Mi a helyzet a robotokkal? A tanár azért legyen élő ember!

A fenti kérdésekre adott válasz már szinte egyértelmű igen. Egyelőre nem nálunk, hanem Japánban, Dél-Koreában, az USA-ban, de például az önműködő kocsi alighanem itt is a kertek alatt van. Az önműködő fűnyíróról és a porszívóról nem is beszélve.

A Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi Gazdálkodási Karán oktató tanárok nemrég úgy gondolták, a nagy változások annyira közel vannak, hogy érdemes konferencia keretében megvitatni azokat, felkészülni kicsiben, némileg előre.

A tanácskozás érdekességeiről beszélgettünk.

Dr. Gubán Miklós

Zsupanekné dr. Palányi Ildikó docens prezentációja azt mutatta be, hogy a szolgáltatóipar egyre nagyobb szeletet ragad ki a nemzeti jövedelemből, a foglalkoztatásból, ennélfogva a hatékonyság jegyében ez a szektor is bejelenti igényét a robotikára, immár idehaza is.

- Erre fel kell készülniük a szolgáltató szervezeteknek, annak ellenére, hogy alig-alig tudjuk prognosztizálni, mennyire gyorsan, mely területekre érkezik az új technológia, és milyen sebességgel terjed - jelezte az egyetemi kar oktatója.

- Nem nagyon vesszük még észre a jelenlétüket, mert nem humanoid formájúak, de valójában az okostelefont és az internetes keresőket is robot irányítja - mondta Balázsné dr. Lendvai Marietta docens, a konferencia ötletgazdája. - Ez azzal magyarázható, hogy ezek még nem emberi külsővel, mesterséges intelligenciával felruházott robotok, ezért nem tapad hozzájuk az érzet, miszerint velük van dolgunk.

- A csúcstechnológia, ami már jelen van a világban, milyen ütemben érkezik meg Magyarországra?

- Zsugorodik az idő, s a globalizációval egyre gyorsul, a nemzetközi vállalatok jelenléte is indukálja a terjedést.

Vannak terjedési fokozatok ugyan, és rengeteg az aggály, félelem, még a szakemberek körében is.

Gömböcz Zoltán

- Sok minden motiválja a terjedést. A minimálbér emelése például ilyen, keresik a vállalatok, hogy az emberi munkaerőt mely terülteken lehet kiváltani - tette hozzá Lendvai Marietta, jelezve, máris benne vagyunk a félelmek sűrűjében.

- Oszlassunk el egy tévhitet. A robotika terjedése hosszú távon egyáltalán nem jelenti azt, hogy kevesebb emberi munkahelyre lesz szükség. Sőt, világszerte közkézen forog az a vélekedés, hogy egy robot beállítása akár három új munkahelyet teremthet, hiszen az üzemeltetés, a karbantartás, a programozás munkaerőt igényel. Az emberi kreativitás nem szorul háttérbe, sőt nagyobb szükség lesz rá, felértékelődik a szerepe - magyarázta Marietta.

Zsupanekné dr. Palányi Ildikó

- Új feladatok érkeznek a robotok jelenlétével - erősítette meg dr. Gubán Miklós főiskolai tanár, aki Budapestről jár tanítani Zalaegerszegre. - Az első ipari forradalom idején is rettegést váltott ki a gépek megjelenése, aztán kiderült, nincsen akkora vész, mint elsőre sejtették az emberek.

Dr. Gubán Miklós előadásában bemutatta, például a raktáros két keze úgy maradhat szabadon, hogy az okosszemüvegbe épített program jelzi, melyik polcra miből, mennyit kell tennie. Úgy néz ki, a logisztika, a szállítás lesz egyik legnagyobb kiaknázója a mesterséges intelligenciának. Láttuk, a különböző színű bútorlapokat simán kiválogatja a robot az egymásra halmozott áruból.

- Nincs más út, minthogy folyamatosan tanulnunk kell, így lehetünk alkalmasak az új munkafeltételekre - figyelmeztetett Palányi Ildikó.

A félelmek a befogadói, fogyasztói oldalon is megjelennek, aggódunk a bankkártyánk, a telefonunk, számítógépeink miatt, a bennük tárolt személyes adatainkat féltve.

- Bizalom nélkül nem működik a rendszer, sem a világ - szögezte le Gubán Miklós. - Természetesen a biztonság megteremtésével érhető el. Mi is meglepődtünk, hogy úti cél után kutatva, térképet böngészve a számítógép pontosan jelezte, hol jártunk az elmúlt években.

- A bizalom elérését, fenntartását támogatják vagy gyengítik előzetes tapasztalataink - mondta Palányi Ildikó. - Az egészségügyben használt robotokkal is lehetnek jó élményeink, például egy e módon végrehajtott precíz vérvételt tudunk értékelni, ha korábban többször nem találták el a vénánkat.

Balázsné dr. Lendvai Marietta

- Minden innovációnak van elfogadási folyamata, Rogers diffúziós görbéje mutatja be, 2,5 százalék korán vevő az újításokra, a lemaradó 16 százalék pedig csak akkor kezdi használni a bejáratott elemeket, amikor a vállalkozó kedvűek már rég még újabb dolgok kipróbálásánál tartanak - magyarázta Lendvai Marietta. - A többség tehát elég jó ütemben megy a trend után.

- Az e tárgyban készített felmérés, amelyet én végeztem, meglepetésre rámutatott, a fiatalok is ódzkodnak attól, hogy az életük egy-egy szeletét a robotok jelenléte határozza meg - mesélte Gömböcz Zoltán zalaegerszegi egyetemi hallgató, aki mintegy 400-as mintán vizsgálta a fogadtatást. - Leginkább a robotok egészségügyi használatát utasítják el, nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy robot műtse meg a szemüket. Annak ellenére is, hogy a precizitás adott esetben magasabb fokú az emberi beavatkozásénál. A tanuló fiatalok nagy százalékban utasítják el, hogy az élő tanárokat robotok helyettesítsék, míg az idősebbek a szociális szférában, az ápolásban igénylik az emberi érzelmet, érzékenységet. A háztartás, a közlekedés robotizálása jó fogadókészségre talál.

- Vajon, hogy állunk a mindehhez szükséges informatikai infrastruktúrával?

- Jól. Információtechnológiai szempontból most a 4G-nél, a negyedik generációs adatátviteli sebességnél tartunk, de jön az 5G, ami robbanásszerűen gyorsabb átvitelre lesz képes - válaszolt Gubán Miklós, azzal a kiegészítéssel, hogy a hálózat biztonságának ezzel párhuzamosan növekednie kell. - A nyolcvanas években a telefonon kiépített adatátvitelnél naponta 3-4 órát vett igénybe 12 számla elküldése. Ma eszünkbe sem jut az sms küldésekor, mennyi adat száguld át egy másodperc alatt.