Hírek

2016.05.29. 08:47

Mindenkinek van egy meséje

Egyszer volt, hol nem volt... így kezdődik sok mese. A mi igaz mesénk főhőse Keszthelyen él és mesék segítségével segít másokon. Ő Kreil Melinda meseterapeuta.

Keszey Ágnes

"Régen nem volt meseterápia, régen meséltek az emberek. Ha még mindig közösségi, élő műfaj lenne, nem is lenne szükség meseterápiára" - így vall Kreil Melinda e segítő módszerről. A mesék kétszáz éve kúsztak be a gyerekszobákba. addig felnőtteknek szóltak. A történetekkel képekbe rejtett tudást adtak át egymásnak. az emberek Mindenki mást hall ki, tart fontosnak a meséből, s minden élethelyzetünkben más szólít meg minket ugyanabból a meséből. Ezen alapszik a meseterápia.

- A mesék olyanok, mint az élőlények, képekbe kódolt tudást őriznek. Boldizsár Ildikó (tőle tanultam) mondta: minden mese egy élethelyzetet képez le és fejlődési utat mutat be, hogy rendetlenségből, káoszból, egy konfliktusból hogyan lesz végül rend, milyen próbákat kell kiállni, milyen utat kell bejárni. A mesét nem analizáljuk, nem értelmezzük, nem fejtjük meg: annyi értelmezése van, ahány ember hallja. A lényeg, hogy az, akié a mese, hogyan tud hozzá kapcsolódni. Ennek előfeltétele, hogy a hozzá illő mesét válasszuk ki: ha nem az ő története, nem fog segíteni - vezet be ebbe a terápia lényegébe Kreil Melinda, aki a mesét nem felolvassa, hanem élőszóval mondja el. A terapeuta mesélt a történethallgatási transzról: ez hasonló a relaxált állapothoz: lelassul a légzés, elernyednek az arcizmok, mint ahogy kisgyereknél is sokszor látni mesehallgatás közben: tágra nyílt szemekkel, elrévedve, de éberen figyelik a történetet. Már csupán a mese hallgatása is segít azzal. hogy frissítő léleküdítő állapotot hoz létre. A meseterápia azonban ennél jóval több.

- A mesék az életről szólnak, ezért az élet minden területén tudnak segíteni: a gyászban, a születésben, minden életkorunk válságaiban, elakadásaiban. Tudnak segíteni az útnak indulásban, a megérkezésben. A mesék a közhiedelemmel ellentétben nem ott végződnek, hogy nagy lakodalmat csaptak; van, ami ott kezdődik, hogy mi történik a lagzi után: képekbe kódolva útmutatót adnak az élet minden területén.

A terápián - miután a terapeuta megtalálta a megfelelő mesét - e történetbe éli bele magát a segítségért forduló. Felszínre kerül, hogy melyik momentum ragadta meg leginkább, hol látja magát a mesében, melyik mesehős bőrébe képzeli magát. Fontos. hogy mit érez, s az érzéseken kívül akár látvány, színek, illatok jutnak eszébe Kérdések merülnek fel: mit vesztett el, milyen kemény, megrághatatlan útravalót hord a tarisznyájában? Egy - egy helyzet mit jelent neki, hogy került bele és hogyan tud belőle kikerülni. Sokszor több történettel is dolgozik a hozzá fordulókkal Kreil Melinda, akinek útját sok éves segítő tevékenység után keresztezték a mesék. Akkor érkeztek meg életébe, mikor szükség volt rájuk.

- Tizenöt éve dolgozom alternatív segítő módszerekkel: kineziológiával és családállítással. Elakadásokban, krízisekben segítettem a hozzám fordulóknak. A mesével kliensként találkoztam. Szerettünk volna kisbabát, de nem érkezett meg hozzánk. Nem akaródzott egyik tanáromhoz sem menni. Úgy éreztem, tőlük mindig megkaptam a lehető legtöbbet az adott életszakaszban, de most valahogy nem erre van szükségem. Nem szoktam tv-t nézni, de egy késő esti takarításkor bekapcsoltam és hallottam egy beszélgetést Boldizsár Ildikóval, akiről akkor még nem tudtam, hogy kicsoda. Megkerestem, elmentem hozzá,s elmondtam neki, hogy szeretnék kisbabát – ez akkor már két - három éve nem sikerült. Két hónap múlva várandós lettem. (Azóta már két kisgyermek boldog anyukája). Azt gondoltam, hogy az út, amelyet bejártam a saját mesémmel, amit saját magamon megtapasztaltam, a csodáját, és hogy hogyan működik, azt én is belerakom az eszköztáramba. Innentől kezdtem foglalkozni a mesékkel. Rajtunk áll, hogy mit kezdünk a mesékkel. A mese megnyugvást tud adni, hogy látszik, van egy kivezető út. Módot ad, hogy az ember megtanulja, hogy ez az ő története, az ő élete, mit kezd a történetével, az életével, s hogy egyedül rajta áll a felelősség a saját életéért.

Kreil Melinda vallja, hogy az ember elsősorban terapeutát választ, s csak másodsorban terápiát. Úgy véli: nincsen egyedüli út és nagyon sok út vezethet az egyén boldogságához. Úgy véli, az a fontos, hogy a módszerben és a terapeutában az ember higgyen, ő válassza ki és ki tudjon tartani mellette, s akit kísérőül fogad, abban meg tudjon bízni.   Saját életében is mindig más történet áll közel hozzá. Számára a legtöbbet Grimm Hamupipőkéje jelentette. „  Sokáig fogva tartott, akkor is, amikor túl voltam a felismeréseken, melyeket be szerettem volna gyűjteni e meséből. Sok réteg villant fel, felismertem: Hamupipőke nem is védtelen, elesett, nyafka kislány.  Minél többet voltam a történetben - sok más mellett - rájöttem, mekkora jelentősége van az időzítésnek. A mese egy kislány nővé érését mutatja".

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!