Mi van, ha szembejön a sors? - új főorvos a pszichiátria élén

E tény önmagában is roppant beszédes, hiszen rámutat, hogy a lelkünk tán még számos létfontos szervünknél is sérülékenyebb. Dr. Sebestyén Gábor személyében szeptember 1-től új főorvos áll az osztály élén, vele beszélgettünk célkitűzéseiről.

De honnan került a zalai pszichiátria élére, s egyáltalán miért lett lélekgyógyász?

- Az orvosegyetemen kívül elvégeztem a teológia szakot, és filozófiát is tanultam, így sodródtak össze a szálak, amelyek elvezettek a lélek gyógyításához. Diploma után itt kezdtem Pózván, ám két év után elkerültem Sümegre, s emellett Veszprémben és Szentgotthárdon is szereztem tapasztalatot a pszichiátriai ellátás különféle szegmenseiben - halljuk az új osztályvezetőtől, aki tősgyökeres zalai, felesége pedig klinikai szakpszichológus. Két kisfiuk van.

Dr. Sebestyén Gábor osztályvezető főorvos Gyuk Szilvia pszichiátriai szakápolóval (balról), valamint Gorza Mónika vezető ápolóval konzultál Fotó: Katona Tibor

De vissza a szakmához, hiszen sokféle újítást tervez bevezetni.

- Az eltelt fél év nyilván kevés volt az elinduló folyamatok kiteljesedéséhez, de az alapvető irányok lassan formát öltenek. Egy ekkora osztályon számolni kell a rendszer tehetetlenségével is, mindig vissza akar alakulni az eredeti állapotába. De ha a fejekben letisztul az új szervezeti felépítés, feladatmegosztás, akkor a gyakorlat is követi majd - fejti ki.

A szakmai kiteljesedés mellett logisztikai változások is várhatók az osztály életében. A remélt fejlesztéseknek köszönhetően a jövőben a pszichiátria járóbeteg szakrendelései beköltöznek a kibővülő Mentálhigiénés Központba, s csak a fekvőbeteg ellátás marad Pózván. Utóbbi színtere ugyancsak megújul.

Vajon milyen koncepció mozgatja a tervezett tartalmi változásokat?

- Hogy mi az ideám a pszichiátriáról? A legfontosabb, hogy a terápia mögött személyközpontú emberkép álljon - szögezi le. - Az embert lélekkel, illetve személyi mivolttal megáldott egyedi létezőnek tekintem, aki olyan attribútumokat hordoz, mint például az egyenlőség, szabadság, kiteljesedési, vagy fejlődési potenciál. A betegség nem más, mint a fejlődési potenciál kiteljesedésének akadálya. A mi munkánk abban valósul meg, hogy elhárítjuk a megtorpanást előidéző akadályokat, vagy segítjük a beteget az azzal való megküzdésben, ahhoz való alkalmazkodásban. Ahogy a faág is kikerüli az útjában álló kerítésdrótot. Kicsit tán göcsörtösebb lesz, de azért növekszik tovább.

Leszögezi, a pszichiátria a bizonyítékokon alapuló orvostudomány része. Ugyanakkor megvannak a specialitásai, épp úgy, mint egy műtétes szakmának.

A gyógymódok tárháza ma már messze túlmutat a pirulák szedésén. A gyógyszerek mellett szocio-, valamint pszichoterápiás eljárások sora áll rendelkezésre, negyedik pillérként pedig beépül a spirituális aspektus figyelembe vétele. Utóbbi dimenzió nem feltétlenül vallási töltetű, s semmi esetre sem ezoterikus. Sokkal inkább valamiféle önmagunkon túlmutató nyitottságot ért alatta, ami igazából emberré teszi az embert, s aminek tanácsos volna nagyobb teret adni.

Dr. Sebestyén Gábor maga is élen jár a személyközpontú, humanisztikus pszichoterápiás irányzatok elsajátításában, néhány hónap múlva fejezi be az ez irányú módszerspecifikus képzést. Ugyancsak meghonosítani tervezi a logoterápiát, ami értelemközpontú (logosz) módszert jelent.

- Sőt, azt szeretnénk, hogy oktatási bázisa legyünk ennek a terápiának - pillant a jövőbe a főorvos. - Az eljárást a bécsi Viktor Frankl dolgozta ki a második világháború után, az átélt sokkoló események tanulságaként. Hazánkban még nem akkreditálták, ezért is kevéssé elterjedt.

A szocioterápiás módszerek már évtizedekkel ezelőtt meggyökereztek az osztályon, e területen is fellendülést szeretne elérni a főorvos.

- Szőnyegszövő és faműves műhelyt tervezünk elindítani a terápiás foglalkoztatóban, alapanyagoknak azonban híján vagyunk. Reméljük akad majd cég, amely segít.

Tudakoljuk, melyek a leggyakoribb kórképek, s tapasztalnak-e átrendeződést.

- Az egyik legrégebbi kórképcsalád a szkizofrénia és a pszichotikus betegségek halmaza. Stabil betegkörről beszélünk, korábban is volt, ma is van. Annál erőteljesebb differenciálódáson esett át azonban a neurotikus kórképek nagy családja, megjelent a depresszió és a szorongásos zavarok (pánikbetegség, fóbiák) számtalan formája. Fontos megjegyezni, hogy míg a szkizofrénia gyakorisága nem változik, addig a neurotikusok, továbbá a személyiségzavarral, és alkohol- vagy drogfüggőséggel küzdők száma egyre növekvő.

Hogy mi ennek az oka? Dr. Sebestyén Gábor szerint az emberek gondolkodásában, életszemléletében keresendő a magyarázat. Abban, miként vélekedünk az életről, a célokról, egyáltalán gondolunk-e ezekre a kérdésekre. Hankiss Elemér szociológus idézett tézise szerint az életünket a mindennapok triviális felszínén éljük, s ritkán foglalkozunk a vékony kéreg mögött, alatt zajló igazi sorssal. Amikor azonban valami hatására - például betegség, haláleset - felfejtődik az igazi mélység, amikor előbukkannak a spirituális dimenzióra is rámutató igazi létkérdések, akkor krízisek, depressziós, szorongásos betegségek alakulhatnak ki. Mert nem tudunk mit kezdeni a nagy sorskérdésekkel.

- A mai világ örömelvű, felszínes, s szeret mindent rózsaszínben felmutatni. Kevés teret nyit az elmélyedésnek. Pedig előbb-utóbb meg kell küzdeni azokkal a sorskérdésekkel, hogy mi az élet értelme, mik a céljaink, hol van a helyünk, mit gondolunk magunkról, a jövőnkről...- folytatja a szakember.

Régebben a tradíciók és a közösségi rítusok sokkal több fogódzót kínáltak az embereknek a sorskérdésekkel való megküzdéshez. Ezek a gyakorlatok, mint például a közös gyász, jobbára kihullottak a mindennapokból, s kapaszkodó híján a ma embere sokkal kiszolgáltatottabb a kritikus pontokon. Már csak azért is, mert gyakran magára marad a vívódásaival.

- Nekünk, pszichiátereknek éppen az a munkánk, hogy a testet, a pszichét és a szellemet egységben kezelve segítsünk újra megtalálni az elvesztett kapaszkodókat.

Tragédiák nyomán öltött testet

A logoterápiát Viktor Emil Frankl (1905-1997) osztrák neurológus és pszichiáter dolgozta ki. Módszere az őt sújtó tragédiák nyomán öltött testet. 1942 őszén feleségével és szüleivel együtt a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták. Itt halt meg apja 1943-ban. 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahol meghalt édesanyja, majd később tovább szállították Türkheimbe. Időközben várandós feleségét a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborba vitték, ahol elpusztították. Frankl 1945. április 27-én szabadult, közvetlen rokonai közül csak nővére menekült meg. Az átéltek hatására mély depresszióba süllyedt, amiből alig tudott felállni. Végül maga és mások szenvedéseinek nyomán jutott arra a következtetésre, hogy a legabszurdabb, legfájdalmasabb és legembertelenebb helyzetben is van az életnek egy lehetséges értelme, amitől a szenvedés is értelmet nyer. Ez a következtetés szolgált Frankl logoterápiájának alapjául - olvasható róla az internetes lexikonban.