Vajon jelentenek-e potenciális veszélyforrást a többi közlekedőre a túl idős autóvezetők?

Nyilván, másként látja a témát az, aki elszenvedője olyan balesetnek, aminek okozója idős autóvezető volt. A nagykanizsai Kálcsics családdal így történt.

– A férjem és a fiam Sümeg felől jöttek Hévíz irányába, amikor a kertvárosi résznél egy, az út jobb széle mellett álló autó kitette az irányjelzőt balra és bejött az ő sávjukba, közvetlenül eléjük – idézte fel a történteket Kálcsics Jutka. – A férjem elkezdte kikerülni, természetesen az irányjelzővel, és amikor már majdnem mellé ért, a másik autót vezető idős férfi egyszer csak ráhúzta a kocsiját a miénkre, meg akart fordulni. Férjemék a Citroën orrával telibe kapták az autó oldalát, az uram már nem tudott semmit sem tenni...

A baleset következtében összetört mindkét első lámpa, az egyik ködlámpa, a lökhárító, a motorháztető és kinyíltak a légzsákok. A kár milliós nagyságrendű volt.

Kálcsics Jutka azt mutatja, hogy az autójukon ki kellett cserélni a lámpákat, a lökhárítót és a motorháztetőt is Fotó: Szakony Attila

– Persze, mi örültünk, hogy ennyivel megúsztuk a dolgot, végződhetett volna sokkal rosszabbul is, szerencsére, a férjem „csak" hetvennel ment, mert úgy emlékezett, hogy azon a szakaszon annyi a megengedett sebesség, de mint utóbb kiderült, mehetett volna kilencvennel is – magyarázta Kálcsics Jutka. – A kiérkező rendőr ott helyben megmondta a bácsinak, hogy ő a hibás, aki el is ismerte ezt. Az autót a felelősségbiztosítása terhére megjavíttattuk, de azt a lelki sérülést, amit a fiamnak okoztak a történtek, nem hozza helyre semmi. Mindezek kapcsán engem azóta nagyon izgat, hogyan lehet vezetni engedni egy 84 éves embert. Vagy ha egyszer már engedik, vajon elég szigorú-e az a rendszer, aminek meg kell felelnie? Ismerek olyat, akinek a háziorvosa nem adta meg az egészségügyi alkalmasságit, mire elment egy másik orvoshoz, szánt rá némi pénzt, és máris simán ment minden... Én nem akarom bántani az időseket, de bizonyos kor felett a gondolkodás lassul, a figyelem lankad, és a reflexek sem olyanok, mint régen – mindannyian láttunk már idős bácsikat 30-cal haladni ott, ahol 50-nel is lehet. Azt gondolom, a bizonytalanságból fakadó túlzott óvatosság is teremthet veszélyhelyzetet.

Kíváncsiak voltunk a szakemberek véleményére is. Elsőként Péter Lajost, a Start Autósiskola vezetőjét kérdeztük.

– Ha egy 80 év felett járó ember valakinek kárt okoz az autójával, az nem feltétlenül abból fakad, hogy idős, hanem mert esetleg egyszerűen elnézett valamit – jelentette ki. – Ilyesmi pedig megesik bárkivel, fiatalokkal is. Ugyanúgy kárt okoznak másnak, mégsem büntetjük őket azzal, hogy elvesszük tőlük az egyik örömforrást, az autóvezetés lehetőségét. Másrészt, ha belegondolok abba, hogy én majd 65 éves koromban mehetek nyugdíjba, tehát addig dolgozni fogok – azaz, hacsak az orvos az egészségi állapotom miatt nem tilt el a munkától, akkor még saját jogon is autóval kell közlekednem. Harmadrészt pedig az, hogy valaki 70 vagy 80 éves, nem jelenti azt feltétlenül, hogy alkalmatlan a vezetésre. Sőt, lehet, hogy egy fiatal alkalmatlanabb – az idősebbek megfontoltabbak, higgadtabbak.

Dóber Valéria pszichológus szerint az autóvezetés is olyasmi, mint sok más tevékenység, nem szabad kijönni a gyakorlatból, rendszeresen kell vezetni, a szabályokat tiszteletben tartva részt venni a forgalomban. Ezért nem lenne szerencsés korlátozni az időseket a járművezetésben.

– Kettőn áll a vásár, az idősebb generációhoz tartozókon, akik feladják önállóságukat, s magukat negatív irányba programozva eljutnak oda, hogy támasz nélkül már az élet legapróbb ügyeit sem képesek elintézni, szinte „kiírják" magukat az élet sodrásából; lelkileg, szellemileg, fizikailag is bezárkóznak – magyarázta. – Más részről a fiatal hozzátartozókon, akik a fiatalság bűvöletében élve hamar leírják az idősebb generáció tagjait, rájuk szólnak, hogy te ehhez már öreg vagy, te már például ne vezess autót, neked ez már nem való. Ez nem helyes, a generációk békés, egészséges egymás mellett élésére kellene törekednünk mind a társadalom tágabb színterein, mind a családokon belül. Kölcsönösen, életkortól függetlenül is tisztelni egymást, jól, tartalmasan élni, jól, tartalmasan „öregedni" – ez lenne a titok. S persze az, hogy kerüljük a felszínes sztereotípiákat, például azt a gondolatot, hogy amennyiben egy idősebb személy balesetet okoz, akkor azt rögvest a korával magyarázzuk. Ez a tények durva leegyszerűsítése, s mint minden általánosítás, hamis.

És mit mond a háziorvos, aki dönt arról, hogy a páciens egészségügyileg alkalmas-e még járművezetésre?

– A vonatkozó szabályozás szerint 50 éves korig maximum 10, 50-60 között 5, 60-70 között 3, 70 év fölött pedig 2 évre engedélyezhetjük a járművezetést – bocsátotta előre dr. Zámodics Imre nagykanizsai háziorvos és sportorvos. – Amikor bejön hozzánk a páciens, akkor először két kérdőívet kell kitöltenie, az egyiket az ismert betegségeiről, a másikat pedig egy új dologgal, az úgynevezett alvási apnoéval kapcsolatban. Ha minden negatív, vagy ismerem a pácienst és tudom, hogy nincs a többi közlekedőt veszélyeztető betegsége, illetve a fizikális vizsgálatok (látás, tüdő, szív) sem mutatnak eltérést, akkor meg kell adnom az egészségügyi alkalmasságit. Krónikus betegség (cukorbaj, korábbi szívinfarktus) esetén az adott szakrendelésre küldöm a pácienst és az ottani szakvélemény alapján járok el. Hangsúlyozom, a fenti érvényességi időintervallumok a maximálisan adhatók, azoktól, ha az orvos úgy látja jónak, el lehet térni. S természetesen, vannak kizáró tényezők is, amelyek alapján ki lehet mondani feketén-fehéren, hogy az adott személy nem vehet részt közúti közlekedésben vagy csak feltételekkel.

Dr. Zámodics Imre hangsúlyozta: a vizsgálat során a háziorvosok csak és kizárólag az egészségügyi alkalmasságot veszik figyelembe, a pszichés állapottal, agresszivitással kapcsolatban semmit nem vizsgálnak, mert nem kell vizsgálniuk.

– A személyes véleményem egyébként az: a biológiai állapot nem jár kéz a kézben az életkorral – jelezte. – Tehát a 80 éves szervezete, reflexei, készségei akár jobb állapotban is lehetnek, mint mondjuk egy 70 évesé. Ezért nincsenek mindenkire alkalmazható sablonok. Másrészt valóban felmerült, hogy a kor előrehaladtával szigorítani kellene az ellenőrzést, bevonva akár neurológust, pszichiátert, belgyógyászt is – erre azonban ma az egészségügyi rendszernek nincs kapacitása.