Nagykanizsáról indult a japán nyelvtanár

Természetesen a most 35 éves Markó László sem úgy indult, hogy japán nyelvtanár szeretne lenni, vagy a saját nyelviskoláját igazgatni, ám kanizsai diákként megismerkedett a harcművészettel, s ez meghatározta a folytatást.

- Azt gondoltam, hogy ha a harcművészetet komolyan akarom csinálni, akkor érdemes elmenni Japánba, ahhoz meg jó, ha az ember tud japánul - vázolta az előzményeket Markó László. - Heted magammal a japán kormány által is támogatott egyéves bentlakásos japán nyelviskolába kerültem, a  Lakiteleki Népfőiskolára, ahol három tanárral (közülük kettő japán anyanyelvű volt), heti 25 órában tanultunk japánt. Hatan egyetemen folytattuk tovább a tanulmányainkat, persze japán szakon.


László az egyetem alatt is kétszer járt Japánban, másodszor egy évig volt ott, s a tanulás mellett edzésre is járt. Japán tanári diplomájával Budapesten nyomban nyelvoktatásba fogott: előbb  a japán kultúrintézetként funkcionáló Japán Alapítványnál, s mivel igény volt rá a piacon, három év múlva megalakította saját nyelviskoláját. Az egyetlen olyant, amelyik kizárólag japán nyelvoktatással foglalkozik.

- Az írásjegyek fogtak meg leginkább a japán nyelvben, bár eleinte úgy gondoltam: nem normális, aki ezt tanulja, hiszen több ezer van belőlük, s elég bonyolultak is - mosolygott Laci, aki szerint a japán nyelvben több hasonlóság van a magyarhoz. Nem a különbözőségekre, hanem a hasonlóságokra kell fókuszálni, a kiejtésben és a nyelvtanban is, ami megkönnyíti a dolgot. - A japán Európában nem beszélt nyelv, ezért nagy elhatározás és egy kis fanatizmus kell ahhoz, hogy az ember egyáltalán belevágjon, mégis azt mondom: ha már egyszer elkezdjük, könnyű tanulni.

Hallhattuk: Magyarországon egyre többen foglalkoznak japán nyelvtanulással, mind szélesebb rétegből járnak Laci nyelviskolájába is. Van 13 éves hallgatójuk, de volt egy 76 éves idős néni is, ugyanakkor a legtöbb középiskolás és egyetemista, de szép számmal akadnak olyan harmincasok is, akik már dolgoznak, s beszélnek egy-két nyelvet. Az ifjabbakat főleg a japán popkultúra, a rajzfilmek és a képregények (a mangák) motiválják, melyek a médiából is napi szinten folynak, azokat szeretnék eredeti nyelven hallgatni, illetve olvasni, s a popzene előadóit érteni. Ez a tendencia egy-két éve nagyon erősen érezhető.

- Az egyetemen elvégeztem egy magyar, mint idegen nyelv specializációt is, így  hazánkban  élő japánokat is tanítok magyarra - folytatta Markó László, hozzátéve: évek óta tanítja például a Magyar Táncművészeti Főiskola japán ösztöndíjasait, akik nálunk balettoznak, ugyanakkor szimpla háziasszonyok is járnak hozzá. - Vannak ügyes tanítványaim úgy a magyar, mint a japán oldalon, de egy biztos: azért a japánok megszenvedik a magyart, főleg a ragozásokat.