Pontosság, gyorsaság, precizitás, alázat és empátia nélkül nem megy! Bemutatjuk a légimentők világát!

2017. június 01., 09:17 szerző: Mikó-Baráth György
komment
Még a hónap elején olvashatott minden érdeklődő az Országos Mentőszolgálat és a zalai mentősök közösségi oldalán egy köszönő levelet, mely egy, a megyénkben történt esetet mutatott be.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A mentőautóval és helikopterrel érkező életmentők gyors és szakszerű munkájának köszönhetően az infarktusos beteg saját maga köszönhette meg a mentősök munkáját. A különböző hivatásokat bemutató sorozatunkban foglalkoztunk már a mentősökkel, de az említett hírt olvasva úgy döntöttünk, ezúttal a légimentők izgalmas szituációktól, kihívásoktól korántsem mentes szakmáját hozzuk közelebb olvasóink számára.

Ebben pedig segítségünkre volt Meszlényi Norbert, aki 2001-től dolgozik a mentőknél, kezdetben, mint mentőápoló, majd mentőtiszt. 2009-től már mentőállomás vezető posztot is betölt, valamint nagy álma volt, hogy a légimentőknél dolgozhasson, ez 2015 decemberétől vált valóra, azóta paramedikusként erősíti a sármelléki bázis csapatát. Második riportalanyunk pedig Kis Ádám volt, ő 1997. február 17-től (a dátumra azonnal pontosan emlékezett) dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál mentőápolóként, 2013-ban lett légimentő, majd 2015-től ő a Sármelléki Légibázis vezetője.

Kis Ádám

Kezdésként a különbségek letisztázására kértük riportalanyainkat. Bármelyik mentős teljesíthet szolgálatot helikopteren? A válasz - amelyet Norbert vázolt fel - természetesen nem volt ilyen egyszerű, ugyanis ezen pozícióba csak sikeres vizsgák sora után kerülhet az ember.

- A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. felett a tulajdonosi jogokat az Országos Mentőszolgálat gyakorolja, így dolgozói is a mentőszolgálat emberei közül kerülnek ki. Egy több lépcsős pályáztatási folyamat végén lehet valaki légimentő. Vannak, akik főállásban repülnek, mások – mint például én is – OMSZ főállásomat megtartva havi meghatározott óraszámban repülök. A felvételi eljárás a pályázat beadásával kezdődött, majd következett a személyes meghallgatás, ahol már szakmai kérdések is előkerültek. Az itt megfeleltek léptek a következő körbe, ahol egy két napos, nagyon komoly szakmai felkészítésen és vizsgán kellett megfelelni. Ha ezt az akadályt is sikerült venni, következett a repülési ismeretekről szóló képzés és vizsga, amely összességében egy hétig tartott a CRM kurzussal együtt. Ha ez is sikerrel zárult, akkor kezdhet el az ember dolgozni, de az első néhány repülése úgynevezett ellenőrzött repülés, ahol még lehet finomítani a tanteremben megszerzett ismereteket. A továbbiakban pedig a minden évben megtartott kötelező szakmai és egyéb képzéseken kell részt venni. Tehát így áll össze az a 150 ember, akik a légimentők kötelékében dolgoznak nap mint nap.

Tartja a mondás, az első mindig, mindenben különleges. Így volt ez Norbert és Ádám debütáló repülésénél is. De, ahogy utóbbi fogalmazott, ez az érzés minden egyes alkalommal utánozhatatlan. - Az első repülés helikopterrel egy egészen különleges élmény. Igazából minden repülés az. Ha össze kéne hasonlítanom a helikopterrel és a repülővel történő utazás okozta impulzusokat, az elmúlt évek alatt rám ragadt és megértett helikopteres ismeretek alapján azt gondolom, a különbség a két légijármű repülése között a gyökeresen eltérő működésből fakad. Leglényegesebb az, hogy a helikopter képes a levegőben függeni, kis sebességgel manőverezni, kis helyre leszállni.

Pont ezeket a manővereket emelte ki Norbert is. – A kis magasságban végrehajtott helikopteres repülés semmihez sem hasonlítható élmény, a teljes repülési fázis izgalmas és mindnek megvan a maga szépsége. Ezen felül paramedikusként még különböző feladataink is vannak mind felszállás és leszállás közben, valamint az út során is. Így egy kicsit úgy érzi az ember, hogy aktív része a folyamatnak, ami igaz is, még ha nem is vezeti a gépet.

Mindketten egyetértettek abban, hogy nincs különbség földi és légi mentés között. Ugyanakkor megkértük őket, hogy szedjék össze a legfontosabb tulajdonságokat, amik nélkül nem lehet légimentőnek állni. – Minden, ami a segítő szakmában dolgozóknak nélkülözhetetlen: alázat és empátia, plusz ehhez társul még a pontosság, gyorsaság, precizitás, szabálykövetés és természetesen a folyamatos tanulás. Ádám szavait egy kicsi, de annál fontosabb kiegészítéssel toldotta meg Norbert. - Alkalmazkodó képesség, együttműködési képesség és a már említett tulajdonsággokkal is mind rendelkezni kell. Emellett persze az is jó, ha nem hányja össze magát az ember a levegőben Gondolom Önök is néztek már pár részt valamelyik mentősök, orvosok életét bemutató sorozatból (Vészhelyzet, Grace klinika, Harmadik műszak stb..) ezeknek mennyi a valóságtartam egy igazi mentős munkájához képest? Volt esetleg bármelyik ilyen jellegű filmben, sorozatban olyan jelenet, amelyen nagyon elmosolyodtak?

Orvosok, tűzoltók, rendőrök és a mentősök életével manapság és az utóbbi pár évben, évtizedben is több televízióssorozat foglalkozott. Ezek ösztönzőleg is hathatnak a fiatalok számára, ugyanakkor a ferdítések miatt, több megtévesztő információ is eljuthat a laikus nézőkhöz. Norbert mindkét állításunknak igazat adott.


Meszlényi Norbert

- Bevallom az ilyen jellegű filmek, konkrétan a Vészhelyzet miatt keveredtem a mentőkhöz. Annak idején kezdődött a sorozat hazai vetítése, és ennek hatására lettem mentőtiszt. Hogy miért nem orvos? Jó kérdés. Annyira nem voltam jó fizikából és kémiából, hogy felvegyenek az orvosira. Azt azért megjegyezném, kevés olyan orvosi szakterületet ismerek így már 16 év távlatából, ahol a fizika és a kémia az iskolapadon kívül is jelen van az orvos mindennapi gondolataiban és munkájában olyan szinten, mint hogy azokat a magyar egyetemek tanítják.

A sorozatokról: a valóságot felnagyítva, felgyorsítva, túldramatizálva mutatják be, de kétségtelenül látványosan. A szakmát viszont onnan nem lehet megtanulni! Sőt, néha az ember olyan blődségeket lát, hogy feláll a szőr a hátán. Egyik ilyen kedvencem, amikor újraélesztés zajlik, és a monitoron egyenes vonal látható, de az orvos hatalmas elánnal defibrillálja a beteget. Érdemes tudni, hogy a defibrilláció nagyon fontos, de csak a keringésmegállások bizonyos típusaiban alkalmazható beavatkozás. A monitoron látható egyenes vonal nem ilyen. Sajnos ezek miatt is sokszor tapasztaljuk a helyszínen, hogy a hozzátartozók tőlünk is azt várják, amit a filmekben látnak. Nagy energia és hosszas magyarázat kell, hogy megértessük velük, miért nem az történik, ami a sorozatban!

Ádám nem sorozatrajongó, de ki tudott emelni pár filmet, amik az ő, szakmai szemmel tekintő szimpátiáját is elnyerték. - Martin Scorsese Holtak útja című művészfilmje egész jól mutatja be a mentőmunka lélektani részét. Bodzsár Márk Isteni műszak című alkotása nagyon szórakoztató volt, de a valósággal nem összevethető.

Tavaly nagy sikert aratott az OMSZA újraélesztésről szóló kampánya, melyben szerepelt többek között Csuja Imre és Pindroch Csaba is. Időről-időre visszatérő kérdés, hogy mennyi és milyen életmentő fogásokat kellene oktatani az iskolákban, valamint különböző fórumokon. Így végezetül ebben a témában kértük ki Norbert véleményét.

- Véleményem szerint négy nagyon fontos, valóban életmentő beavatkozást kellene mindenkinek ismernie. Ezek az újraélesztés, a légúti idegentest eltávolítása, az artériás vérzés ellátása és a stabil oldalfekvő helyzet, kicsit tágabban az eszméletlen beteg ellátása. No meg a korrekt mentőhívás! A többi, persze nagyon fontos része az elsősegélynyújtásnak, de senki nem fog belehalni azonnal, ha nem rögzítik a törött csuklóját háromszögletű kendővel, vagy nem kötik be a horzsolást az alkarján egy elesés után. A négy életmentő beavatkozás ismerete már általános iskolás kortól fontos lenne, ezzel sok értelmetlen halál lenne megelőzhető.

Mikó-Baráth György

2017. június 01., 09:17 szerző: Mikó-Baráth György

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...