Óriás szoborról álmodnak - Tornyiszentmiklós kihasználatlan lehetőségei, megtekintésre kínált értékei

– Viszont, azt is tudjuk, ahhoz hogy megálljanak itt a turisták valami nagyobb attrakció is kellene, ami szintén nincs még meg, de van egy jó ötletünk, s egyéb lehetőségekkel is rendelkezünk – mondja sokat sejtetően a falu első embere, aki „civilben" építész, s a szakmájának köszönhetően lett polgármester ebben a faluban, mert egyébként a közeli Letenyén lakik.

- A falu fontos történelmi emléke a műemlék templom, aminek a felújítási munkáinál tervezőként vettem részt, s ekkor szerettem Tornyiszentmiklósba. Párját ritkító a környezete, s igen szívélyes, szorgalmas emberek lakják a falut, akik büszkék az értékeikre. Most alakítjuk ki például az első falukapcsolatunkat a Pécs közeli Cserkúttal, aminek az előtörténete egy Tornyiszentmiklósról származó költő tanítóhoz, Kerti Sándorhoz kötődik. Őt a hivatása Cserkútig vezette. A születésének századik évfordulójára vettük fel a kapcsolatot a gyermekeivel, s természetesen a faluval is. Páratlan értékű helytörténeti gyűjteményünk van az egykori iskolában, ahol Kerti Sándornak külön emlékszobája látható. A tárgyakat, amelyek a tornyiszentmiklósiak múlt század béli használati eszközei voltak, zömében Kulcsár József gyűjtötte össze, aki a falu történéseit is rögzítette, minden rólunk megjelent cikket kivágott, feljegyzéseket írt, több kötetben őrzi e kincseket – mondja Végh László.

Térjünk azonban vissza a szálláshiányhoz, s Cserkúthoz. Megtudjuk, hogy a baranyaiak e téren sokkal előbbre tartanak, ezért a mostani kapcsolatot szeretnék a protokolláris szintről az élet minden terültére kiterjeszteni. Barátságokat szőni, aztán, amit csak lehet, a kereskedelem, a gazdaság és a turizmus területén is hasznosítani. A falunak ugyanis másmilyen kincsei is vannak, csak ezekhez az értékekhez nem férnek hozzá. Tornyiszentmiklós a szlovén határ közvetlen szomszédságában fekszik, az M70-es autóút a község mellett halad el. Ezért is mondják errefelé, hogy sok, autóút nem érintette településhez viszonyítva közelebb került hozzájuk a távol.

A trianoni békeszerződés itt is kettévágta a természetes, évezredes kötődéseket. A szomszédos szlovén Pincéből például 1920-ig Tornyiszentmiklósra jártak iskolába a gyerekek. A falut 1239-ben említik először írásos emléken, 1381-ben „Tornyzenthmyklos"-nak rögzítették, a 18. század elejéig földesúri bírósági székhely volt. A világháborúk között körjegyzőségként és országos vásárok tartására jogosult faluként olvashatunk róla. A körjegyzőség korábbi voltára bizonyítékot találunk a kegyeleti parkban, ahol az önkormányzat felvállalta a sírok környékének gondozását. Itt van Wendl Ede síremléke, aki nyugalmazott körjegyzőként 1897-ben halt meg, s mivel jóval az első világháború előtt viselt hivatalt, a körjegyzőségi központ régebbi keletű a két nagy háború közötti időszakénál.

A vásárok sorsa is furcsán alakult. Miután 1992-ben megnyitották a határt Tornyiszentmiklós és Pince között, megélénkült a határ menti kereskedelem. Ez az időszak fellendülést hozott a település életében. Aztán kiegyenlítődtek a piaci viszonyok, beléptünk az unióba, megszűnt a határőrizet, s bezárt a szinte még újnak számító határőr laktanya

- Ez nagy szívfájdalmunk! A laktanya ugyanis közvagyon és évről-évre milliókat veszít az értékéből – mutatja László az épületegyüttest. Elszomorító a látvány! Az egyik patinás, emeltes, valamikor jobb időket megért háznak már a lépcsőjét is elfoglalta a burjánzó növényzet. A mellette lévő tetőtér beépítéses, modern építményből pedig csak a tető látszik, mert a kerítés és a falak között valóságos dzsungel burjánzik. A harmadik, szintén tetszetős, inkább panzióra mint laktanyára hajazó ház még szabadon áll, de ezen is látszik már a lakatlanság okozta avulás.

- Az önkormányzati tulajdonba vétel szándéka és a hasznosításra vonatkozó erőfeszítéseink mindeddig nem jártak eredménnyel. A faluban más épület, amit szállássá alakíthatnánk nincsen, de mostanában ilyenekre pályázatokat sem írnak ki, pedig mi aztán mindenre „lövünk", ami csak megjelenik ezen a területen – mondja a polgármester. Mit lehetne kezdeni a laktanyával? Például gyermekeket táboroztatni ezen a szép vidéken. Be lehetne rendezni a falai közt egy, a határőrség életét bemutató interaktív kiállítást, aminek túlélési, vagy military tábor lehetne a végkimenetele. Jöhetnének a cserkészek is, csak ne pusztulnának a szemük előtt az épületek. Az önkormányzat úgy döntött, hogy jövőre mindenképpen szerveznek gyermektábort a faluban. Pontosabban a szomszédos településekkel, Szécsiszigettel, Tormaföldével és Kerkateskánddal összefogva, egymás értékeire építve próbálnak majd sikeresek lenni.

Azonban ez még nem az attrakció, amiről László beszélt. Ehhez fel kell mennünk a Mura völgye fölé magasodó szőlőhegyre. Az egyik domb tetején, Kovács Tibor birtokánál állunk meg. A tulajdonos egy kilátót is épített ide, amelyről páratlan panoráma tárul elénk. Közvetlen alattunk, az M70-es autóút. A pálya túloldalán, de még Tornyiszentmiklós határában az Újfalusi-tó kék tükre csillan, aminek valóban mesés a közvetlen környezete. A kilátóból Szlovénia felé nézve, még egy meredek domb látható a magyar oldalon, de aztán a következő szőlős vonulat már a szlovén, pincei hegyhát.

-  A mellettünk lévő dombon látni egy területet, ami az önkormányzaté – mutatja a kilátóból a polgármester.  – Nos, oda képzeljük el az attrakciót, ami egy, legalább húsz méter magas Mária szobor lenne, keresztúti stációkkal a tövében. Ezt a szobrot az autóútról, mind a két irányból legalább tíz-tíz kilométerről már látni lehet, s ez a látvány megállásra késztetné az utazókat.  Alatta már most is autóparkoló van. Errefelé jelentős az egyházi turizmus, erre lehetne építeni. Arról nem is beszélve, hogy itt van Magyarország egyik kapuja. Most készül a Mura térségfejlesztési program, aminek Cseresnyés Péter államtitkár az összefogója. Az egyik ötletbörzén el is mondtuk ezt a javaslatot, mert az ötlettel nem vagyunk egyedül A projekt neve most különösen aktuális: „Mária országa a keresztény Európa védőbástyája".

Hogy lesz-e ebből valami, nem tudni. Tény, ott ahol ilyeneket emeltek tömegesen állnak meg az utazók. A hegyen, a kilátó tövében van egy másik látnivaló is, egy bunker, egy dombbal odébb, pedig egy géppuska állás magasodik betonból. Érdemes ezeket az emlékeket is megnézni, s a lábunk alatt kéklő tavat is, amelyben öreg keszegek várnak kifogásra. Az idén éppen hetven éves Lovászi Bányász Horgászegyesület, - a tornyi pecásokat is tömöríti - bérli a tavat. A tó közelében, a sűrű erdőben egy patak mellett áll egy másik csoda, egy régi vadászkastély. Sajnos ezt sem használják most üdültetési célra. Az öreg fák alatt ebben is szunnyad a turizmus lehetősége...

Ami viszont a helytörténeti gyűjtemény mellett várja a turistákat: az 1770-es években emelt, Szent Miklósnak szentelt templom és megakad az átutazó szeme a falu főutcáján az egyházközséggel közösen felújított évszázados és új szobrokon is.