Megelőzhető fertőző betegségben bűn meghalnia egy gyereknek

A fentieket dr. Kulcsár Andrea csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, a budapesti László-kórház oltási szaktanácsadója mondja, aki nemrégiben egy házi gyermekorvosok számára rendezett összejövetelen vett részt Zalaegerszegen. Huszonöt éve kezdte az orvosi pályát, több mint tíz éve vált szakterületévé az oltásügy, egyebek közt az oltást követő nem kívánt események eredetének felderítése is dolga.

– Nem foglalkozom azonban az oltásellenzők győzködésével, mert parttalan, irracionális vitáknak nem látom értelmét. Az így megspórolt energiát inkább olyanokra fordítom, akiknek alapbetegségük vagy speciális élethelyzetük miatta valódi gondot jelenthet az oltások felvétele.

Mint mondja, a klasszikus fertőzések, mint a kanyaró, rubeola, gyerekbénulás, torokgyík a védőoltásoknak hála eltűntek, ma már nem okozzák gyerekek halálát. Mivel megszűnt a fenyegetettség, az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy a védőoltás is feleslegessé vált. Pedig ez a kegyelmi állapot éppen a megfelelő átoltottságnak köszönhető, s nem egyenlő avval, hogy ezek a betegségek soha többé nem is jelenthetnek kockázatot.

Dr. Hóbor Miklós zalaegerszegi  csecsemő- és  gyermekgyógyász, nefrológus szakorvos  gyermekorvosi rendelőjébe éppen Kirschner Martint hozta védőoltásra édesanyja, Kirschnerné Takács Gabriella

– A védőoltásokkal kapcsolatban nagy a tájékozatlanság, ami az ellenzők malmára hajtja a vizet. Az emberek egy része sajnos kritika nélkül hitelt ad homályos rémtörténeteknek, amelyeknek senki nem jár pontosan utána.

Szenvedélyesen fejtegeti, sokan nem tudják, hogy egészséges huszonévesek halhatnak meg meningococcus fertőzésben, s hogy a bárányhimlő súlyos betegség lehet.

– Azt mondják, essen csak túl rajta a gyerek... A bárányhimlő az esetek zömében egy hét alatt átvészelhető, kivéve, amikor nem. Amikor súlyos baktérium felülfertőződéssel, tüdő vagy májgyulladással, látásvesztéssel jár, vagy fél év múlva stroke sújtja a gyereket. Nem állítom, hogy ezek tömegével fordulnak elő, de az érintett családot nem vigasztalja a statisztika, számukra az száz százalék...

Felvetjük, néha az oltás ellenére is eléri a fertőzés a kicsit.

– Nem is ígérünk 100 százalékot, a két oltás után is fennmarad 2-4 százalék esély, hogy a gyerek elkapja a bárányhimlőt, mert az immunrendszere nem adott eléggé erőteljes választ. Ez az oltás nem kötelező, így a vadvírus jelen van, s ha tökéletlen a védettség, kialakulhat a fertőzés. Viszont közel sem lesz olyan súlyos, mint oltás nélkül. Meg lehet nézni egy oltatlan, hólyagokkal borított, vergődő gyereket, s egy oltottat, aki tíz pöttyel, láztalanul esik túl a dolgon.

A szamárköhögést sem írhatjuk le teljesen. Mivel – a szülői panaszok, aggodalmak nyomán – a gyártók áttértek a kevesebb mellékhatást okozó, ám gyengébb immunválasz kiváltó oltóanyagra, a gyerekekből 17-18 éves korukra kikopik a védettség. Gyengül az úgynevezett „nyájimmunitás", a fiatalok baktériumhordozóvá válhatnak. Amit nem ők sínylenek meg igazán, hanem a csecsemők, akiket megfertőzhetnek.

Össze lehet hasonlítani egy oltatlan, hólyagokkal borított, vergődő gyereket, és egy oltottat, aki tíz pöttyel, láztalanul esik túl a bárányhimlőn – mondja dr. Kulcsár Andrea

– Fontos volna tehát a fiataloknál is megismételni az oltást, hogy ne járjunk úgy, mint több nyugat-európai ország, ahol kiterjedt szamárköhögés járványok zajlanak. A várandós anyukákat oltják, hogy az újszülött ellenanyagot kapjon a méhlepényen keresztül. Mi nem tartunk itt, de a családot tervezőknek feltétlenül tanácsolható, hogy kérjenek segítséget, s „érjék utol" az oltottságukat. Hiszen felnőttek részére is létezik oltási naptár, csak ezt nagyon kevesen tudják.

Nálunk alapvetően még nem sérült az oltási rendszer, a klasszikus fertőzések átoltottsága, így nem is alakult ki ezekből nagy járvány.

– De Európában szinte mindenütt ott a kanyaró, ami így nálunk is megtalálhatja a fogékony alanyokat. Magyarországon, köszönhetően a kötelező oltásnak a 80-as évek óta nincs „saját" kanyaró, csak behurcolt eset. A 70-es évek után születettek zöme kizárólag a védőoltás által védett, aminek azonban a hatása idővel lecsökkent, mert nem működött a természetes emlékeztető rendszer. Ha erre még ráerősít, hogy a tiltakozó szülők nem oltatják be a gyerekeiket, eredményként lesz egy csomó, a fertőzésre fogékony kisgyerek, akit csak félig-meddig védett közösség vesz körül. Ha bekerül az országba a vírus, a felnőttek letudják egy enyhe fertőzéssel, de a gyerekek és az immunsérült betegek számára súlyos következményekkel járhat. Európa szerte több tízezer kanyarós és ugyanennyi rubeolás esetet tartanak számon, márpedig a fertőzések nem ismerik a határokat.

A honi oltási rendszert mindevvel együtt is sokan irigylik, az unióban példaértékűnek számít. Az ország egészsége mégis rozzantabb szinte minden tagállaménál...

– De ez nem a védőoltással megelőzhető betegségek miatt van így. Daganatos, szív- érrendszeri, légzőszervi betegség, elhízás, vitaminhiány, alkoholizmus tizedeli a lakosságot. Örüljünk neki, hogy legalább a kanyaró, a szamárköhögés és a rubeola nem sorakozik fel még ezek mellé.

Dr. Kulcsár Andrea abszurdnak tartja, hogy még a méhnyakrákot előidéző HPV elleni oltást is érik támadások.

– Évente 2500 fiatal nőnél diagnosztizálnak Magyarországon méhnyakrákot, vagy azt megelőző állapotot, és mintegy 600 nő hal meg emiatt. Ez a szám oltás és rendszeres nőgyógyászati kontroll mellett nulla lehetne. Ezek tények. Szinte érthetetlen, miért fogékonyak mégis jó páran a „valaki azt mesélte, azt hallotta, hogy azt mondták..." típusú híresztelésekre.

Mint megtudjuk, az oltást ellenzők tábora a homeopátiás módszerek terjedésével párhuzamosan nő.

– Sajnálatos módon egyre több orvos és védőnő választja a homeopátiás utat, s utasítja el az oltások szükségességét. Ez a folyamat számomra elkeserítő, ráadásul az érvek nem számítanak, mert zsigeri meggyőződéssel hisznek az igazukban. Én sem állítottam soha, hogy adott esetben egy oltásnak nem lehet negatív következménye. Minden lehetséges. De mennyi a statisztikai valószínűsége annak, hogy kilépve az ajtón tégla esik a fejemre? Azt viszont pontosan meg tudom mondani, hogy a meningococcusban megbetegedő gyerekek 20 százaléka meghal, 70 százalékuk pedig maradandó károsodást szenved. Azt gondolom, hogy ma, megelőzhető fertőző betegségben bűn meghalnia egy gyereknek. Orvosként nem kívánnám magamnak, hogy belenézve a tükörbe azt kelljen mondanom: bárcsak mégis megtettem volna...