Rossz évük van a rétisasoknak, csak öt fiókát találtak

A program ez évben is a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) együttműködésében valósult meg, néhány nappal ezelőtt. A rétisas már tél végén tojást rak, így fiókái ilyenkor már megfelelően fejlettek a beavatkozáshoz - lábuk például felnőtt méretű.

- Tavaly 11 fészekben 20 fióka kapott gyűrűt, akkor háromfiókás fészkekkel is találkoztunk; idén azonban mindösszesen 5 fiókát sikerült megjelölnünk - összegzett Magyari Máté, a BfNPI ökológiai szakreferense. - Az okokat kapásból nehéz megmondani, de a szokatlanul kemény és elhúzódó tél biztosan zavarta a madarakat. Egy ilyen rossz szezon egyébként még önmagában nem lenne probléma, de a rétisas eleve fokozottan védett, sokféle veszélynek kitett faj. Ennek a nagytestű ragadozómadárnak az állománya csökken az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltő szándékos mérgezések következtében. És az erdőgazdálkodás szempontjaival szemben sem sikerül mindig érvényesíteni a természetvédelem érdekeit...

A rétisasok ugyanis öreg, de legalábbis sok magas fából álló erdőkbe szeretik építeni fészkeiket, ahol minimális (legfeljebb időnként néhány kiránduló) az emberi zavarás. Ez a gyűrűzés szempontjából sem kis kihívást jelent, hiszen az ember az ágak magasába nem könnyen jut el. Magyari Máté elmondása szerint egy-egy fészek "leküzdése" 30-60 percbe is beletelik.

- Alpin technikával hajtjuk végre a feladatot, melyben idén is a szakterület egyik legjobb madarásza, Bereczky Attila volt a segítségünkre - mesélte. - Először fel kell jutni a fészekhez, ott a fiókák erős zsákba kerülnek, és kötélen eresztjük le őket a gyűrűzőhöz. Miután a távcsővel is leolvasható, egyedi azonosító a lábukra kerül, ugyanezen a módon jutnak vissza az otthonukba. Közben a felnőtt madarak a fejünk felett keringenek, és amint eltávolodunk a fészektől, visszatérnek a kicsinyükhöz. A művelethez mindig meleg, esőmentes időt választunk, nehogy a fiókák megfázzanak. És kivárjuk a reggeli etetést is, hogy a fiatalok véletlenül se kerüljenek bajba táplálékhiány miatt.

És ha már a madarászok a rétisas fészkek közelébe jutnak, szerét ejtik a táplálékmaradványok vizsgálatának is. A rétisasok elsősorban halat vagy könnyen elejthető (öreg, túl fiatal, beteg) vízi madarakat fogyasztanak - ezek és mocsári teknősök földi maradványait idén is megtalálták a szakemberek a fészkekben. De házimacska, nyúl és vadmalac bőr is előkerült - utóbbiakat minden bizonnyal elpusztulva találta a dögöt is fogyasztó ragadozómadár.

A rétisas hatalmas területen, Nyugat-Európától a Távol-Keletig elterjedt, de állománya már csak 20 ezresre becsülhető. Hazánkban 1 millió forintos eszmei értékkel fokozottan védett, a 2016-os sasszámláláskor 789-884 darabot találtak belőle.