, Irán és még sorolhatnám. Ez olyan mértékű rombolást okozott az országból, hogy azt idáig csaknem 4 millió ember hagyta el. A menekültek körülbelül 95 százaléka még most is a környező országokban - Törökországban, Libanonban, Jordániában, Irakban, Egyiptomban - él, de szeretnének visszamenni eredeti lakóhelyükre, ha valamelyest konszolidálódnának ott az állapotok. A maradék 5 százalék indult el Európába, ám ez a szám nőhet, hiszen minél inkább húzódik a háborús helyzet rendezése, annál jobban nő az elégedetlenség a menekülttáborokban és újabb tömegek kelhetnek útra. Összességében tehát az emberek nem az Iszlám Állam, hanem a háború miatt kelnek útra, amely közvetlenül is fenyegeti az életüket. (És nyilván, tagadhatatlanul vannak szép számmal szimpla gazdasági menekültek is.) Mi több, azokon a területeken, amelyeket már az Iszlám Állam tart az ellenőrzése alatt Szíriában és Irakban, a helyi lakosság nagyon komoly hányada támogatja az IÁ-t, sőt, örömmel fogadta a katonákat. Mégpedig azért, mert ezeken a területeken romokban hevert minden, illetve a síiták részéről komoly atrocitások érték a helyi szunnita lakosságot. Az Iszlám Állam elzavarta a síitákat, és azonnal hozzákezdett az élet normalizálásához. A tönkrement közműhálózatot helyreállította, újra beindította az oktatást és az egészségügyi ellátást, tehát effektíve újjáépítette az államot. A másik oldalon végrehajtott brutális akcióknak pedig a megfélemlítés, annak a demonstrálása a célja, hogy bizonyítsák: az érintett területeken az Iszlám Állam élet és halál ura. Meglehetősen összetett tehát a helyzet, nincsenek egyértelmű igenek és nemek.

- Milyen biztonsági kockázatot rejtenek az Európába áramló arab menekültek?

- A párizsi terrormerénylet elkövetőinek döntő többsége nem a most érkezett menekültek közül került ki, hanem a már ott élő, vagy ott született másod-, harmadgenerációs arab bevándorlók soraiból. Ezeket az embereket nem sikerült integrálni (jópáran talán nem is akarták ezt közülük), nem tudták megalapozni az egzisztenciájukat Európában, kiábrándulttá, megkeseredetté váltak, és vélhetően ezért csatlakoztak a terrorszervezethez. Úgy vélem, hasonló veszélyekkel a jövőben is szembe kell néznünk, ha a most érkezőket mi sem tudjuk integrálni.

- Vissza lehetett volna Európa déli határainál fordítani ezeket az embereket humánus módon?

- Szerintem nem, ilyen nagy léptékű népvándorlást megakadályozni nem lehet, a bajt a kialakulása helyén kellett volna orvosolni. Hozzáteszem, ha ez sikerült volna, az sem jelenti azt, hogy a probléma nem jelentkezik később, hiszen Fekete-Afrikában is rengeteg olyan ország van, ahol a klímaváltozás, elsivatagosodás miatt romlanak az emberek életkörülményei, akik jobb körülményeket keresve szintén Európa felé indulhatnak. A nyugati államok felelőssége tehát abban is rejlik, hogyan tudják ezeket a problémákat is ott, a helyszínen kezelni - a saját érdekükben. Mert ennyi embert a fejlett világ sem bír befogadni.