Hírek

2016.09.28. 17:58

Polgármesterek figyelmébe! - A sorozat folytatódik : „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!”

Zalaegerszeg - „Ha az ember egyszer gyökeret ver itt, csak nehéz szívvel, vagy egyáltalán nem tud megválni Valkonyától!

Győrffy István

Édesanyám szokta mondani: bottal sem lehetne innen elkergetni minket! Mindannyian ismerjük egymást, tudjuk, ki főz jól, ki kevésbé, kinek van létrája, ami felér a tetőig, kinek jó, kinek ihatatlan a bora, ki szereti a tréfát, és ki az, aki érti is.” – olvasható Valkonya honlapján a polgármester személyes vallomása, aki szenvedélyesen keresi, miként lehet a csöppnyi faluja számára minél nagyobb érdeklődést kelteni, hogy mások is ellátogassanak hozzájuk és lássák, milyen gyönyörű vidék az övék.

Az ilyen mélyről jövő bemutatkozás, ha közvetetten is, a szívélyes invitálás lehetőségét teremti meg a zalai falvak számára a vasárnapi Zalai Hírlapban hétről hétre megjelenő sorozatunk révén. A falvak turisztikai törekvéseiről számolunk be írásainkban, s fotóinkon megmutatjuk a falu tárgyi, természeti értékeit, mégpedig úgy, ahogy ők szeretnék láttatni: napsütéses derűben, s a legszebb ruhájában. Mert aki vendéget vár, az készül rá, a legízesebb ételét, s a legtüzesebb borát kínálja

Több mint negyven falu lehetőségeiről számoltunk be eddig, s hála az internetes világnak, több ezer képet közöltünk a zaol.hu-n a lapban megjelenteken túl a településeink emblematikus épületeiről, s a gyönyörű tájról, aminek leírásához a pákai riportban a falu szülöttét, Öveges József professzort idéztük: „Ha munkám közben valami szépre, pihentetőre akarok gondolni, akkor elszállok képzeletben Zala megye délnyugati tájára, Göcsejbe. Pedig láttam már a tengert, a svájci havasokat, az alpesi tavakat. De számomra legszebb a zalai táj . Virágos rétek, szelíd gesztenyések, szőlős domboldalak, mesebeli erdős hegyhátak váltakoznak rajta.”

Zala gyönyörű! Minden faluja egy-egy gyöngyszem, sőt egy ékszerdoboz. Európa több országából, az Egyesült Államokból, sőt Brazíliából, legutóbb pedig Bangkokból kaptunk visszajelzést elszármazott zalaiaktól, de idegenektől is, akik felfigyeltek az interneten látható szép zalai tájakra. Szívet melengető, ahogy a zalai falu kitárulkozik, ahogy szeretne hírt adni magáról. E törekvése mögött azonban nem a tetszelegni vágyás, sokkal inkább a megmaradni akarás kényszere áll. A turizmusban rejlő lehetőségek megragadása is egy lépés ehhez, olyan szalmaszál, amibe még kapaszkodni lehet. Ezért is, azoknak a falvaknak szántuk ebbéli segítségünket, akik a nagyobb, már önmagukban is megélni képes turisztikai központok mentén helyezkednek el. Azoknak, akik mindent megragadnak azért, hogy a falujukat valamilyen módon megmutathassák. Ezért is adtuk a sorozatnak a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” szlogent. Most ismét levelet küldtünk a polgármestereknek, mert ismét lehet jelentkezni a sorozatunkba, lejárt, pontosabban teljesül az eddig jelentkezettek bemutatása

Van, ahol már akad turisztikai attrakció, ami vonzó a turisták számára. Vannak jól működő kastélyok, sőt golfpálya is épült, felkapottá váltak horgásztavak, kerékpárutak, de igen sokan még nem tartanak itt. Olyanok is akadnak, akik a nagy látogatottságú helyek mentén élnek, de nem ők a turisták célpontja. Mit tehetnének? „A falu határában van a Kis-Balatonon a Kányavári-sziget bejárata. Az a célpont, de a mi falunkon mennek sokan keresztül. Rendbe tettük a középületeinket, mindent megtettünk azért, hogy a falu jó arcát mutassa az ide érkezőknek” - mondta például Balatonmagyaród polgármestere. Hasonló problémákról beszélt Zalaszántó első embere is, ahol Árpád-kori templomok, a sztúpa, a vízimalom és a Tátika vára is vonzza a turistákat: „azért kívánunk tenni, hogy maradjanak is itt egy-két napot a vendégek. Akkor a turizmus hasznát is élveznénk, mert így most csak átmennek rajtunk az erre járók. Azt szeretnénk kínálni, ami itt terem: a gyümölcslé mellett a szörp, a levendula készítmények, vagy a kosárfonás árui. Akik idejönnek, azoknak a vásárlás feltételeit szeretnénk megteremteni.”

Petrikeresztúron kamrát hoztak létre. Erről így beszélt a polgármester asszony: „Elindítottuk a Keresztúri Kamrát. Ennek lényege, hogy az úgynevezett zöld és a bio vonalat erősítjük a mindennapjainkban. A kamra termelését a közmunkásokkal végezzük, s ennek a közmunkának értelme van, hiszen azok az asszonyok, férfiak, akik értenek a kertészkedéshez, vagy a savanyúság eltevéséhez, most értékeset hoznak létre a saját, a meglévő, vagy a továbbfejlesztett tudásukkal. Azért akarjuk a tájházat, hogy egy közösségi teret hozzunk létre, ahol ilyen dolgokat taníthatunk meg.” Céljaikhoz persze segítségre is szükségük van, hiszen olyan épületet kellene felújítani, történetesen a régi iskolát, ami most csak költség, a rendbetételére viszont nincs elég erejük. De állnak máshol is még ilyen épületek, amelyek hasznosításához pályázati segítségre volna szükség, vagy, mint Tornyiszentmiklóson a még új, de évek óta bezárt laktanya hasznosításra való átadására, addig, amíg nem lesz az enyészeté

Sokan fogalmaztak meg térségi összefogást, közös hasznosításban való gondolkodást. Maga Göcsej is úgy lehetne értékes, ha kincseit csomagban kínálnák, mint az Őrséget. Ez érvényes a kisebb körzetekre is. „Egyetlen falu látnivalóiért nem mennek el túlságosan messzire az emberek. Ha azonban egy-egy táj falvainak értékeit tekinthetik meg, nagyobb az esély az érdeklődők érkezésére. Ezt azért hangsúlyozom, mert az Egerszeg fölötti Zala-völgye falvainak tulajdonába kerül a Zalalövőtől Teskándig vezető kerékpárút. Boncodfölde, Bagod, Zalaszentgyörgy, Zalacséb és Zalalövő érintett ebben közvetlenül. A kerékpárút azonban még nem attrakció. Biztos vagyok benne, hogy ez az úthálózat előbb vagy utóbb összeköti majd az Őrséget a Balatonnal. Akkor lesz majd rajta igazán nagy a forgalom, s érdemes megállni Zalacsében is, ha felépítjük az egykori csébi fatemplomot” - vélekedett a falu vezetője.

A sorozat olyan látnivalókat is az érdeklődés középpontjába hozott, amiről a megye lakosai közül sokan nem is tudtak. Mondhatnánk a nagybakónaki Kőszikla-szurdokot, vagy a nagygörbői Bazaltutcát a Vadlánlik-barlanggal, a bödei energiadombot, s a kilátókat, amelyekről pazar kilátás nyílik a völgyekre. Beszélhetnék az elzártság miatti sérelmek oldásáról, amire például az elhunyt költő felesége, Utassyné Zsóka hívta fel Rédicsen a figyelmünket: „Ne hagyják magukra ezeket a falvakat, ezt a tájat. Hírt kell vinni arról, hogy mi itt élünk, értékeink vannak, s itt szeretnénk boldogulni. Jó, hogy kinyílik újra a világ, s újra összetartozhat az, ami együtt volt az elmúlt évszázadokban. Nagy dolog például, hogy a megyei versmondó versenyt a szlovéniai Lendván rendezték meg. Nem is verseny volt ez, hanem versünnep” – lelkendezett.

A sorozat folytatódik, igen sok falunak kívánunk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy tárja a megye, de az internet segítségével akár az egész világ elé eredményeit, eddig kellően észre nem vett kincseit, s mindazon értékeket, lehetőségeket, amelyek közhasznosításához egyedül kevesek. Mert ellentmondásos szinte minden siker is. Kistolmácson például végigjártuk az egykor jobb sorsot élt hegyet.  Amíg a falu a tónak köszönhetően a jobb világát éli, addig a hegy szőlő kultúrája és főleg a régi pincék rohamosan pusztulnak. A hegyre vezető út egyik oldalát benőtte az erdő. Valamikor erre is szőlők voltak. A hegyen – s majd minden falusi zártkertben - egymást érik a megrokkant, vagy már térdre is esett pincék. Elmúlásukban is fenségesek, hajdani sikeres gazdálkodás nyomait őrzik, arról tanúskodnak, hogy a közelmúltban itt, a murai borvidék szélén gazdag élet volt. Ehhez a riporthoz kapcsolódóan Szálinger Balázs költő verset is írt Jóléti-víztározó és környéke címmel, amiből ezt idézzük: „Közben a hegyben, a hegyben, a hegyben / Apró hajszálerekben lüktet az élet, / Spórák, magok olajától lángol az aljnövényzet, / Indák kúsznak az ablakon, ablakon át be / A padlóra, ahol nagyapád állt, / S a hegyi pincék mint lefejezésre felvonultatott testek, / Egyszeri és megismételhetetlen sorrendben / Térdre esnek.

Kell a zalai falvaknak a segítség, a történelmi múltjukat is felvillantó nyilvánosság törekvéseikről

A sorozatba jelentkezni a Zalai Hírlap szerkesztőségénél: [email protected] , vagy közvetlenül a riportokat is készítő szerkesztőnél: gyorffy.istvá[email protected] címen lehet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!