Mekkora többletteher? A közszférát is érinti a minimálbéremelés

Mennyit, s hogyan oldják meg a kifizetését? Erről érdeklődtünk zalai településeken.

Nagykanizsán az önkormányzati szférában - polgármesteri hivatal, bölcsődék, óvodák, szociális és kulturális intézmények - közel 450 dolgozót érint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése. Mint Dénes Sándor polgármester hangsúlyozta: az önkormányzat berkein belül nem a minimálbéresek, inkább a szakképzettek vannak többségben, ezért aztán a bérminimum emelkedése közel 425 embert érint.

- A kötelező béremelések havonta mintegy 12,7 millió forint többletkiadást jelentenek, ugyanakkor a járulékcsökkentéssel havonta 7 millió forintos megtakarításunk is jelentkezik - jegyezte meg Dénes Sándor, aki hozzátette: összességében cirka 70 millió forintos többletet jelent az önkormányzat számára a változás.

Zalaegerszegen az önkormányzat részéről dr. Kovács Gábor címzetes főjegyző nyilatkozott a Zalai Hírlapnak a béremelés hatásairól. Elmondta, hogy az önkormányzati szférában közel 277 millió forint többletkiadást jelent a kormány által előírt béremelés. A járulékcsökkentés miatt ugyanakkor a tényleges többletteher kevesebb: közel 131,5 millió forint. Dr. Kovács Gábor közölte: érkeztek hírek állami kompenzációról, de a mértékéről és a feltételeiről még nem tudnak semmilyen konkrétumot. A költségvetést tehát úgy tervezték meg, hogy kompenzáció nélkül is biztosítani tudják a jogszabályoknak megfelelő béremelések fedezetét.

A kötelező béremelés a kistelepülések önkormányzati dolgozóit is érinti. A 2015-ben alakult Újudvari Közös Önkormányzati Hivatalhoz Újudvar, Sormás és Magyarszentmiklós községek tartoznak. A 10 fős hivatali létszámból 9 főt érint a kötelező bérminimum emelése, hiszen pótlékok nélkül számítva szinte mindenkinek kevesebb volt az illetménye.

Dr. Szekeres András jegyző és Vida Virág iratokat egyeztet az újudvari hivatalban. A béremelés szinte valamennyi munkatárs esetében érzékelhető növekedést hozott
Fotó: Szakony Attila

- Az elmúlt évben az érintett önkormányzatoknak nem kellett a hivatal működéséhez támogatást nyújtani, az állami költségvetés fedezte a kiadásokat - mondta dr. Szekeres András körjegyző. - Idén viszont csökkent a támogatás, ezért az önkormányzatoknak a saját bevételeikből ki kell egészíteni - részben a bérrendezés miatt is - a költségvetésünk bevételi oldalát. A jelenlegi emeléssel valamelyest javult a bérszínvonal, de az alapilletmény 2008 óta változatlan, így még mindig elmarad a kívánt mértéktől - fogalmazott a körjegyző. - A bérrendezések kialakult folyamatát tekintve bizakodunk, hogy a közeljövőben az önkormányzati igazgatás bérrendezésére is sor kerül.

Zalaszentgrót polgármestere, Baracskai József elmondta: örül a minimálbér és a bérminimum emelésének, ami városukban is sokakat érint például az óvoda, az egészségügyi központ és a GESZ munkatársai közül. Az önkormányzatnak persze többletköltséget jelent az emelés, amit a járulékcsökkentés némileg enyhít, de nem teljes mértékben. Az a szerencséjük, hogy az államnak átadott iskola működtetéséhez nem kell szolidaritási adót fizetniük. Az eddig iskolára költött, s így megmaradt pénzből, s a takarékos gazdálkodással összefüggő pénzmaradványból ki tudják fizetni a megemelt béreket, jelen helyzetükben ezt nem érzik kezelhetetlen problémának, de úgy vélik, idén kevesebb lesz a pénzmaradvány.

Zalalövőn sok embert érintenek a bérrel kapcsolatos rendelkezések, ám a városra háruló többletterhekről Pintér Antal polgármester egyelőre nem tud adatot mondani.

- A költségvetésünket még nem fogadtuk el, ezért csak a társulási formában fenntartott szociális intézménynél véglegesek az adatok - magyarázza. - Itt az 54 dolgozóból 52 főt érintett a bérkorrekció, ez 17 millió forintos többletkiadással jár, amit a hozzájárulás megemelésével tudunk és fogunk megoldani. A város esetében ez a társulási hozzájárulás összegének megduplázódásával jár együtt.

A polgármester azt mondja: a közművelődési szférában az állam lefedi a kötelező bérkorrekcióval együtt járó többletterhet, más szektorokban - így a szociális intézménynél, a konyhai dolgozók és a karbantartók esetében - már nem. Ezt saját maguknak kell kigazdálkodniuk, ami komoly fejtörést okoz.

Pintér Antal rögtön hozzátette: a dolgozók egyértelműen megérdemlik a fizetésemelést, a korábbi minimálbérből nagyon nehezen lehetett megélni. Azt is üdvözli, hogy növekedett a szakmunkás minimálbér, mert így tudják elismerni és megbecsülni a képzettséget. Rögtön példát is említ, a konyhán dolgozók közül csak egyetlen személy beosztása szakács, a többiek konyhai kisegítő státuszban vannak, de ők is szakács végzettséggel rendelkeznek. Helyes, hogy ők ugyanúgy megkapják a szakmunkás minimálbért, mondta a polgármester. A karbantartóknál is hasonló a helyzet, mind a heten rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel.

Pintér Antal még egy problémára hívja fel a figyelmet: a bérkorrekció a munkában töltött évek számát nem veszi figyelembe, ez pedig feszültségeket okozhat.

Szentgyörgyvölgyön körülbelül ötmillió forint többletkiadással kell az önkormányzatnak számolnia a bérkorrekció miatt. A falu polgármestere, Varga Zsuzsanna úgy fogalmazott, ha az állam erre nem nyújt fedezetet, minden mozgásterük beszűkül.

- Van egy szociális intézményünk, az ott dolgozók többségét érintik a változások - magyarázza Varga Zsuzsanna. - Bár a bérek után fizetendő járulékok mértéke valamelyest csökkent, de még így is kénytelenek leszünk minden bevételünket arra fordítani, hogy a munkabéreket ki tudjuk fizetni. Ez gátat szab a fejlesztési elképzeléseinknek, hiszen az esetleges pályázati támogatásokhoz szükséges önerőt sem tudjuk biztosítani. Még a közösségi vagy kulturális programjainkat is kénytelenek voltunk leállítani, egyelőre csak olyanokat tartunk meg, amelyekhez könyvtári támogatást kapunk.

Rédicsen a közös önkormányzati hivatalban 12 település igazgatási feladatait végzik. A 16 dolgozó közül hetet érint a béremelés.

- Van munkavállalónk, akinél közel 60 ezer forintot jelent az emelés - mondta Balláné Kulcsár Mária, a közös hivatal jegyzője. - Rajtuk kívül négy falugondnokot, karbantartót, két dadát, illetve két konyhai alkalmazottakat is érint az emelés. Az önkormányzatok részéről jelentős hozzájárulásra van szükség főként a hivatali dolgozók megemelkedett bérének kifizetéséhez, így a falvak lehetőségei még szűkebbek lesznek.

Lentiben Horváth László polgármester arról beszélt, a településen az önkormányzat fenntartásában lévő valamennyi intézményt érinti a minimálbér emelése.

- Középfokú végzettségűek és diplomások is vannak, akiknek az eddigi bére nem érte el a jogszabályban előírt összeget, így módosítani kellett azt - mondta. - A polgármesteri hivatal állományából 14 főnél változik a bér, kivételnek számítanak zömében a 45 év feletti köztisztviselők.

A hivatal mellett például a rendelőintézet, az óvoda, a bölcsőde, a könyvtár és a művelődési központ dolgozóinak egy része is érintett. Összesen meghaladja a 100 főt azoknak a munkavállalóknak a száma, ahol intézkedést kellett tenni, vagyis a helyi közszférában dolgozók több mint felének emelkedik a bére. A polgármester hozzátette: a város költségvetésére hatással van a béremelés, bár valamennyit kompenzál a szociális hozzájárulások csökkentése, de a többletköltséget saját költségvetésből, az állami támogatásokból és az önkormányzat bevételeiből kell kigazdálkodniuk.

- Mindenképpen szükség volt a béremelésre és továbbira is szükség lenne - tette hozzá Horváth László. - Az országos politikai vezetés is ezt kommunikálja.

Zalaegerszegen megnéztünk, hogy a bölcsődékben mit jelent a béremelés. Egy biztos: örülnek neki.

- A Egyesített Bölcsődékhez négy bölcsőde tartozik. Az összesen 119,5 főt foglalkoztató intézmény költségvetése a tavalyi 390 millió forintról 455 millióra nő a béremelések miatt. A minimálbéremelés 40, a garantált bérminimum emelése 85 dolgozót, köztük 75 kisgyermeknevelőt érint - mondta Prenner Zsuzsanna intézményvezető, hozzátéve, ilyen jelentős emelésre nem emlékszik, hogy lett volna.

Zalaegerszegen, a Petőfi utcai bölcsőde melegítőkonyháján dolgozik Mészáros Bernadett (az előtérben) és Csóka Tiborné. A bölcsődei alkalmazottak közül is sokakat érintett a béremelés
Katona Tibor

A bölcsődei dolgozók esetében nem pusztán a minimálbér és a szakmai minimálbér emelése eredményezett változást. Nagyobb növekedést jelentett a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőknél januárban megjelent, a szociális ágazati pótlékot felváltó bölcsődei pótlék.

- A 75 szakképzett kisgyermeknevelőből 59 főnél 50-80 ezer forint bruttó bérnövekedés lépett életbe januártól. A nagyobb emelés a 30-40 éve dolgozó kollégákat érinti. Egy pályakezdő kisgyermeknevelő fizetése bruttó 180-200 ezer forint lett, a többieké 220-250 ezer forint a bérminimum növelése és a bölcsődei pótlék együttes hatására - mondta az intézményvezető.

A szakácsnők fizetése bruttó 32 ezerrel nőtt, így lett bruttó 197, 189 vagy 182 ezer forint (a szociális ágazati pótlékkal együtt).

Mészáros Bernadett konyhai kisegítőként dolgozik a Petőfi utcai bölcsődében. Őt elsősorban a minimálbéremelés érintette, de valamivel nőtt a szociális ágazati pótlék is. Az ő fizetése a tavalyi bruttó 117.800 forintról bruttó 134.700-ra nőtt.