Hírek

2017.06.13. 19:39

Surd - A hétszáz éves gesztenyefa öröksége

Rácsodálkozunk Kanász János polgármesterrel a monumentális törzsű "jóféle” szelídgesztenyefára, amiről azt tartják az itteniek, hogy hétszáz éves.

Győrffy István

Valamikor a 14-ik században sarjadzott. Már akkor, amikor létrejött az Oszmán birodalom, melynek csapatai néhány száz év múlva elértek Surdra is. Tanúja volt az akkori pestisjárványnak, amelyben Európa lakosságának fele meghalt, de terjedt már a reneszánsz és az ágyú használata is. Ekkor élt Toldi Miklós, de nagyot ugorva a fa hosszú életében, láthatta, hogyan ég Surd, amit Jellasics katonái háromszor is felégettek. De szemlélője lehet még annak is, hogyan alakul át a Szakáll-hegy, ahol a matuzsálem még mindig hajtást hoz. Látja miként foglalja el a fenyő a szőlők helyét, s miként lesz a falu határa az ország egyik legnagyobb fenyőtermelője, Magyarország karácsonyfa szükségletének hatvan százaléka évről évre innét származik...

Mielőtt a tájátalakulásról, s konkrétan a fenyőkről bővebben is szólnánk turisztikai sorozatunk surdi részében, térjünk ki részletesebben a falu történelmére, hiszen a település idegenforgalmi látnivalói a fenyő újkori vonzása mellett, a múltra is épülnek.

- Gyönyörű hagyatékunk a Zichy-park, ahol a kétezres évek elején létrehoztuk a Pannonhát Tájparkot. Ez a falurész uradalmak központja volt, itt gazdálkodtak például az Inkeiek, akiket a Zichyk követtek. A kastélyt is tőlük örököltük, amit sajnos elvesztettünk, a tanácsrendszerben lebontották, s vagy tizenöt ház épült a tégláiból, de a park, bejáratánál a több mint százéves platánsorral megmaradt. A parkban egy monumentális tölgy is él, de van benne tiszafa, ezüst juhar, fenyők és sok bokor is. Ide építettünk egy szabadtéri színpadot,   öltöző házat, s a park alatt egy kedves horgásztavat.  Ebben a környezetben tartjuk a falu rendezvényeit, például a falunapot júliusban, amelyen legalább kétezer vendégünk van – mutatja be Surd szabadidőközpontját Kanász János. A parkból rálátni  az úton túli dombra, ahol  mintegy nagy színpad díszlete, a katolikus templom magasodik.

 

- A Jézus Szíve templomot 1989-ben építette a falu – említi Vadász Imréné, miközben kinyitja az épület ajtaját. – A hívek szívesen jönnek misére a szép, modern templomba, úgy ötven körül mindig vannak, a nagy ünnepekkor meg teljesen megtelik templom - teszi hozzá.

Ez azért is érdekes, mert a falu évszádok óta az evangélikusok központjának számít a környéken,  a katolikusoknak viszont nem volt temploma, az első iskolakápolnát 1933-ban létesítették. Az evangélikusok 1600 körül vertek gyökeret a faluban,  sőt 1600-ban már volt fatemplomuk, a most is álló kőtemplomot pedig 1797-ben emelték. Az itt szolgáló  lelkészek közül kiemelkedik Kuzmics István, aki 1779-ig szolgált Surdon, s lefordította vend/szlovén  nyelvre az Újszövetséget, amit Halléban adatott ki. A templom bejárata mellett márvány tábla őrzi emlékét. De említsük meg Szalóky Elek lelkész nevét is, aki megörökítette a drávai átkelőnél be-, majd kivonuló horvátok pusztítását. Így írt erről: „...bekövetkezett az 1848-iki örökké emlékezetes esztendő. De, amennyi szabadságot hozott, éppen annyi pusztulást is okozott a gyülekezetben. A vereséget (Jellasics katonái) azzal bosszulták meg, hogy majdnem az egész közösséget felégették. És miután a munkabíró nép, mint nemzetőr, mind távol volt a községből, az öregek és asszonyok pedig a hegyekbe és erdőkbe menekültek, a tűzből semmit ki sem menthettek. A legtöbbnek nem maradt egyebe, mint ami rajtuk volt." A katolikus gyülekezet sem járt jobban, ekkor pusztult el a katolikus iskola, annak minden iratával együtt. A falu gyorsan újjáépült. A feljegyzésekből tudjuk, 1910-ben 1022 magyar lakos élt Surdon, ebből 406 római katolikus, 2 református, 614 evangélikus volt.

- Most 626-an vagyunk, a falu fele-fele arányban evangélikus illetve katolikus vallású. Arra törekszünk, hogy Surd élhetőségén javítsunk, vonzerejét növeljük. Az utóbbi években nem csökkent a falu lakossága, sőt évről évre megtelepszik nálunk egy-egy újabb család. Igyekszünk minden infrastruktúrát és szolgáltatást megteremteni a faluban. Már csak egy közmű, a szennyvízcsatorna hiányzik, de az nagyon – tájékoztat a polgármester, aki ott jártunkkor is fontos személyekkel telefonozott ez ügyben. – Tíz éve pályázunk a csatornára. Minden lehetőséget megpróbálunk megragadni ennek érdekében, hiszen ettől is függ a további fejlődésünk. A pályázat folyamatos fenntartása, megújítása rengeteg pénzt emészt fel, aminek lenne helye máshol is. Én például nem szorulok rá a polgármesteri tiszteletdíjra, mert a vállalkozásaimból megélek, sőt, ezt a pénzt is a pályázati önrészre fordítjuk. Most is nyertünk felújításokra pályázati támogatást, amiből az öregek napközi otthonát, az orvosi rendelőt az óvodát újítjuk meg, ahova 28 kicsi jár, s a hegyi utakra is költünk, hogy azok a karácsonyfa szállítás miatt is jól járhatók legyenek – említi Kanász János, akivel betérünk az öregek napközijébe. Arra vagyunk kíváncsiak, az idősek miben látják falujuk vonzását.

- Az ötvenes évekig Surd Somogy megyéhez tartozott, s én Gyékényesről jöttem a faluba, így lettem zalai – említi Horváth Jánosné. – Surd környéke nagyon szép volt mindig is, de most a rengeteg fenyőtől még szebb lett. Érdemes ezt megnézni! Nem volt ám ez mindig így, úgy hatvan éve kezdődött a fenyőzés, vagy talán régebben?

A Zichy grófok erdésze Petrzilka Pagony Károly a 20-ik század elején alapított a faluban egy csemetekertet, ami azóta a mamutfenyő soráról lett híres, de található itt több mint 140 fajta egyéb fenyő és tuja, s számos díszcserje is. Pagony Károly egész Európából gyűjtötte a magokat,  az első világháborúban fogságba került, s a kabátja bélésébe rejtve hozott fenyőmagokat a Kaukázusból. A kert a rendszerváltásig szépen gondozott és látogatott arborétum volt, most mellig érő gaz burjánzik például a kerítésen belül a mamutfenyőknél. Az arborétum nem a falu tulajdona, pedig egy gondozott kert mindig turista csalogató volna...

A fenyőcsemetézés meghonosítását  a surdiak az egykori uradalmi erdésznek tulajdonítják. Ma már a kiskertekben is leginkább fenyők díszlenek Surdon

- Hogy mennyi fa lehet a határban? Legalább egymillió! Harmadik ciklusomat töltöm polgármesterként, s úgy számolom, hogy több mint százhúsz kamion követ hordattunk ez idő alatt a hegyi utakra, amelyből több mint húsz kilométer hosszúságút kell fenntartanunk. Az egyenes szakaszokat kövezzük, a lejtőket le is aszfaltozzuk, hogy a víz ne hordja el az utat – említi Kanász János.

A faluban tábla jelzi, hogy Surdon áthalad a Mura-Dráva kerékpár túraút. Egyre többen feljönnek a környező dombokra is, mert ilyen tájat másfelé nem látni.

- A héten Sopronból jelentkeztek be látogatók,   mondja Kanász János, miközben a hétszáz éves gesztenyefát szemléljük. Az óriás törzskerülete  pár centi híján nyolc méter, fő ágai már letörtek. Mellette egy szintén több száz éves óriás áll, felső ágai ennek is elszáradtak, de lejjebb szépen hajt. A környéken a fenyők közül már csak gesztenyék magasodnak ki, dacolva a múló idővel, a betegséggel is, mert nem jó idő jár mostanság a gesztenyékre. Az ide vezető út mentén is kivágtak egy óriást, melynek a fő törzsével még nem boldogultak. Öreg pincéket vesz körül a fenyő, e hajlékok is elvesztették múltbéli hasznosságukat, hiszen egyre inkább eltűnnek a szőlők is. Ahol még vannak, a környezetükben ott is fenyő virít.  Végérvényesen átalakul, de itt nem vadul el a táj...

Érdemes megnézni!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!