2016.09.26. 15:02
Nem csak a betegségről szól – többet kérdez majd az orvos
Keszthely- A tervek szerint jövő évtől a háziorvosoknak az eddigieknél több adatot kell rögzíteniük betegeikről. A megújuló, kibővülő törzskarton a kormányzat szándéka szerint a lakosság egészségi állapotának felmérését szolgálja majd.
Az MTI napokban megjelent híre szerint az egészségügyért felelős államtitkárság szakmai konzultációt kezd a Magyar Orvosi Kamarával a megújuló törzskarton-rendszerről, annak tartalmáról. Ezt Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár mondta egy budapesti sajtótájékoztatón. A tárgyalásokat januárig le szeretnék zárni, és ha megállapodnak egy megfelelő tartalomban, az a lakosság érdekeit szolgálja majd, és képet ad az emberek egészségi állapotáról.
Bár már számítógépes nyilvántartás segíti a háziorvosok munkáját, a rendelőben még a régi kartonok is megvannak - mutatja dr.Hertelendy László Fotó: Keszey Ágnes
A jelenlegi törzskarton a személyes adatokat, dohányzási, illetve alkoholfogyasztási szokásokat, a legutóbbi laborértékeket és a páciens esetleges krónikus betegségeit tartalmazza – szólt a nyilvántartásról érdeklődésünkre dr. Hertelendy László az Országos Alapellátási Szövetség elnöke. A keszthelyi háziorvos elmondta: ezen adatok segítik a népbetegségek megelőzését, s az örökletes jellegű és daganatos betegségek rizikófaktorainak kiszűrését Az OASZ elnöke az új törzskartonban a prevenció lehetőségét látja.
A tervezet sokkal részletesebb információt tartalmaz, mint a mostani.
Szerepelnek benne a személyes adatok, krónikus betegségek, cselekvőképességet befolyásoló helyzetek: rokkantság, gondnokság. Újdonságként bekerülnek a törzskartonba az oltások. Sokan elhagyták a kis könyvüket és nem volt egységes adatbázis. Cél, hogy egy helyen az összes oltás visszakereshető legyen. A tervezet szerint a családi kórtörténet teljesebb körű, mint eddig. Rá kell kérdezni a népbetegségekre: ezek a szívbetegségek. a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Vannak daganatos és allergiás megbetegedésekre vonatkozó kérdések, tartalmazza a laboreredményeket, a dohányzással, alkoholfogyasztással kapcsolatos szokásokat. Kérdés, hogy a népegészségügyi szűrővizsgálatokon (méhnyak-, emlő-, vastagbélrák) mikor vett részt utoljára a páciens – sorolta dr. Hertelendy László.
Új elemként a tervek szerint felmérik a páciensek társadalmi-gazdasági státuszát: iskolai végzettségét gazdasági aktivitását, életmódját, s a testmozgásra és a lelki egészségre is rá kell kérdezni. A háziorvosi vizsgálat is bővül.
Új elem a szájüreg áttekintése, hiszen gyakori, hogy későn veszik észre a szájüregi rákot. Ez csak tájékozódó vizsgálat lenne a háziorvosnál: gyanú esetén szakorvoshoz kell irányítani a beteget – mondta az orvos.
A tervekkel kapcsolatosan a Magyar Nemzetet Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról tájékoztatta, hogy a szervezet vizsgálatot kezdeményezett, mert a kormányrendelet tervezetéből nem derült ki, hogy konkrétan milyen módon dolgozzák, használják fel majd a törzskartonok adatait. Olyan, a személyes adatok védelmét érintő kérdések vetődtek fel, amelyek még tisztázandók. Ilyen például, hogy az érintettek a törzskarton adatfelvétele előtt megfelelő tájékoztatást kapnak-e arról, mely adatok megadása kötelező, és melyeké önkéntes. Az MH híre szerint a NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra: a törzskartonon szereplő személyes és különleges adatok felhasználása csak olyan célra történhet, amelyről az érintett az adatkezelés megkezdése előtt is tudott. Az OASZ elnöke is megfogalmazta aggályait.
Magával a szándékkal – hogy a prevenciót erősítsük, és legyen egy személyesebb, rendszeres találkozás – orvosi szempontból egyetértek. Ám kérdések is felvetődnek. A lakosság szemében az orvoshoz elsősorban a betegségek ellátása kapcsolódik. Van egy réteg – főleg a fiatal – és közép korosztály – akit rettenetesen nehéz motiválni, hogy panasz nélkül felkeresse orvosát. Kérdés, hogy ki az, aki munkahelyéről csak ezért eljön, panasz nélkül. A rendelések jelenleg is túlterheltek, s ezt a felmérést elvégezni jelentős idő, s vajon hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal a praxisok. Az a kérdés is felmerül, hogy a normál rendelési időbe, a nagyon sok beteg ellátása mellett – különösen járványos időszakban- hogyan illeszthető be, s hogyan motiválható az egészséges ember, hogy a betegek közé beüljön – sorolta kérdéseit az OASZ elnöke. Dr. Hertelendy László mindezeket majd a tervezet kidolgozóinak is felteszi a szakmai egyeztetések során.Hozzátette: korábban is tettek olyan javaslatot, hogy a szűréseken való lakossági részvételt valamilyen módon motiválják, például az egészségügyi járulék csökkentésével.
A törzskartont jelenleg is kötelező jelleggel kell vezetni a háziorvosi rendelőkben. dr. Hertelendy László ennek kapcsán szólt egy sokak által nem ismert kötelezettségről is.
Életkortól függően meghatározott időközönként a páciensnek meg kell jelennie a háziorvosánál, akkor is, ha nincsen panasza. Természetesen, ha bármilyen problémával orvoshoz fordul, akkor a törzskartont frissítjük. Aki hosszú évekig nem jelenik meg, azt a háziorvos köteles a praxisából kijelenteni.