Lehalkított hangon mondják ki - Beszélgetés Gordon Gáborral

E vállalás keretében Párhuzamos sorsok címmel vándoroltatnak a holokauszt gyermekáldozatainak történetét bemutató kiállítást, amely a héten a zalaegerszegi Báthory szakgimnáziumban tekinthető meg. A tárlatmegnyitón részt vett Gordon Gábor (43), az alapítvány elnöke, akivel a szervezet működése során szerzett tapasztalatokról váltottunk szót. (Az ötgyermekes elnök a MAZSIHISZ-beli munkája mellett végzi ezt a tevékenységet.)

- Az Élet Menete Alapítvány 53 országban 29 éve létező nemzetközi oktatási program, amelyhez mi 15 éve csatlakoztunk - vázolta a kezdeteket Gordon Gábor, aki mindkét oldalról zsidó felmenőkkel rendelkezik. - Két barátommal, dr. Verő Tamás rabbival és az izraeli Meir Zoharral döntöttünk úgy, hogy szorgalmazzuk a magyar szervezetet, mivel láttuk, mennyi és milyen előítéletháló veszi körül a holokausztot, a zsidókkal kapcsolatos vallási és világi jelenségeket. De érzékeltük a kíváncsiságot is, amely a fiatalokban él, csak sokszor nem mernek, nem tudnak a hivatalos fórumokon kérdéseikkel megjelenni. A hitközségek is beletartoznak ebbe, őket sem merik megszólítani. Ki kell mondani, hogy még mindig nem mernek az emberek beszélni, sőt, lehalkítják a hangjukat, amikor kimondják a szót: zsidó. Mi pedig úgy gondoljuk, a tolerancia, egymás tisztelete a holokauszt megismerésén keresztül is tanulható. A nyitottságot szeretnénk átadni, a romákkal, melegekkel, menekültekkel szemben. Utóbbival kapcsolatban jegyzem meg, önkénteseink ott voltak két éve a Keleti pályaudvaron, hogy segítsenek, mert biztosan tudjuk, ott, ahonnan az emberek menekülnek, baj van, amiről a menekülők kevéssé tehetnek.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke: - A gyerekek személyes tapasztalata visszahathat a szüleik véleményére
Fotó: Pezzetta Umberto

Az Élet Menete Alapítvány alapeszméje az, hogy a holokauszt ember ember ellen forduló tragédiája ne történhessen meg. Ennek jegyében zajlik évente a közismert felvonulás a fővárosban, amelyhez rendre 20-30 ezer ember csatlakozik. Az elsőn még csak néhány százan voltak. Ebben az évben április 16-án rendezik meg az Élet Menete programot Budapesten, ami ezúttal egybeesik a húsvét egyik napjával és belenyúlik a zsidó pészah-ba, magyarán körültekintő szervezést igényel, azért, hogy a lehető legkevesebb érzékenységet sértsenek. Alig egy hónap múlva a híres rakparti cipőknél találkoznak, a Lánchídon át vonulnak, onnan indul az a 62 éves magyar férfi, aki az áldozatok előtt tisztelegve 8 nap alatt fut el Auschwitzba.

- Az oktatási programunk keretében az évek során több ezer fiatallal utaztunk Lengyelországba, Auschwitzba. Az első alkalommal 1832 fővel voltunk, idén április 24-én is megyünk. A mindenkori kormány támogatását élvezzük, amiért roppant hálásak vagyunk. Nem politizálunk, az esetleges feszültségek enyhítésében, a kooperációban vagyunk érdekeltek.

- A vándorkiállítás eszméje, gyakorlata?

- Ha tehetjük, túlélőt is felkérünk. A 88 éves Forgács Jancsi bácsi gyakran velünk tart, ott a karján a tetovált szám, a gyerekek saját szemükkel láthatják. Mert gyakran találkozunk e misszió során azzal, hogy a diákok otthonról hozzák a sajnálatos véleményt, mely szerint a holokauszt tán meg sem történt. Reméljük, a fiatalok általunk szerzett tapasztalatai jó értelemben visszahatnak a szüleikre és a beidegződésekre.

Gordon Gábor hangsúlyozza, az 1944-es intézményesített néppusztító tragédiát túlélők sajnos egyre kevesebben vannak, ezért fontos, hogy a gyerekek a hitelesség jegyében még találkozzanak velük.

- Borzasztó lesz, ha közülük már senki sem lesz köztünk - figyelmeztet az alapítványi elnök.

- Zalában sok helyütt járt már a vándorkiállítás...

- Szerencsére a vállalásunkat megértő pedagógusok segítségével több iskolában bemutattuk az ingyenes tárlatot, igyekszünk mindenhová elmenni, ahova hívnak, örömteli gond, hogy kapacitáshiány miatt lassan tudunk minden felkérésnek eleget tenni.

Az elnök elmondta, a nemzetközi szervezeti háló elismert tagja a magyar, a tevékenységük híre messzire eljut.

A szóban forgó vándortárlat és vagonkiállítás fő üzenete ugyanaz: "nem választhatjuk meg, hová születünk, így azt sem, hogy az objektív tényt, miszerint vagyunk, éppen hogy ítéli meg a történelem... A magyar történelem legújabb kori vészkorszakaiban a származás, a család, vagyis, amit nem választhatunk, hanem adottságként kapunk, sorsokat, életeket határozott meg."

- Jó érzés, hogy a programokon egyre több a nem zsidó ember, ami azt jelenti, egyetértenek céljainkkal, azzal, hogy együtt óvhatjuk, védhetjük meg magunkat - zárta szavait az elnök.