Sokszor elvész a gyógyítás esélye - fókuszban az urológiai daganatok

A fókuszba kerülő témákról szerdán tartottak Budapesten sajtótájékoztatót, aminek főbb kérdéseiről a Gyógyulj Velünk Egyesület küldött összefoglalót. A sajtótájékoztató egyik fontos megállapítása: ma Magyarországon háromszor annyi prosztatarák műtétet kellene végezni, mint amennyi jelenleg történik. Ennek akadálya, hogy a szűrővizsgálatok elhanyagolása miatt sokan már operálhatatlan állapotban kerülnek orvoshoz, vagy ki sem derül a betegségük. Fontos tudni, hogy a gyógyíthatatlan betegek helyzete sem reménytelen, az onkológiai kezelések akár áttétes állapotban is jó életminőségben megélhető éveket nyújthatnak. Ez leginkább a prosztatarákra igaz, de a veserákot, hólyagrákot is egyre hosszabb ideig kordában tudják tartani.

– Egyre finomabb műtéti technikák állnak ugyanis rendelkezésünkre – jelenti ki prof. dr. Tenke Péter, a Magyar Urológus Társaság elnöke. – A prosztatarákkal diagnosztizált férfiakat például már úgy szabadíthatjuk meg a rosszindulatú daganattól, hogy közben a vizelettartási képességet és a potenciát is megkíméljük. Évente mintegy 4 ezer prosztatadaganatot fedezünk fel, s 1300-1400 daganateltávolító műtét történik: Ausztriában ez a szám mintegy háromszor nagyobb, ott a férfiak egészségtudatossága miatt nagyobb arányban fedezik fel még műthető állapotban a daganatot, s a magasabb várható élettartam miatt is több a beteg. Nem indokolt minden prosztatadaganatot megműteni: minden esetben személyre szabott terápiás javaslatra van szükség, mert a daganat típusa, a beteg életkora és más betegségei ismeretében olykor elegendő a megfigyelés vagy a gyógyszeres kezelés, más esetekben a sugárterápia is lehet műtéti alternatíva. Ez viszont nem változtat azon, hogy időben felfedezve sokkal több férfinál végezhetnék el a teljes gyógyulás esélyét megadó operációt. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályát is vezető Tenke Péter hozzáteszi: csak ott szabadna prosztatarákot műteni, ahol ehhez elegendő tapasztalat áll rendelkezésre.

– A laparaszkopós műtétek, ezen belül a nyugaton elterjedtebb robot-asszisztált operációk a betegek részére kisebb megterhelést és kevesebb szövődmény-kockázatot rejtenek, mint a nyílt feltárású műtétek. De nem ez a vízválasztó, az onkológiai eredményességet tekintve a két műtéttípus lényegében egyenértékű. A lényeg a műtéti technika finomságában, tehát a kivitelezés módjában rejlik, ezért csak megfelelő gyakorlattal és rutinnal szabadna prosztataműtétet végezni, ami évente minimálisan ötven ilyen operációt jelent – szögezi le Tenke Péter.

A kitétel a prosztataráknál ritkább vesedaganatok és húgyhólyag-daganatok operációjára is vonatkozik, utóbbi betegségekben is több olyan sebészeti eljárás létezik, amelyeket ott tudnak leginkább alkalmazni, ahol elég nagy tapasztalattal rendelkeznek. – A gyógyíthatatlan nem a reménytelen szinonimája: egyre szélesebb gyógyszeres terápiás paletta áll idehaza is rendelkezésre, hogy a véglegesen meg nem gyógyítható urológiai daganatos betegségeket megszelídítsük – fogalmaz prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. A fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centrumát vezető főorvos szerint a prosztatarák az egyik legjobb példája annak, miként lehet akár évtizedes távlatban is együtt élni egy daganatos betegséggel.

– Amikor nem lehet műteni, a hormonkezelések, a kemoterápia, a sugárkezelések megfelelő ütemezése, az urológia és az onkológia eszköztárának összehangolt alkalmazása a kulcsa annak, hogy a betegeket ott lássák el, ahol az adott betegségstádiumban az életkilátásaikat a lehető legnagyobb mértékben javítani tudják. Az élethossz mellett pedig az életminőségre is figyelni kell: a mellékhatásokat, szövődményeket csökkenteni hivatott támogató, úgynevezett szupportív terápiák révén akár egy csontáttétes prosztatarákos betegnek is hosszú időn át csaknem teljes munkaképesség biztosítható – mondja Bodoky György.

– A kezdeti stádiumban eltávolított vesedaganatokkal az onkológusnak nincs dolga. Ha előrehaladottabb a betegség, kiújult vagy áttétet adott, több célzott terápiás gyógyszer áll rendelkezésre a betegség visszaszorítására, ezeket a hazai betegek számára is biztosítja az egészségbiztosítási pénztár – egészíti ki Bodoky György. A professzor megjegyzi: a lehetőségek bővülése mellett sem lehetünk elégedettek, hiszen minden évben több mint 3 ezer beteget veszítünk el prosztatarák, veserák vagy hólyagdaganat miatt. Arra kell törekedni, hogy az újabb és újabb sebészi és gyógyszeres terápiás lehetőségek mihamarabb elérhetők legyenek a magyar betegek számára is, másrészt pedig változzon az a sokakra jellemző önsorsrontó hozzáállás, hogy csak akkor mennek orvoshoz, amikor már nagy a baj.

Kollégánkat is díjazták a pályázaton

A sajtótájékoztató keretében adták át a prosztatarákos betegek helyzetét taglaló országos médiapályázat díjait is. A zsűri összesen nyolc díjat ítélt, oda. Ebből, a nyomtatott sajtó kategóriájában két elismerés talált gazdára, melyek egyikét a Zalai Hírlap munkatársa, Magyar Hajnalka vehette át, a „Csak az eunuchok védettek” című, nyáron megjelent írásáért.