Nem csak fegyverrel, terrorral üldözik ma a keresztényeket

Varga László, a Kaposvári Egyházmegye új püspöke püspöki székfoglalójából idéztük ezt az első hallásra megdöbbentő mondatot. Ám amikor az iszlám fundamentalisták Nyugat-Európában elkövetett véres merényleteire gondolunk, rájöhetünk, hogy a keresztény hit miatt elszenvedett halál akár napi realitás is lehet, sőt, van, ahol már az is.

Varga László püspök szerint radikálisabb Krisztus-követés kell

A püspökszentelést követően, néhány nappal később pedig Arányi Zoltán, a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia káplánja miséjén, az atya szentbeszédében hallhattuk azt: napjainkban is tombol a keresztényüldözés, azonban nemcsak fegyverrel, vagy terrormerényletekkel, hanem jogszabályokkal is, a társadalom belsejében. Püspök atyát és Zoli atyát is arra kértük, fejtsék ki bővebben a gondolataikat, hátha tanulhatunk belőlük.

– Nem akartam megijeszteni senkit, de a Krisztus-követéshez az is hozzátartozik, hogy ha kell, a búzaszem igent mond a mag halálára, azaz igent mondunk az életünk odaadására is – válaszolta kérdésünkre Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke. – Azt, hogy ez mikor és hogyan következik be, nem mi döntjük el. Sajnos, a keresztények vértanúsága, a keresztényüldözés realitás. Az elmúlt évszázadban és most, az új évszázad elején, napjainkig több vértanúja lett a kereszténységnek, mint az első ezer évben. S nem kizárólag a migrációról, a legutóbbi idők terrorcselekményeiről beszélek, hanem a világ egészéről, ez a helyzet most a világban. Nem túlzás kimondani: ma is a kereszténység a leginkább üldözött vallás.

A püspök atya kérdésünkre hozzátette: az, hogy az iszlám egy része radikalizálódott és üldözi a keresztényeket, a kereszténységet, nem újdonság, a történelemben mindig is jelen volt. Az más dolog, hogy ez az egész most közelebb került hozzánk, ami annak a következménye, hogy az iszlám egyre nagyobb teret hódít a világban és Európában is.

Ám ha ez így van, kell-e tartanunk attól, hogy kontinensünkön túlsúlyba kerül az iszlám?

– Ezt nem tudom megjósolni és számomra nem is ez a kérdés – folytatta a püspök. – Hanem az, hogy mi az Isten akarata ezzel az egésszel a keresztények számára? Másrészt azt gondolom, hogy egy radikalizálódó iszlámra radikálisabb kereszténység kell, hogy legyen a válasz. Sokkal inkább az Evangélium szerint kell élnünk, hitelesebben és mélyebb kapcsolatban Krisztussal. Következetesebben kell őt követnünk. A katolikus egyháznak az a küldetése, hogy ezt megmutassa az emberiségnek. Úgy vélem, minden válság, krízis nem arra való, hogy kétségbeessünk és sopánkodjunk, hanem arra, hogy átgondoljuk, jól élünk-e? Hitelesen-e, vagy sem? Az életünk jel a világban, vagy nem? Ezt kell megfogalmaznunk, erre kell választ adnunk magunkban.

Arányi Zoltán, a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia fiatal káplánja azt mondja: a keresztényüldözést, mint jelenséget a saját bőrén is tapasztalta már – méghozzá itthon, Magyarországon. De erről később.

– Első hallásra talán hihetetlennek hangzik, de Európában ma nem csak terrorcselekményekkel, hanem szavakkal és jogszabályokkal is üldözik a kereszténységet – jelentette ki Zoltán atya. – Mire gondolok? Számtalan példát lehet hozni arra, hogy keresztények – főleg Nyugat-Európában – hátrányt szenvednek, mert a társadalmi berendezkedés nem tolerálja a kereszténységet. Mire gondolok? A sajtó egy részében a papsággal kapcsolatos, sajnos, valóban létező problémák más társadalmi osztályokhoz képest indokolatlanul felnagyított negatív hírként jelennek meg folyamatosan. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy ezeket az ügyeket a szőnyeg alá kellene söpörni, mert az elhallgatás, hazugság volna, de az egyformán mérés, a korrektség elvárható volna, azt gondolom. A filmek döntő többségében is negatív szereplő az egyház, a papság, gyakran gúny tárgyai. Ez is keresztényüldözés, még ha burkolt is. De vegyünk mást: Franciaországban törvény mondja ki, hogy az iskoláknak vallási szempontból semlegesnek kell lenniük, pedig állítólag az a demokrácia toleráns. Ezért furcsa, hogy éppen a kereszténységet nem viseli el. Angliában pedig egy kórházban levetették egy nővérrel a nyakában lógó keresztet, arra hivatkozva, hogy veszélyes, mert beleakadhat a beteg keze. Ám még ez is elfogadható lenne, ha a többiekkel is levetették volna a különféle csecsebecséket, ám ez nem történt meg. Olaszországban szokás megáldani az iskolákat, ott pedig szülők háborodtak fel, s kikérték maguknak a dolgot. Sajnos, Európa lakói elfelejtették, hogy a földrész identitásának alapját a kereszténység adta, s eldobták 2000 éves múltjukat.

Arányi Zoltán káplán úgy véli, Európa lakói elfelejtették, hogy identitásuk alapját a kereszténység adta
Fotó: Kaposvári Püspökség, Tóth János

Arányi Zoltán azt mesélte: itthonról is vannak rossz tapasztalatai. Az augusztus 20-ai körmenetben szolgált a fővárosban, s villamossal, reverendában utazott a szállásig. A körülötte állók sok mindent a fejéhez vágtak, szidták az egyházat és utaltak az általuk vélelmezett nemi identitására.

– Az iskolai hitoktatás kapcsán is azt tapasztaljuk, hogy ha valamelyik gyermek komolyan veszi a vallásgyakorlást, a többiek kiközösítik – szögezte le. – A legnagyobb problémának azt tartom, hogy a szabadosság túl nagy teret hódított az emberek fejében, a társadalom egészében. Elvesztek az értékek – az iszlám pontosan azért erősebb és sikeresebb, mert az e vallást gyakorlóknak szilárd értékrendjük van, vallási szempontból pedig következetesebbek. Hogy mi a jövője a kereszténységnek? Azt gondolom, visszatér az, ami az ókereszténységet jellemezte: kis sejtekben, közösségekben gyakorolják majd vallásukat a keresztények, de egy ilyen közösség összetartó és kitartó lesz. Tehát kevesebb, de minőségi kereszténnyel kell számolnunk a jövőben, annak az időszaknak már vége, amikor a templomok megteltek hívekkel. A vasárnapi kereszténység napja leáldozott.