Sármellék kerékpárútban, tájházban, s napraforgó napelemekben gondolkozik

- A forgalom azért most is nagy – mondja Horváth Tibor Sármellék polgármestere, turisztikai soroztatunk házigazdája. – A falut ugyanis átszeli a Hévíz – Zalakomár összekötő út, amelyen ebből az irányból a Kis-Balaton elérhető, valamint erre lehet eljutni a sármelléki repülőtérre is. Ma is sokan átutaznak Sármelléken, ami nem baj, sőt, az a célunk, hogy megállásra késztessük a minket érintőket.

Sármellék, és két szomszédja, Zalavár, illetve Szentgyörgyvár olyan területen helyezkedik el, ami mindig kiemelkedett a Kis-Balatonból, illetve az ősi lápvilágból. Zalavár volt a megye történelmi központja a honfoglalást követően, az itt megtelepült elődeink azonban ezt a magaslatot együtt lakták be, vagy menekültek, pusztultak a háborús időkben. Hégenföldét, Sármellék egyik községrészét 1335-ben említik először, mint Zalavár határában lévő lakott helyet. Sármellék megnevezése pedig csak 1474-től lelhető fel iratokban. Szerencsétlenségükre a falu a vázsony-zágrábi főhadi út mentén feküdt, sokszor vonultak erre seregek, amelyek a lakosságot nem kímélték. Sármellék 1618-ra elnéptelenedett.

Az újratelepítés pedig olyan viszályokkal járt, hogy ennek a cseppnyi, Balaton menti falunak a panasza, egészen Bécsig eljutott, Mária Terézia császárnő tett benne igazságot. Történt, hogy 1731-ben Simoncsics János jobbágy szerződést kötött a birtokosokkal, mely szerint Sármelléken földet művelhetett, a Zalában halászhatott, ezekért tizedet fizetett. Kemény munkával kiirtották az elvadult erdőket, szántottak vetettek a földeken. Példáját sokan követték, így a település hamar benépesült. A földbirtokosok azonban nem tartották be a szerződést, robotra kényszerítették a jobbágyokat. Emiatt tettek panaszt 1754-ben Mária Teréziánál, aki elrendelte új szerződések kötését, s ezekben a robotot felszámolták.

A természeti látnivalókon túl, Sármellék épített történelmi emléke a Keresztelő Szent János műemlék templom, amit 1839-1842 között építettek klasszicista stílusban. A templom előtt magasodó barokk Szentháromság szobor együttes is remekmű, melynek talapzatán Szent Sebestyén, Szent Vendel és Szent Flórián szobrát látni. Érdemes megnézni a temetőben az úgynevezett Bogyai kápolnát, amelyhez jó érzékkel toldották az új ravatalozót.

A temető előtt állunk meg Tamás Noémi településfejlesztővel, s Zsiga Istvánnal, aki a közmunkások brigádvezetője, hogy szemügyre vegyük az itt létesülő emlékparkot, amelynek közepén egyelőre még csak az első és a második világháborúban elesett hősök emlékműve látható. Itt lesz azonban emléke az 1848-49-es mártíroknak, a Gulágra elhurcoltaknak, az 1956-osoknak, s Trianonnak is. S mindezt úgy alakítják ki, hogy a park pihenésre, visszaemlékezésre késztessen...

- Olyan megoldásokban gondolkozunk, amelyek a mai fiatalokat is megragadják. Vásároltunk egy zsellérházat, melyben tájházat kívánunk berendezni. Az épület régi, de benne nem a száz valahányadik hasonló gyűjteményt akarjuk elhelyezni, hanem interaktív módon mutatjuk meg a környék, a falu történetét, úgy, hogy az „Y", vagy akár a „Z", generáció érdeklődést is felkeltsük. Mindettől függetlenül, a tájház portáján állatokat is fogunk tartani, hogy ezzel is közelebb kerüljenek a természethez a gyermekek, illetve a szüleik – mondja a polgármester.  Ezen a területen már minden korosztályban értek el eredményt.  Az irodája falán lógó oklevél tanúsítja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium, Zöld Óvoda címet adományozott a kisgyermekkori környezeti nevelésért Sármelléknek. Egy másik oklevél pedig arról tanúskodik, hogy a Magyar Vöröskereszt Humanitárius címet adományozott a falunak a vöröskeresztes munkájáért. Mindezek szorosan összefüggnek a természet szeretetével, az emberi kapcsolatokkal, amelyek nélkül a turizmus fejlesztése elképzelhetetlen.

- Amellett, hogy az átutazók megállítása az egyik fő célunk, a másik az, hogy ide is hozzuk a turistákat. Az idei turisztikai fejlesztések között szerepel a Zalaapáti- Sármellék közötti kerékpárút megépítése. Az elmúlt években jó minőségű kerékpárutak épültek a termálvölgyben, (így hívják a Hévíz- Kehidakustány-Zalakaros termálfürdők háromszögét). A kerékpárúthoz Zalaapátiban, a Zalára egy gyönyörű híd is épült. Innét, a Mária-hídtól épül meg hamarosan a kerékpárút Sármellékig, majd a falun átvezetve folytatódik Keszthely irányába. Ezzel azt érjük el, hogy a termálvölgy vendégei rajtunk keresztül kerekeznek a Balaton felé, illetve onnét, ezen az útvonalon is elérhetik a Kis-Balaton látványvilágát. Sármellék nem határos közvetlenül a Kis-Balatonnal, a mi vendégeink is a zalavári látogató pontokat keresik fel.  A Kányavári-szigetet és a Várszigetet, a Laki István-zsilipet, ahol a víz a Kis-Balatonból a Zala régi medrébe ömlik, vagy a hallépcsőt, s az itteni madárvártát – világítja meg a lehetőségeiket Horváth Tibor.

Sármellék szőlőhegye a Szentgyörgyvár közeli lankás tájon húzódik. A Szent Orbán szobornál rendezik a hegyi búcsút. Az önkormányzat is vásárolt magának egy régi pincét, üres földterülettel, amelyet jófajta a szőlővel ültetnek be. A kertek egy részét sajnos erre is elhagyták, viszont óriás méretű, tájat átalakító új ültetvényeket is látunk...

A szőlőhegyről az ősi, tüskevári falurészbe érünk vissza. Ide jött vendégségbe Fekete István ifjúsági regényében Tutajos, hogy aztán az öreg Matulával elbújjanak csodálatos élményeik színhelyén, a berek világában. A főutcán tábla jelzi a Fekete István emlékhely megközelítési irányát, a már üresen álló vasútállomás épületén pedig kőtábla hirdeti: ide érkezett meg Tutajos, az 1967-es film forgatáson. Azóta régen megszűnt már a vasúti közlekedés Sármelléken, az állomásnak viszont szeretnének új funkciót találni, mert igen központi helyen van ahhoz, hogy kopott állapotban a falu közepén magasodjon...

Az üdültetést már két tábor is szolgálja a faluban. Az egyik, a Le a cipővel ifjúsági tábor, amit a régi iskola épületében alakítottak ki, s egyszerre harminc gyermeknek nyújt jó elhelyezési lehetőséget.  Ezt az önkormányzat üzemelteti, a másikat, az erdei iskolát, ahol nyolcvan gyermek, illetve kísérőik kaphatnak elhelyezést, vállalkozás működteti.

- A szomszédos Zalavár, és a mi tulajdonunkban van a sármelléki repülőtér, ami a turizmus igen modern bázisa. Az Európából érkező járatok Hévíz szállodáiba hoznak vendégeket. Sajnos, ránk maradt épített örökség, az elhagyott, pusztuló, volt szovjet katonai lakótelep, amelyen a vendégeknek át kell jönniük. Reméljük, a mostani balatoni fejlesztési keretből jut ennek az eltüntetésére is. Levágattuk a burjánzó fákat, még jobban látszik mi megy itt tönkre. Mi Sármellék intenzív fejlesztésében vagyunk érdekeltek. A faluban látványos, napraforgó alakú napelemet szeretnénk telepíteni, amire rácsodálkozhatnak az utazók is. Lesz helyi termék piacunk, interaktív tájházunk, kerékpárutunk, mellette pihenő helyekkel. Egy nap nem is lesz elég ahhoz, hogy mindent megnézzen az, aki Sármellékre érkezik, s akkor még nem is volt a Kis-Balatonnál – mondja Horváth Tibor.