Nappali fény éjjel is - A gázfáklya utat mutatott a bombázóknak

2015. január 06., 06:15 szerző: Cseh Valentin
komment
Már több mint egy éve visszatérő – hívatlan – vendégek voltak a magyar légtérben az angolszász nehézbombázok, amikor 1944. október 12-én egy nyári légiriadó alatt történt műszaki hiba miatt gázkitörés következett be a Lovászi-94-es kútnál, nem várt bonyodalmakat okozva…
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A dél-zalai olajmezőkön a Magyar Amerikai Olajipari Rt. 1938 óta folytatta a korábban az European Gas and Electric Company által megkezdett kutatási tevékenységet. Ennek keretében 1944. július 24-én megkezdték a Lovászi-94-es (L-94) gázvisszanyomó kút fúrását. Ebben az időszakban gyakorlatilag mindennaposak voltak az angolszász bombázások és átrepülések, amelyek az olajipart is elég keményen érintették. Hiszen a magyar kőolaj-finomítókat addigra már számos alkalommal bombázták, s pár nappal voltunk a Kerettye elleni légitámadás előtt. Ekkoriban nem volt ritka jelenség, hogy az ellenséges nehézbombázók miatt légiriadót rendeltek el a magyar légvédelem illetékesei.

Egy nyárvégi légiriadó alkalmával kezdődtek a bonyodalmak Lovásziban. A korabeli jelentés alapján a következő eseménysor játszódott le: „1944. augusztus 29-én, a légvédelmi riadó hangjára, amint az a gőzös fúróberendezéseknél szokásos, az 1358 m-ben, a talpon működő fúrót felhúzták, amennyire azt a forgatórúd megengedte; s a rotary asztalt a lehető legkisebb fordulatszámmal járatva a fúrómunkások a kb. 400 m-re lévő óvóárokba vonultak." Egyedül csak a kazánfűtő maradt a szolgálati helyén, de az öt órán át tartó riadó alatt a gázszolgáltatás megszűnése és a csökkentett tüzelés miatt a nyomás megszűnt, s a fúrórudazat megszorult. Emiatt a következő hetekben a munkások elsődleges feladata az volt, hogy elhárítsák a műszaki hibát. „1944. október 12-én reggel, egy lecsavarás utáni kiépítéskor a mentések közti sok várakozásban elgázosodhatott iszap a kiépítendő rudazaton keresztül kezdett a lyukból felfelé folyni, ugyanakkor a kifolyón is ömlött ki az iszap. A gázkitörés olyan hírtelen következett be, hogy a szolgálattevő fúrómester a 4 1/2"-os rudazatra becsukatta a 3 1/2"-os pofákkal ellátott kitörésgátlót. Az erős kitörés miatt a lyukban lévő 4 1/2"-os rudazatra kikészített 3 1/2"-os, visszacsapószelepes rudat rácsavarni nem tudták, s az sem sikerült, hogy a 4 1/2"-os rudazatot a lyukba visszaejtsék, mert a rudazat nem ment le a kitörés miatt, a gáznyomás fenntartotta. A gázkitörés után a munkálatok a kitörésgátló pofáinak 4 1/2"-ra való kicserélésére irányultak, eredménytelenül. Bár az egyik pofát ki lehetett húzni, ennek helyén az erősen áramló gáz lehetetlenné tette a 4 1/2"-os dugattyú behelyezését. Ezen munkák közben a gáz már nemcsak a fúrórudazaton keresztül s a béléscsőközből áramlott, hanem az aknában és az akna körül is feltört, így a lyuk elzárására törekvő munkálatokat be kellett szüntetni s elkezdődött a fúróberendezésnek a toronyból való kimentése."

A kiáramló gázt valószínűleg az összekoccanó fúrócsövek keltette szikra lobbantotta be

Végül a rotary asztal és a kitörésgátló a lyukba és a kitörés kráterébe süllyedtek el, míg a szakemberek a többi berendezést megpróbálták megmenteni, de a kiáramló gáz 1944. október 26-án reggel 7:40-kor meggyulladt. Ennek az oka az lehetett, hogy a talaj süllyedése miatt a fúrótoronyban felállított fúrócsövek összekoccantak, s a keletkező szikra begyújtotta a kiáramló gázt. Majd a fúrótorony felhevült, összerogyott és beledőlt a kráterbe. Erre az esetre Buda Ernő évekkel később így emlékezett vissza: „A kútból kitörő gáz rövidesen begyulladt, és az egész légoltalmi elsötétítés ideje alatt december elejéig hatalmas gázfáklya-fénnyel világította meg Lovászi térségét, ahogy mondták, Lentiben újságot lehetett a fényénél olvasni."

A kialakult helyzet miatt a vállalat vezetésének és a honi légvédelmi szerveknek is rendkívül fontossá vált a kitörés mielőbbi elhárítása Dinda János műszaki igazgató vezetésével. „1944. október utolsó hetében a zalaegerszegi nyilas főispán – dr. Csomay – az iparügyi miniszter és az én tudtom nélkül felfüggesztette Dinda János műszaki igazgatót, majd engem, a vállalat alelnökét és vezérigazgatóját, azért, mert a lovászi olajmező 94-es számú fúrásában kitört a földgáz és világító fáklyaként égett. Azzal vádolt bennünket, hogy azt szándékosan idéztük elő, mert jelezni akartuk a Jugoszláviába éjjel berepülő orosz [amerikai – a szerző] repülőgépeknek az útirányt. Miután ez a vád is korlátoltságra vallott, a miniszteriális hatóságok közbelépésére a vádat a főispánnak vissza kellett vonni." Emlékezett vissza az 1944-es őszi eseményekre Papp Simon, a MAORT alelnök-vezérigazgatója évekkel később.

A kiáramló gázt valószínűleg az összekoccanó fúrócsövek keltette szikra lobbantotta be

Az eset további érdekessége az volt, hogy az amerikai bombázóknak nagyon jó tájékozódási pontként szolgált az égő kút, ahogy erre Buda Ernő emlékezett vissza egy interjúban. „Egy későbbi amerikai tanulmányutam alkalmával, amikor az egyik telephelyről egy kis repülő- géppel egy másik telephelyre utaztunk, a pilóta megtudta, hogy magyar vagyok, és azt az élményét mesélte el, hogy ő Magyarország földjén nem járt ugyan sohasem, de fölötte igen sokszor, mert bombázóként teljesített szolgálatot a háborúban, és amikor Olaszországban felszálltak gépeikkel, tíz-tizenöt percnyi repülés után egy világító láng mutatta nekik az utat. Ez a világító láng a lovászi kút fénye volt."

A nehézségek ellenére 1944. október 29-én eloltották tüzet a kútnál, de az november 4-én, 6-án, 8-án, és 18-án újra begyulladt, majd november 21-én 340 kilogramm dinamit felrobbantásával végleg eloltották, míg a gázfúvás december 9-én a kráter beomlásával megszűnt. A háború viszont pár hónapig még nehézséget okozott az olajmezőkön...

Cseh Valentin

2015. január 06., 06:15 szerző: Cseh Valentin

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...