Stressz helyett sajt

Ha azt hisszük, hogy az előbbi szakmák sehogy sem passzolnak össze a kézműves sajtok és joghurtok készítésével, tévedünk. A marketingvilágban megszerzett tudás és kapcsolatrendszer, illetve a szervezőkészség nagyon is szükséges ma már a kistermelők világában is az érvényesüléshez.

– Az eredeti végzettségem szerint közgazdász vagyok, marketing-vállalkozási szakirányt végeztem – bocsátotta előre Burján Emese.

– Az egyetem után rögtön gyes-re mentem a két nagyobbik gyermekemmel, ők ma már egyetemisták. Aztán elhívtak a nagykanizsai polgármesteri hivatalba marketing-városmarketing területre, a tantárgyat tanítottam is a dr. Mező Ferenc Gimnáziumban, majd a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán.

Burján Emese: – A sajt élő anyag, igényli a törődést, ellenkező esetben csalódni fogunk benne

Később dolgoztam a területfejlesztésben és értékesítési vezetőként egy logisztikai vállalatnál. Mindig hajlamos voltam túlfeszíteni magam, ami persze hozta magával a stresszt. Tíz éve önkéntes munkában vezetek egy civil szervezetet is. Amikor a 3. gyermekem megszületett, egyre túlterheltebbnek éreztem magam. A férjem, Zoli, fejlesztő mérnökként folyamatosan járta az országot, alig volt itthon, s a nagylányom ezért azt mondta: anya, neked itthon kell lenned velünk!

A kérés (és a fokozódó stressz) kényszerítő erővel hatott Emesére és egy éjjelen kitalálta, hogy mi  az, amivel otthon is tud foglalkozni.

– Már gyerekkoromban is élvezettel néztem, édesanyám és nagymamám hogyan dolgozza fel a friss, házi tejet – jelezte. – Sőt, a családomnak mindig is magam készítettem a túrót, az aludttejet, mióta Eszteregnyén lakom, azaz több, mint 20 éve. Azon az éjjelen, az ágyban felülve döntöttem el: a hobbimra felépítek  egy új szakmát.

Emese először joghurtokat készített, aztán kezdett el friss és kemény sajtokkal foglalkozni. A mindig éppen aktuális szezonális gyümölcsökből készített szósszal csomagolt joghurtok hamar nagy népszerűségre tettek szert, mint ahogy a különféle ízesítésű sajtok is.

A friss sajtokból például kapros, fokhagymás, medvehagymás, lilahagymás, snidlinges, chilis készül, de a félkemény és gyúrt sajtok közt is hasonló változatossággal találkozunk. Azt lehet mondani, hogy ezekből az alapsajtokból 15-20-féle ízesítés alkotja a repertoárt. A termékek egyediségében fontos, hogy a Zalára jellemző bogyós gyümölcsök és helyi fűszerek széles skálájával dolgozik.

Burján Emese azt mondta: a sajtkészítés nagyon izgalmas, külön tudomány. A sajt ugyanis élő anyag, igényli a figyelmet, a törődést.

– Ha dömping van, akkor előfordul, hogy éjszaka is folytatódik a munka, amíg nem készül el a szükséges mennyiség, és a családtagoknak is be kell segíteni – fűzte hozzá. – Ezzel együtt nagyon boldognak érzem magam, szeretem csinálni és jólesnek a fogyasztóktól érkező dicséretek is, a stressz pedig teljesen eltűnt az életemből.

Nagyon szeretnék még tanulni, fejlődni ezen a területen, most egy olaszországi professzionális sajtmesteri képzésre iratkozom be éppen..