Nem kell priznic, a láz a barátunk - dr. Batka Jenő a gyermekgyógyászat aktualitásairól

Erről, s a szakma egyéb aktualitásairól kérdeztük dr. Batka Jenő megyei gyermekgyógyász szakfőorvost.

– Valóban nem vonzó a gyermekgyógyászat, mert évtizedek óta alulfinanszírozott a rendszer, a hivatalosan elismert paraszolvenciát pedig lelkiismereti okokból kerülik a kollégák – kezdi az andráshidai körzet gyermekorvosa, aki maga is közel tíz éve nyugdíjasként dolgozik.

– Meri ezt vállalni a többiek nevében is?

– Akiket ismerek, azok nevében igen. Budapestet azonban kihagynám, tisztelet a kivételnek, de ott más értékrend uralkodik. Tisztában vagyunk vele, hogy a legtöbb család a szüléskor eleve leszurkol 150 – 300 ezer forintot, s a babaszoba, a csecsemő kelengyéje további több százezer forint. Akkor ezt még a gyerekgyógyász is fejelje meg avval, hogy pénzért megy ki? Nem, nálunk ez nem szokás.

Zala megyében 38 gyerekkörzet dolgozik, s átlagosan 40 százalékukban nyugdíjas kolléga viszi a praxist. A 11 zalaegerszegi rendelőből 5-ben ugyancsak nyugdíjas korú a gyerekorvos. Ha ők holnaptól letennék a sztetoszkópot, meginogna az ellátás jelenlegi színvonala.

Dr. Batka Jenő nem szereti a fehér köpenyt, úgy tapasztalja, hogy  civilben jóval könnyebb elnyerni a gyerekek bizalmát Fotó: Pezzetta Umberto

– Ugyancsak kérdés, hogy ha Letenyén, Lentiben, Becsehelyen, Zalalövőn, Zalaszentgróton elmennek a nyugdíjasként dolgozó kolléganők, lesz-e helyettesük – tekint ki a megyére dr. Batka Jenő.

– De hát miért nem vonzó a pálya? A gyerekgyógyászat a legszebb szakma, a legmagasztosabb cél, ami megérinthet egy erre fogékony lelket...

– Ez igaz, de nem csak a gyerekekkel kell foglalkozni, számos szempont árnyalja a képet. Az internet világában sok szülő, nagyszülő okosabbnak érzi magát az orvosnál, a bizalom nem a régi. Tény, nekünk is felkészültebbnek kellene lennünk, főként a kommunikáció területén. Az egyetemi oktatásban azonban ennek csak a csírái vannak jelen, ami nem is csoda a túlterheltség, a többszörös hallgatói létszám mellett. Pedig az orvoslás ezen területén különösen fontos, hogy ne csak a betegséggel, hanem a beteggel is foglalkozzunk, annak minden szociális, testi-lelki környezetét figyelembe véve. A számítógépek ontják a leleteket, de a gyógyítás nem állhat annyiból, hogy a monitort bámuljuk.

– Sajtóinformációk szerint nyílt titok, hogy léteznek olyan házi gyerekorvosok, akik, az oltásellenes szülők igényeit kiszolgálva pénzért aláírják az oltási könyvet anélkül, hogy beadnák a vakcinát a gyereknek...

– Biztosan van ilyen, de nem Zalában – reagál a szakember. – Nagyon nem szeretem az ilyen általánosításokat, érjen már meg végre a társadalom arra, hogy nevén lehessen nevezni a gyereket. Mondjuk meg, hogy ki vetemedett erre, s ne keverjük gyanúba az összes kollégát. Ha már az oltásellenes szülőknél tartunk, fontos megjegyezni, hogy közülük nagyon sok meggyőzhető, ha értelmes párbeszédet kezdeményezünk. Erre több példát is említhetek a praxisomból. Egyik korábbi esetben odáig fajult a dolog, hogy az érvényes jogszabályokat alkalmazva az ántsz már büntetni készült a családot a kötelező oltás elutasításáért. Leültem az anyukával, pro és kontra számba vettük az érveket. A gyerek ma 17 éves, s minden védőoltást megkapott. A méhnyakrák elleni védőoltás kapcsán is hangot kaptak az ellenzők, a én körzetemben mégis teljes az átoltottság. Ehhez azonban beszélgetni kellett a szülőkkel, s nem csak a saját okosságunkat mondani, hanem meghallgatni az ő aggályaikat is. És el kell ismerni a valós kockázatok létét, mert csak így tudjuk meggyőzően bizonyítani, hogy milyen elenyésző ezek esélye. Minden oltásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, ezeket nem szabad eltitkolni. De ezek messze veszélytelenebbek, mint ha valamelyik vad vírus, vagy baktérium megtámadja a gyereket.

A szülők egyik gyakori félelme, hogy az oltástól életveszélyes anafilaxiás (allergiás) sokk alakul ki.

– De azt már kevesen tudják, hogy anafilaxiás sokkot szinte bármilyen étel, főként fehérje vagy gyógyszer kiválthat, ha fennáll az allergiás érzékenység. Érdekes módon, az összes többi potenciális kiváltó októl mégsem féltik a gyereket, kizárólag a védőoltástól, ami betegségeket, járványokat, halálos szövődményeket előzhet meg... Ha ezt így elmagyarázzuk a szülőknek, ha partnerként kezeljük őket, a legmakacsabbak is hajlanak a szóra. Nem kell mindjárt tűzzel-vassal eljárni, az érveken alapuló meggyőzés pártján állok.

– Az Országgyűlés szigorította a gyermekvédelmi törvényt, miután a közelmúltban több tragikus eset is napvilágot látott, amelyek során a szülői gondatlanság gyermekek halálához vezetett. A veszélyeztetés felderítésében a gyermekorvosok feladatköre és felelőssége is bővül. Miként érinti ez a munkájukat?

– A bántalmazási ügyekben nagyon körültekintően kell eljárnunk, figyelve a környezet, az óvoda, a családsegítő vagy a védőnői szolgálat jelzéseire. A rendelőben alkalmazott fizikális vizsgálat során észlelhetővé válnak az esetleges bántalmazás jelei, ezért fontos, hogy levetkőztetve vizsgáljuk a gyerekeket. A kisebbeknél ez kiemelt jelentőséget kap, hiszen a nagyobbak gyakran már szóban is képesek jelezni a gondot. Árulkodó jel lehet az is, ha a felemelt kezem elől a gyerek elrántja a fejét... Minden nap azonban nem állhatunk ott a családok küszöbén, hogy figyeljük, rácsapnak-e néha a gyerek kezére, fenekére. Amit nem is tartok valódi bántalmazásnak, meglátásom szerint ezek fegyelmezési módszerek, amelyek egyértelművé teszik a gyerek számára, hogy eddig és ne tovább. Manapság sokan az enyhe, jelképes meglegyintést is a fegyelmezés tiltott eszköztárába sorolják, ami nem biztos, hogy helyes. A családban uralkodó viszonyokról az otthoni látogatások alkalmával nyerhetünk igazán képet, ami nálam soha nem maradhat el, még akkor sem, ha például zalalövői a kis páciens. Ha én fogom gyógyítani, azt is tudnom kell, hova született.

A gyermekgyógyászat szakmai tartalmai is változnak időről időre. Néhány éve például a lázcsillapítással kapcsolatos orvosi ajánlások vettek új irányt, melyek szerint a láz alapvetően jóindulatú folyamat, nem szükséges minden esetben csillapítani.

– Mennyire sikerül ezt az álláspontot elfogadtatni a szülőkkel?

– Nem megy ez máról holnapra. A szülőkben egyfelől sok indokolatlan félelem munkál, másfelől ha nem adunk gyógyszert a gyereknek, úgy érzik, nem kaptak megfelelő ellátást. Azt mindenki tudja, hogy a láz védekező reakció, ami a gyógyulást segíti. A Benelux államokban például 39, Angliában és Svédországban pedig 40 fokig nem is csillapítják a lázat. Hogy mi ennek az oka? A magas láz 80-90 százalékban vírusfertőzés következménye, s ezek a vírusok 38 és 41 fokos hőmérséklet között kevésbé életképesek. Ha azonban lehúzzuk a lázat, a vírus tovább ficánkol. Kísérletek bizonyítják, hogy vírusfertőzésben ugyanannyi idő után múlt el a láz a paracetamollal kezelt betegeknél, mint azoknál, akik nem kaptak gyógyszert. A kezelésben ezért paradigmaváltás történt, amit ma már Magyarországon is elfogadnak.

Az indokolatlan szülői aggodalmak egyik kulcsszava a lázgörcs, ami eleve megtévesztő kifejezés, hiszen alapvetően nem a magas testhő okozza, s nem is előzhető meg annak csillapításával. A lázas gyereket le kell fektetni, hideg folyadékot itatni vele, könnyű étrendre fogni és nyugalomban tartani. Más teendő nincs – sorolja a főorvos.

– Nem kell megijedni, a láz nem fog a végtelenségig emelkedni, működik a szervezet hőszabályozó mechanizmusa. Különösen értelmetlen hatóránként az ügyeletre futni injekcióért. Ám e téren is körültekintően kell eljárni, egészen más megítélés alá esik egy krónikus betegséggel küzdő gyerek, mint az amúgy egészséges. Meglévő krónikus betegség mellett a tartósan magas láz ugyanis akár halálos kimenetelű keringési elégtelenséghez is vezethet, ebben az esetben szükség van a csillapításra.

– Az új ajánlások a hűtőfürdő és a priznic alkalmazását sem javasolják, ezeket ugyanis a legtöbb gyerek sokkoló élményként éli meg...

– Az attól függ, hogyan csinálják – reagál dr. Batka Jenő. – Magyarországon a hűtőfürdőnek sajnos az a változata terjedt el, hogy a gyereket a szokásos hőmérsékletű fürdővízbe teszik, majd azt elkezdik hűteni akár 20 fokig is, amíg csak nem vacog a foga. Hát ez nem jó. Felesleges a hűtés, hiszen a 41 fokos gyerek testhőjét a 36 fokos fürdővíz is csökkenteni fogja, s az 5 foknál nagyobb hőmérséklet különbség nincs is jó hatással sem a légzésre, sem a keringésre.

A láz tehát barátunk, ahogy a hányás és a hasmenés is, mert segít rövid úton megszabadulni a szervezetben felgyűlt kórokozóktól. Ugyancsak újdonságként hat, hogy nagyobb gyerekeknél még az itatást sem kell feltétlenül forszírozni hányás után 2-3 óra hosszan.

– Azt szoktam erre mondani, hogy ha Józsi bácsi a kocsmából hazafelé menet 3 kilométer hosszan végigrókázza a falut, senkinek se jut eszébe azon aggódni, hogy kiszárad – villantja meg sokak által kedvelt stílusát a szakember. – Pedig teljesen mindegy, hogy a vírus vagy az alkohol miatt védekezik e módon a gyomor. A természet éppen a szervezetünk megóvására alakította ki ezeket a reakciókat, ne akarjuk hát drasztikus módszerekkel kiiktatni őket.