Óvatosan az antibiotikummal!

Kevesebben tudják, mekkora szakmai küzdelem kíséri a jelenség lehetséges visszaszorítását. Ebbe tartozik dr. Ribiczey Pál, a Zala Megyei Kórház  főorvosának és munkatársainak tevékenysége. Az itteni fertőző osztályon sok éve létrehozták már az infektológiai kontroll team-et, mely a többi osztályt is segíti az egyre ellenálló baktériumfertőzések minimalizálásában. Miért  reagálnak egyre kevésbé a fertőzések  az ellenük indított hadjáratra? Lehet-e hatékonyabb a védekezés? Erről tanácskoztak a minap az érintett orvosszakmák képviselői.

Az ortopédsebészek (dr. Schmidt Béla osztályvezető főorvos és dr. Duska Péter) térdműtéthez készülnek  a Zala Megyei Kórházban
(Fotó: Katona Tibor)

A kórházi fertőzések okozója biológiai hordozó (baktérium, vírus, gomba, spóra), amelyek ellen antibiotikumokkal veszik fel a harcot.   (Csakhogy Európában évente így is  25 ezer ember hal meg olyan fertőzések következtében, amelyek nem kezelhetők a jelenleg forgalomban lévő antibiotikumokkal, sőt, éppen azok túlzott használata miatt alakulnak ki.) Kockázati tényező a betegek legyengült immunrendszere, a kórház mikroflórája, melyben a kórokozók állandóan jelen vannak.  A kórházak higiénés körülményei sem mindenütt kielégítők, s a kezelések, műtétek, a modern diagnosztikai készülékek is kedveznek a különféle fertőzések kialakulásának.

Itt Zalában, 140 szakember részvétele mellett  19.  alkalommal tekintették át  tanácskozás keretében az e fertőzések elleni küzdelem állását, a helyes és szakszerű antibiotikumos kezelés időszerű kérdéseit. 

- Átvettük az összes olyan problémát, amely a kórházi infekció szaporodásával, annak leállításával, a megelőzéssel, a kezeléssel kapcsolatos   - mondta a konferencia végeztével lapunknak dr. Ribiczey Pál főorvos.

- A tavalyi statisztikát is bemutattuk, amelynek egyik fontos adata, hogy növekszik a multirezisztens  kórokozók aránya; ez azt jelenti, hogy  ellenállnak a célzott kezelésnek is.

- Elhangzott-e  olyasmi, amely Önnek is újdonság volt?

- A protokoll előírja a csípőprotézis műtét előtt a góckutatást, de  mára úgy tűnik, ez nem is szükséges.  Rengeteg gondot okoz a betegeknek például a fogak kihúzása, ha ott gyulladásra  gyanakodnak.

- A fejlemények hogyan kerülhetnek át a gyakorlatba?

- Minden szakmai protokollnak, azaz gyógyítási-kezelési ajánlásnak   három év a lejárati ideje, azután felülvizsgálják, s a tudományos eredmények folytán általában van is  változás - vázolta dr. Schneider Ferenc, a Magyar Infektológiai Társaság elnöke, a  szombathelyi Markusovszky kórház infektológiai osztályának munkatársa, aki a szóban forgó konferencián a hepatitis C vírus új kezelésének hazai tapasztalatairól számolt be.

A Zala Megyei Kórház infektológiai kontrollteam-je szerdánként végigjárja az osztályokat: elől középen dr. Ribiczey Pál főorvos, mellette balra Kalamár-Birinyi Edit, jobbra Csitos Józsefné, hátul balról jobbra Egyed Izabel, Siposné Varga Szilvia, dr. Farkas  Tamás osztályvezető, dr. Győrffy Éva. (A képről hiányzik, de a csoport tagja Bolfánné Góczán Zsuzsanna)

Az előadásokból kiderült,  az MRSA  néven ismert bakteriális kórokozó egyértelműen a túlzott antibiotikum-alkalmazás következtében lép fel, ezért a tanácskozás egyik legfontosabb üzenete, hogy óvatosabban alkalmazzák az antibiotikumokat, akár már a háziorvosi rendszerben is. Nem kell mindent nagyágyúval kezelni, talán az orvoshoz forduló beteg maga is figyelhet erre.   Viszont  mint azt a sebészek referátumai megerősítették  transzplantációk, műtétek, kemoterápia esetén elengedhetetlen e szerek használata.  

A Zala Megyei Kórház előadói megerősítették,  az egészségügyi fertőzések legalább 30-50 százalékban megelőzhetőek lennének hatékony infekciókontroll alkalmazásával, ami azt jelenti, hogy valamennyi kórházban képzett infektológust kellene alkalmazni. Erről szólt  dr. Prinz Gyula, a budapesti Szent László Kórház infektológusa.

Természetesen dr. Farkas Tamás előadása kulcsfontosságú volt, hiszen a megyei infektológiai osztály vezetője a frontvonalból számolt be. Kiderült, a világ zsugorodása is kedvez a baktériumterjedésnek: az ennivalóval jönnek-mennek a Földön, mondta a főorvos. (Tudták, hogy Kínában eleve antibiotikummal  locsolják a tenger gyümölcseit?) A főorvos veszélyt lát a túlgyógyítottságban, megjegyezve: Svédországban nem azért használják a korábban jól bevált penicillint, mert ez kapják segélycsomagban. Kitért arra is, hogy a nők az egészségügyi betétek és  tamponok áldozatai is lehetnek. Elhangzott, ma már Európa számos országában rendeznek şantibiotikum napokatş a lakosság számára, ahol értesülhetnek a túlzott gyógyítás hátulütőiről. 

Dr. Bretus Angelika az intenzív osztály idevágó tapasztalatairól számolt be, kiemelve, kezeltjeik többsége műtét után kerül hozzájuk, amikor az antibiotikumos megelőző és követő kezelés szükségszerű. Csitos Józsefné, az infektológiai osztály főnővére a sebkezelésekről  és sebfertőzésekről beszélt, jelezve, a tökéletes bemosakodás, a műtő megfelelő levegője, hőfoka csökkentheti a fertőzést. Az infektológiai kontroll team figyeli a kézmosásokat is, melyre sok évtizeddel Semmelweis felfeledzése után sem lehet elégszer felhívni a  figyelmet.

Dr. Schmidt Béla főorvos az ortopédia gondairól szólva elmondta, tíz év alatt majd négyezer műtét után 30-nál kevesebb esetében lépett fel szeptikus fertőzés. Ám a fertőzötteknek csak 56 százaléka  gyógyítható. Dr. Gasztonyi Beáta, a belgyógyászat vezetője a hasmenések típusait vette górcső alá, rávilágítva a laboros  alapvizsgálatok fontosságára, jóllehet, nem mindig egyértelmű, hogy ezt kinek kellene elvégezni. Dr. Rashd Aref szívsebész a vákuumos sebkötözést ismertette, míg dr. Szalczer Lajos a szemészeti műtétekről szólva sokadatos hazai statisztikával bizonyította, a kombinált kezelés  eredményességét.

Mibe kerül a fertőzések gyógyítása?

A zalakarosi infektológiai konferencián dr. Bakta Gábor, a Zala Megyei Kórház gyógyszertári központjának vezetője  öt év gyógyszerfelhasználási adatait ismertetve  szólt az anyagiakról. (2012-ben 800 millió forintot költöttek gyógyszerre, ezévre 540 millió szerepel a tervben.) Az előadásából kiderült, a kórházak anyagi gondjai nem enyhülnek. Az óhatatlan  tartozások  miatt olykor nem kaphatnak   tablettás kiszerelésű készítményeket. Életmentőnek számít azonban az ugyanolyan hatóanyagú infúzió, amit a rendelkezések szerint köteles szállítani a gyógyszergyártó. Az persze drágább.