Nem minden egészséges, amit annak hiszünk: mit (ne) együnk, hogy jól legyünk?

Nehéz kiigazodni az üzletek bőséges árukínálatában és az egészséges életmód rejtelmeiben. Ha azonban tisztában vagyunk az alapelvekkel, akkor könnyebb a helyes választás, ha megnézzük egy – egy termék összetevőit, mielőtt a kosárba tesszük.

– Sok olyan étel és élelmiszer van, amit első ránézésre egészségesnek hiszünk, ám valójában nem az. Ha megnézzük az összetevőket, akkor sokszor kiderül, hogy nagy mennyiségű cukrot, esetleg zsírt tartalmaznak és nagyon magas a kalóriaértékük. A müzlit például gyakran a legegészségesebb reggeliként tartják számon. Ám tartalmazhatnak aszalt gyümölcsöket, s ezeket általában cukorral vonják be. Hogy a müzli minél ropogósabb legyen, adalékanyagokat is tesznek hozzá. A müzliszeletek közül sem általában a natúr terméket választják legtöbben, hanem az ízesítettet, a csokoládésat. Érdemes megnézni, hogy mennyi hozzáadott cukrot tartalmaz és hogy mennyi adalékanyag található benne. Mindenki azt gondolja, hogy az aszalt és szárított gyümölcsökben magas az élelmi rost, vitamin -és ásványi anyag, és gyakran nem is gondoljuk, hogy sokszor cukrozott formában kerülnek a polcokra. Nem azzal van baj, ha pár szemet elfogyasztunk, ám ha tíz-tizenöt darab lecsúszik, azzal már eléggé tömény cukormennyiséget vittünk be a szervezetünkbe - szólt az egészségünkre nem éppen jótékony összetevőkről Bicsérdi Judit, a Keszthelyi Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda dietetikusa.

A szakemberek szerint a legjobb, ha csapvizet iszunk – Bicsérdi Judit és Hegedüs Mária is így tesz. Fotó: A szerző

Az egyébként, hogy miből mennyi az ideális tápanyagbevitel, személyenként eltér, alapelvek azonban vannak. A szakemberek azt tanácsolják: együnk naponta többször: négy – öt alkalommal kisebb mennyiséget, s étkezzünk változatosan. Bár számtalan diétás, fogyókúrás és életmódmódszer létezik, melyek egy-egy tápanyag radikális csökkentésén vagy teljes elhagyásán alapulnak, a táplálkozási szakértők szerint a legjobb az, ha étkezésünkben zsír, fehérje, és szénhidrát is szerepel a megfelelő arányban. De ennek betartása sem egyszerű.

Például azt gondolva, hogy teszünk egészségünkért, tízóraira vagy uzsonnára elkanalazunk egy joghurtot, nem biztos, hogy jól tesszük.

– A natúr joghurt nagyon jó kalcium, fehérje és probiotikum forrás. A gyümölcsös joghurt esetében azonban jó tudni, hogy ezekben gyakran más termék gyártása során visszamaradt cukrozott terméket használnak fel. Inkább idényjellegnek megfelelően mi keverjünk friss gyümölcsöt a natúr joghurtba. Ebben benne van a vitamin és nincsen hozzáadott cukor, csak a gyümölcscukor – tanácsolta Bicsérdi Judit. Sok esetben azért hiszünk egészségesnek egy – egy terméket, mert nem tartalmaz cukrot. Ám gyakran helyette mesterséges édesítőszer van benne.

– A gyümölcscukor (fruktóz) a legegészségesebb. Mesterséges édesítőszerek fogyasztását nem javasoljuk, de egyes betegségeknél sajnos muszáj a fogyasztásuk. A cukor egyébként az agyműködésben és a folyadékháztartásban fontos szerepet tölt be - hívta fel a figyelmet a dietetikus, aki kiemelte: mértékkel fogyasszuk ezt is. Eszünkbe juthat: akkor aszalt gyümölcs helyett rágcsálnánk egy kis szotyit, mogyorót, pisztáciát ?

-- Az olajos magvak omega-3 zsírsavakban, fehérjékben és E-vitaminban és rostban gazdagok. Szuperélelmiszerek lennének, de emelkedett a zsírtartalmuk, így nagyon magas a kalóriatartalmuk - tudtuk meg a szakembertől, aki maximum heti egy-két alkalommal, fél-egy maroknyi fogyasztását javasolja. S tisztázzunk egy másik tévhitet is: mostanában a szénhidrátot nagy ellenségnek tarják, így egyre több helyen lehet kapni csökkentett szénhidrát tartalmú pékárut az egészséges táplálkozás jegyében.

- A gabona egy részét különböző magokkal helyettesítik. Való igaz, hogy a szénhidráttartalom csökken, viszont a zsírtartalma és a kalóriatartalma lesz magasabb a különböző termékeknek.

Az egészségtudatos vásárlók gyakran választják a „light" termékeket. A dietetikus szerint nem biztos, hogy jól teszik: adalékanyagok és színezőanyagok, s sok esetben mesterséges édesítőszerek vannak bennük, melyek nincsenek jótékony hatással egészségünkre. Tartósítószert is tartalmaznak ezek az élelmiszerek és üdítők. De akkor mit is igyunk, s főként mennyit? Ebben Hegedüs Mária, az Egészségfejlesztési Iroda vezetője segít.

- A szervezet zavartalan működéséhez szükséges a megfelelő mennyiségű folyadék. Ha nem elégséges a folyadékpótlás, csökken a szellemi és fizikai teljesítőképesség. A szomjúságérzet kicsivel később jelentkezik, mint ahogy már a szervezet igényelné a folyadékot, ezért több részletben, folyamatosan igyunk. Egy egészséges felnőtt napi folyadékszükséglete általában 2-2,5 liter. Ennek biztosítására legalkalmasabb a jó minőségű ivóvíz vagy ásványvíz, a frissen facsart gyümölcs- vagy zöldséglé, a tea, gyógytea- melyet nem rakunk tele cukorral: nem ízesítünk mással, csak citrommal - ajánlotta az egészségfejlesztő szakember. Ám felmerül a kérdés, például az üzletben, amikor a polcokon látunk szénsavmentes, enyhén vagy gazdagon szénsavas, lúgos vagy oxigénnel dúsított, ízesített ásványvizet: melyiket válasszuk? A szakember szerint, ha nem csapvizet iszunk, szénsavmentes ásványvizet válasszunk, s ne mindig ugyanolyat. Váltogassuk havonta, hogy ne telítődjön szerveztünk azokkal az ásványi anyagokkal, melyeket az adott víz tartalmaz.

S bármennyire is vágyunk a hőségben a hűsre, inkább szobahőmérsékletű italt igyunk.