Hírek

2016.10.18. 18:20

Nem volt hiábavaló 1956 - Konferencia és ’56-osok találkozója Lentiben

Lenti - Személyes emlékek is megelevenedtek kedden az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján megtartott konferencián és az azt követő ’56-osok találkozóján.

Korosa Titanilla

A helyi Honismereti egyesület szervezett rendezvényt a jubileum kapcsán. Délelőtt a művelődési központ színháztermében diákok és számos érdeklődő részvételével szakmai konferencia kezdődött, melyen az előadók saját szemszögükből emlékeztek a forradalomra és a szabadságharcra. A megnyitón Simon Márta, a civil szervezet elnöke köszöntötte a jelenlévőket.

- 1956. október 23. ezredéves történelmünk legdicsőbb lapjaira sorolt dátum, mikor a jármát megunt magyar nép fellázadt idegen rabtartói és azok itthoni helytartói ellen - mondta többek közt az egyesület elnöke. - Előzményeit, a napok krónikáját sokan megírták már, ám a mai napig nehéz megérteni, hogy történhetett meg az, hogy egy maroknyi nép szembeszálljon az akkori világrend legerősebb kommunista hatalmával, a Szovjetunióval.

- Mennyi kihordott gyötrelem és elszenvedett megaláztatás kellett ahhoz, hogy a magyar oda merte vágni: ruszkik haza! - mondta Simon Márta, majd a konferencia további részében két helyi kötődésű történeten keresztül érzékeltette az 50-es évek valóságát, az akkori diktatúrát.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját ünnepelték. Jobbra Simon Márta, a szervező Honismereti Egyesület elnöke, mellette (balról) Máthé Áron, Tantalics Béla és Horváth László (Fotó: Kósa Róbert)

A továbbiakban Horváth László polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Kiss Bódog Zoltán, a Pofosz megyei elnöke szólt.

- Ez az emlék nemcsak arról szól, hogy mennyien kockáztatták életüket, hanem arról is, hogy annak a kollaboráns, hazaáruló társaságnak a bűnei, akik a fejünkre ültek, elévültnek tekinthetők. Senki komoly büntetést nem kapott, pedig 24 ezer embert zártak börtönbe, 16 ezret internáltak és mintegy 400-at végeztek ki abban a vérgőzös időszakban, amit Kádár-korszaknak nevezünk - mondta.

Máthé Áron, a nemzeti emlékezet bizottság elnökhelyettese tényekről és tévhitekről beszélt 1956 kapcsán.

- Igaz, hogy az események legsűrűbb szakasza 13 nap volt, de a fegyveres harc november közepéig tartott több városban is - magyarázta a történész. - De ne csak a fegyveres harcot nézzük, hanem a passzív ellenállást is, hiszen a kommunista hatalomnak bő három hónap kellett az új berendezkedéshez. Keveset beszélünk a megtorlásról is, pedig beszédes adat, hogy több mint 110 év börtönbüntetést osztottak ki csak Lentiben.

A konferencia zárásaként Tantalics Béla helytörténész helyi résztvevőként elevenítette fel az eseményeket, illetve emlékezett meg a résztvevőkről és azok szerepvállalásáról, hiszen - mint a témáról szóló könyvében is írja - Lenti a forradalom egyik utolsó fellegvára volt.

A konferenciát követően került sor az 56-osok találkozójára. A megszólalók akkor részesei voltak az eseményeknek. Többen könnyeikkel küszködve idézték fel megrendítő emlékeiket. A visszaemlékezők sorát Lackner László író nyitotta meg, aki diákként szavalta el Lentiben a Nemzeti dalt 1956 októberében. Molnár István grafikus Budapesten egyetemistaként élte végig a forradalmi napokat, majd jött haza Lentibe, ahonnan Angliába vezetett útja a megtorlás elől. Az 56-os forradalmi tanács elnökének és a megmozdulások egyik fő szervezőjének, Bördén Bélának a lánya, Bördén Ágota Svájcból (a forradalom leverését követően telepedtek le ott) érkezett a rendezvényre. Ő édesapjáról emlékezett meg, majd - több megszólalót követően - Csabai Hugó, a Pofosz korábbi megyei elnöke osztotta meg hosszabban emlékeit zárásként.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!