Szent Rita oltalmában - Tábor a tévétorony tövében

A Szent Rita Katolikus Ifjúsági Tábor névadójához kapcsolódó sztori regénybe illik. Még abba az időszakba nyúlik vissza, amikor Szűcs Imre, a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia mostani plébánosa, helyettes esperes Újudvaron szolgált. Akkor még a táborozók a honvédségtől és a határőrségtől kölcsönkért és kapott katonai sátrakban tértek nyugovóra esténként - egészen addig, amíg egyszer hiába volt a kérés, a sátrakat nem adták, a tábor pedig kezdődött volna. Imre atya megfogadta, hogy ha sikerül valami rapid megoldást találni erre a problémára, Szent Ritáról nevezi el a tábort. És mit ad Isten (illetve Szent Rita, természetesen): budapesti egyetemisták, korábbi táborlakók egyetlen nap leforgása alatt összegyűjtöttek egymillió forintnyi adományt, amiből tudtak vásárolni sátrakat. Hát, azóta viseli Szent Rita nevét a tábor, melyet még 1994-ben indított el Fliszár Károly főesperes, aki akkor szintén Újudvaron szolgált (tulajdonképpen őt követte Imre atya a plébánosi poszton). A tábor 3 turnusban zajlik, az általános iskola alsó, illetve felső tagozatosai számára, valamint a középiskolás és egyetemista fiataloknak. A helyszín vadregényes és romantikus is egyben, a sátrakat egy fennsíkon, a tévétorony tövében állítják fel - körben pedig erdő, erdő és erdő...

Zoványi Anna Barbara, Kovács Ivett, Kaufmann Máté és Lehoczkiné Idei Viola. A háttérben a tévétorony a sátorerdővel

Katolikus tábor lévén a színes ismeretterjesztő programok, játékos vetélkedők között naponta reggel és este imára és szentmisére is sor kerül. Amikor e sorok megjelennek, azon a napon este zár a felsős turnus, az alsós már egy hete lefutott, hétfőn reggel pedig a középiskolások és egyetemisták költöznek be a sátrakba. A tábor vendégei voltak többek közt dzsúdósok, íjászok, rendőrök és tűzoltók, akik bemutatót tartottak, jövő héten pedig Lendvai Zoltán atya, a „gördeszkás pap”, Hella Ferenc református lelkész, középkori hagyományőrző bajvívó csapat, bűvész és aikidósok érkeznek.

S hogy ki volt Szent Rita? Napját május 22-én ünnepeljük, Roccaporena-ban látta meg a napvilágot 1381 körül és Cascia-ban hunyt el 1447. május 22-én. Rita gyermek- és ifjúkorát a szülei iránti engedelmesség jellemezte. Felgyulladt szívében az istenszeretet és apáca akart lenni, hogy teljesen eggyé válhasson Megváltójával. Azonban szülei odaígérték a kezét egy helybeli férfinak, aki a kortársak szerint vad és erőszakos ember volt. Rita férje rossz természetét határtalan türelemmel viselte és mindenben engedelmeskedett neki azzal a feltétellel, hogy járhasson a templomba. Szelídségével sikerült legyőznie férje rossz természetét – nem véletlenül tartják úgy róla, hogy nincs olyan kívánság, olyan helyzet, amiben ne tudna közbenjárni, amit ne tudna megoldani. Ám az idillnek többszörös tragédia vetett véget; előbb idős szülei haltak meg, majd férje és két kisfia is. Ekkor lépett Rita kolostorba. Szerzetesi élete fájdalmak, böjtök és szüntelen munka közepette telt, utolsó éveit ágyhoz kötötten töltötte. Alakjához számtalan csoda kötődik. Halála percét is egy emberi kézzel nem érintett harang adta hírül, holtteste a mai napig teljesen ép, pedig esetében semmiféle tartósító eljárást nem alkalmaztak. Sértetlenül került ki abból a tűzvészből is, melyben néhány évvel halála után cédrusfából készült koporsója porrá égett.

Hát ilyen volt Szent Rita.

Na és milyen a tábor?!

- Nekem ez a 8. táborom és minden alkalommal nagyon jól éreztem magam itt - hallottuk a Kaposfőről érkezett Kaufmann Mátétól, a nagykanizsai piarista iskola gimnazistájától. - Sok mindent kaptam, jó a hangulat, a lelküket és érdekes ismeretterjesztő előadásokat is lehetett hallani az elmúlt években. Persze, vannak kevésbé kellemes emlékeim is: az első táborozásom 2. éjszakáján volt egy hatalmas vihar, és majdnem az összes sátor beszakadt, széttépte őket a jég. Szerencsére, ilyesmi azóta sem fordult elő...

Máténak leginkább a közös misék, éneklések és a foci tetszik a tábor programjai közül.

- A fiatalok körében jó híre van a tábornak, látom a neten, ahogy ajánlják egymásnak – jelentette ki.

A 12 éves zalaszentbalázsi Zoványi Anna Barbara a 4. táborát töltötte itt a múlt héten.

- A mostani világ arról szól, hogy mindenki a számítógép, meg a tévé előtt ül, szerencsére, erre itt nincs mód – szögezte le. - Persze, mobiltelefonja mindannyiunknak van és azon is lehet internetezni, de a jó programokkal mindenkit lefoglalnak a szervezők, így aktívan és hasznosan tudjuk eltölteni az időt. Itt minden Istenről szól és a katolikus hitről. És az sem utolsó szempont, hogy ez a tábor az olcsóbbak közé tartozik...

Anna elárulta: sok-sok barátság is szövődik a tévétorony tövében, ő is itt ismerte meg legjobb barátnőjét, a 13 éves felsőrajki Kovács Ivettet.

- Nagyon jó az éjszakai túra is – szögezte le utóbbi. - Izgalmas és hátborzongató, mert vannak előre „felbérelt” emberek, akiknek az a feladatuk, hogy ijesztgessék a gyerekeket... - mesélte nevetve.

Az egészségügyben dolgozó, győri Lehoczkiné Idei Viola immáron 10 éve részese a tábornak – csak éppen segítőként.

- Szeretek idejönni, mert lelki felüdülést, feltöltődést ad, a gyerekek roppant hálásak, a környezet gyönyörű, a programkínálat pedig igazán léleképítő – mondta. - Amikor először vettem részt a munkában, rögtön megfogott a légkör, a gyermekközpontúság. Itt minden arról szól, hogy ők jól érezzék magukat. És én látom rajtuk a hatást is: évről évre jobbá válnak...