Mit szívlelnek meg az idősek egy bűnmegelőzési előadáson hallottakból?

2017. május 03., 13:00 szerző: Varga Andor
komment
Söjtör - Olyat már láttunk sokszor, hogy a rendőrség bűnmegelőzési szakemberei, polgárőrök, önkormányzatok előadásokat tartanak időseknek, az áldozattá válás ellen igyekezve tudnivalókkal felvértezni őket. De hogy az átadott tudást később próbára is tegyék - ez új.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- Zárva van a kapu, ez máris piros pont - állapította meg elégedetten Tóth László őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztályának munkatársa a közelmúltban a söjtöri Béke utcában, amikor megpróbált váratlanul betoppanni Kocsis Józsefné otthonába. És Mariska néni házánál bűnmegelőzési szempontból nem is ez volt az egyetlen jó jel. - Csengő is van, az egyik ablakon pedig fent a redőny, ahogy a tankönyvekben meg van írva - folytatta a rendőr, aki az előóvakodó háziasszonyt további dicséretben részesítette, mert a ház bejárati ajtaján a „rendes” zár mellett lakat is fityegett.

- És még itt van ez is - húzott elő otthonkája zsebéből Mariska néni büszkén egy fehér készüléket. Az eszköz gombnyomásra fülsértő riasztóhangot ad, és a szakemberek szerint a minden bonyodalomtól irtózó és nehézségek esetén általában gyorsan kereket oldó, házaló árusnak álcázott csalók és tolvajok vagy besurranók esetén nagyszerű szolgálatot tehet. Mariska néni hozzátette: - Van ilyen még az ágyam mellett, meg a fürdőköpenyem zsebében is. De remélem, sosem kell használnom...

- Nagyon örülünk, hogy ilyen szépen fel tetszett készülni a zsiványok ellen, csupa ilyen hallgatót kívánok magunknak az előadásainkon - állította ki a „bizonyítványt” Tóth László.

Szakmeiszter Judit házi gondozó épp a segélyhívó diszpécserével beszél, Zsuppán Sándorné kezén pedig ott a készülék. Ilona néni elmondta: nagyon örül a gondoskodásnak Fotó: Varga Andor

Aztán még kiderült: Kocsis Józsefné nemrég „élesben” is kipróbálhatta felkészültségét:

- Tipikus, utazó kereskedőnek álcázott zsiványok érkeztek a faluba, és éppen ide csöngettek be - mesélte a történetet Török Iván, a helyi polgárőr egyesület elnöke, aki szintén tagja volt a bűnmegelőzési „vizsgabizottságnak”. - Mariska néni azonban tankönyvbe illően viselkedett: nem nyitott nekik kaput, lerázta őket, de rögtön riasztott minket, leírást adott a kocsiról, és a körzeti megbízott rendőrrel közösen villámgyorsan sikerült is lefülelnünk a társaságot.

- Jaj, nagyon féltem! - emlékezett az újabb elismeréseket bezsebelve a háziasszony. - Szorítottam a gázcsövet a ház sarkánál, hogy el ne essek, annyira remegtek a lábaim. Nem is tudom, hogyan jutott eszembe, de még azt is mondtam annak az illetőnek, hogy a papa benn fekszik betegen, pedig dehogy fekszik, hiszen meghalt szegény három hónapja. Arra gondoltam, mi lesz velem, ha az a férfi átugrik a kerítésen...

- Félni nem kell, különösen annak, aki ilyen elővigyázatos - mondta megnyugtatólag Tóth László. - Az ilyen tolvajok pedig nem erőszakosak, ha szép szóval, a megnyerő modorukkal nem érnek célt, inkább továbbállnak másik, könnyebb áldozatot keresni. Az emberek dolga annyi lenne, hogy kapun kívül tartsák őket, és riasszák a bűnüldöző szerveket.

Mariska néni egyébként még egy játék pisztolyt is beszerzett, de ennek „használatáról” az őrnagy lebeszélte: kár a zsiványokat ilyesmivel ingerelni, senkinek sem érdeke hogy az erőszak (illetve az azzal való fenyegetés) valódi erőszakot szüljön.

A Deák utca Pusztaszentlászló felőli végében Zsuppán Sándorné volt a következő „célpont”. A nénit nemrég köszöntötte hivatalosan 90. születésnapja alkalmából Könyves Gábor polgármester, így ezúttal ő ment elöl a vendégek közül. „Nyitva van a kapu...” - állapította meg, de kiderült: nem véletlenül.

Tóth László és Kocsis Józsefné „vizsga” közben. A rendőr csupa ilyen hallgatót szeretne az előadásokra Fotó: Varga Andor

A nénihez ugyanis nem sokkal korábban érkezett meg Szakmeiszter Judit, a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény házi gondozó munkatársa, neki pedig kulcsai vannak a házhoz - érkezéskor nyit, távozáskor zár.

- Kilenc egyedül élő idős ember tartozik hozzám, napközben mindegyikükhöz kétszer megyek - mondta a munkájáról. - És van még három kolléganőm, aki ugyanezt csinálja. Ebben a korban már szükség van az állandó felügyeletre, az egészségi állapot miatt, illetve mert ez a korosztály nem gyanakszik soha senkire: bárkit teljes nyitottsággal fogadnának és engednének be az otthonukba.

Zsuppán Sándorné Ilona néni elmondta: nagyon örül a gondoskodásnak, és ennek számos megnyilvánulása közül személy szerint egy, a csuklójára erősített segélyhívó készüléket tart a legtöbbre. Ha megnyomja a nagy piros gombot, egy biztonsági cég diszpécsere jelentkezik, akivel beszélni is tud. De ha - például rosszullét miatt - nem szól bele az adó-vevőbe, a helyi mentőállomásról akkor is gyorsan érkezik a segítség.

A falu Hahót felőli vége egyre inkább elnéptelenedik, így az itteni egyedül élő idősek - mint Oláh Árpádné is - különös figyelmet érdemelnek. A kertkaput itt is zárva találjuk, a kilincs lenyomására pedig a ház mögül kisebb borjú méretű kutya érkezik - nem szaggatja a kerítést, de megáll velünk szemben és testtartásával üzeni: kár lenne bármivel is próbálkozni. Csak akkor húzódik hátra, amikor a csöngetésre előjön a gazdája.

- Nincsen nekem mobilom, csak ez a vezetékes telefon - mutatja a háziasszony a kérdésre, hogy kéznél van-e nála az a három-négy legfontosabb telefonszám (gyerek, rendőr, polgárőr, szomszéd...), melyeket szükség esetén hívni tud. Valéria néni megígéri, hogy az első adandó alkalommal beíratja ezeket fiával a készülékbe. Különösen azért, hogy ne történhessen meg, ami legutóbb: ő is látott egy nagyon gyanús autót a faluvégen, amely lassan ment az úton, és a benne ülő ismeretlenek minden udvarra benéztek - ám ezt csak napokkal később mesélte Török Ivánnak, amikor véletlenül összefutottak.

- A falu bűnmegelőzési szempontból „nehéz terep” - mondja a tapasztalatokat összegezve Könyves Gábor. - Több mint négy kilométer hosszú csak a főutca, ráadásul kényelmes menekülőút kínálkozik a zsiványoknak Hahót, Tófej, Szentlászló és Bak felé is. A lakosság lassan elöregedő, de ennél nagyobb probléma, hogy már nyolcvan üres házunk van.

Török Iván ennek kapcsán említi meg:

- Szeretnénk újra elindítani a Szomszédok Egymásért Mozgalmat (SZEM), de vannak nehézségek, hiszen sok idős olyannyira magányosan él, hogy a környező házakból is mindenki kihalt. Tudomásul kell vennünk ezt a helyzetet, és erősíteni ott, ahol lehet: felkészíteni az embereket a bűnözők támadásainak kivédésére, illetve vigyázni rájuk - jelen lenni az életükben.

 

Varga Andor

2017. május 03., 13:00 szerző: Varga Andor

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...