Négylábú csodadoktor

Első pillantásra semmi különleges nem látszik a négylábú doktoron. Jól fésült, szépen kozmetikázott, kecses testű kutyus Pedro. Olyan, mint a többi eb, akiket nem csak szeretnek, hanem szépen karban is tartanak gazdijaik.

Ám Pedro közvetlensége, kedvessége már némileg árulkodik arról a képességről, aminek birtokában van.

A sánci ovisok nem egyzserűen babusgatták a találkozásuk alkalmával Pedrót, számos gyakorlatot is végigcsináltak vele. A foglalkozás csodája: jobban szót fogadtak a négylábú vendégnek, mint sokszor az óvó néniknek Fotó: Szakony Attila

- Nem különb kutyus az én uszkárom, mint a többi eb - mondta szerényen a gazdi, Szécsi Lászlóné Dóra. - Pusztán kis korában sokat foglalkoztam vele, s rengeteg olyan inger is érte a mindennapi élet során, amik miatt ma már rendkívüli dolgokra képes. Tény az is, hogy az uszkárok kedvesek, okosak, barátságosak, ha pedig kellő figyelmet szentelünk nekik, vagy fejlesztjük őket, akár csodákra képesek.

Éppen ezért kezdett el behatóbban foglalkozni Pedróval gazdája. Egyedi elv - az úgynevezett tükörmódszer szerint - okította : úgy, hogy ő maga idomult az uszkár jelleméhez. Az ehhez szükséges instrukciókat a Zalai Kutyasuliban kapta, ahol a gazdákat nevelik, nem pedig a kutyákat.

- Elláttak az ismeretekkel, amikkel Pedróból a legjobbat hozhatom ki. Pozitív módszerekkel tanítottam, azaz, a végrehajtott feladatokért mindig jutalmat kapott - nevetett Szécsiné Dóra. - Használt is neki a gyengéd pedagógia.

Ám a habilitációs kutyakiképző nem szimpla ebnevelde. Pedro (és persze gazdája), miután elvégezte a tanfolyamot, temperamentum-vizsgát is tett.

- Ennek során vizsgálták azt is, hogyan reagál a kutyus a sérült emberekre, a kerekesszékben ülőkre, a gyerekekre, a nagy tömegre, idegenekre. Sőt, még azt is meg kellett mutatnia, hogyan cselekszik abban az esetben, ha a csontot evés közben veszik el tőle. Vagy például hallgat-e ismeretlenek utasításaira - összegezte a gazdi.

Pedro minden kihívást, vizsgafeladatot úgy teljesített, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Nem támad, ha az ételét elveszik, nem zavarja, ha gyerekek húzzák-vonják, és szót fogad olyanoknak is, akiket nem ismer. Szinte kenyérre lehet kenni, kezes mint egy bárány. Ráadásul bizonyítványa is van arról, hogy terápiás kutya. Nagykanizsán az egyedüli ilyen eb. Az országban viszont közel háromszáz hasonló kutyus dolgozik.

És Pedro nem csak gazdijának csillogtatja rendkívüli képességeit. Szécsiné Dórával - aki civilben közgazdász-könyvelő - különböző intézményeket látogatnak. Ahol a kutya képességei kincset érnek: gyógyulást vagy épp fejlesztést hoznak. Rendszeresen járnak a Fogyatékkal Élők nappali otthonába és a sánci oviba, és Pedrót mindenhol imádják.

- A kutyás terápia a városban még kevésbé ismert - fűzte hozzá Szécsiné Dóra. - Amerikában viszont hagyománya van, a hatvanas évektől előszeretettel alkalmazzák meghatározott fejlesztési célokra. Sok területen kamatoztatható a kiképzett ebek tudása: az orvostudománytól a pedagógián át a pszichológiáig, és még sorolhatnám. Jelentős eredményeket érhetünk el velük a figyelem, vagy a verbális képességek fejlesztésében, az emlékezőtehetség javításában, daganatos betegek esetén a fájdalomérzet csökkentésében, kicsi gyerekeknél pedig - sok más mellett - a motivációjuk növelésében.

De hogy is működik mindez a gyakorlatban? A foglalkozás természetesen nem merül ki annyiban, hogy a résztvevők Pedrót simogatják.

- Ennél jóval összetettebb a munkája - nevetett Szécsiné Dóra. - Máshogy dolgozunk sérült felnőttekkel és gyerekekkel, mivel mindegyiküknél más tulajdonságot, képességet kell fejleszteni - árulta el a gazdi.

Bepillantottunk egy óvodai terápiába Pedróval, amikor a sánci intézmény apróságainál járt a négylábú lélekbúvár. Az ovisok fegyelmezetten várták a kutyát, aki délceg módon - mint aki valóban dolgozni, vagy előadást tartani érkezett - sétált be a csoportba. A kicsik nagyon örültek, régi ismerősként fogadták. Ő pedig mindenkivel lepacsizott. Majd indult a játék - azaz a munka.

- Ezt az akadálypályát kell Pedróval körbesétálnotok úgy, hogy közben a kezetekkel, ujjatokkal mutatjátok neki, amit én - mondta a picuroknak Szécsiné Dóra.

A gyerekek nagyon ügyesek voltak, Pedro is végrehajtott mindent az utasítások szerint - jutalomfalat persze minden kör végén járt neki. Kúszott, feküdt, de még be is takarózott - amit az ovisok és a gazdi kért, azt végrehajtotta. Kivette részét még a táncból is, bár néha-néha sztrájkolt pár percet.

A háromnegyed órás foglalkozás végére természetesen elfáradt Pedro, illetve vele együtt a gyerekek is, akiket testileg és szellemileg ugyancsak megmozgatott a tréning. Mindenesetre látszott: nagyon élvezik, hogy az uszkár velük játszik, és közben tanítja őket. Jobban szót fogadtak neki, mint sokszor az óvó néniknek .