Redőzött palást nyugati szélben

Közismert tény, első, keresztény, koronázott királyunk nevét a legnépszerűbb magyarok listáján előkelő helyen találjuk. S ahogy Kossuth utca nélkül nincs magyar település, úgy 2000 óta Szent István szobor is található szinte mindenütt.

Hogy mit mond a szakértő művész szemnek egy-egy köztéri alkotás? Arról és a Zalában látható István-ábrázolásokról Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrásszal, Zalaegerszeg díszpolgárával váltottunk szót. Beszélgetésünknek – a sajnos már nem élő képzőművész pályatárs – Fischer György Zalaegerszegen álló alkotása adott hátteret.– Az ország több pontján, többek között Százhalombattán, a zalai Keménfán vagy Nemessándorházán is áll Szabolcs Péter-alkotás, amely Szent Istvánnak állít emléket. Mit jelent Önnek az első király életműve?

Szabolcs Péter szobrászművész a korán elhunyt pályatárs, Fischer György Országépítő című egerszegi szobránál. István király alakját letisztult művészi formanyelv jellemzi - Fotó: Pezzetta Umberto

– Él egy nemzet e hazában, amely mindenféle régi, hősi, történelmi, érzelmi elemet hordoz magában. Ezek közt az egyik legfontosabb szimbólum az államalapítás. Mindig az aktuális politikai érték mentén leírható történelemfelfogás határozza meg, hogy éppen mit emelünk ki a múltból, de az istváni alkotás talán stabil, nem változik nagyon. Igaz, a különböző szimbólumok hangsúlyozása olykor átalakul aszerint, hogy a hatalomhoz való viszonyról miképp gondolkodunk. Mindannyian tudjuk, átéltük a korszakokat, amikor az államalapítás, a kenyér vagy az alkotmány került előtérbe. Gyerek- és ifjúkoromban furcsa változásokat éltünk meg, mikor melyik politikai berendezkedés mit tűzött a zászlajára Istvánból. De akkor is pontos fogalmunk volt arról, hogy ő volt az, aki ezt az országot kereszténnyé tette, amikor ez nem szerepelt a kánonban. Noha jól emlékszünk Szörényi-Bródy 1983-as rockoperájára, abból is láthattuk, az adott hazai hatalmi helyezkedésben nem lehetett olyan egyszerű a kereszténység felvétele. Nekem fixa ideám, hogy az asszony, mint mindenben az életünk során, ez esetben is sokat számított. Igaz a közhely, minden erős férfi mögött van egy erős asszony. A Gizella által hozott kultúra erősebbnek bizonyult, mint amit az akkori magyarság szellemi hagyománya, az úgynevezett pogány képviselt. Ebben az értelemben is úgy érzem, István király Intelmei ma is nagyon fontosak lennének az emberek szolgálata tekintetében.

Szabolcs Péter Százhalombattán álló István-szobra

Tehát az elmúlt évtizedekben visszatértünk hivatalosan is a keresztény értékrendhez, teszi hozzá a művész, s ennek művészeti-közéleti megjelenítéséhez a millenniumi időszak tett hozzá nagyon sokat.

– Én az akkori felkérések nyomán mélyültem el az életműben, Szent István uralkodói magatartásának alapköveit keresve.

„A szobrászok ekkor árasztották el Istvánnal az országot", ironizálunk, de ez bocsánatos bűn...

A sokszínűség jegyében szerencsére sokféle művészi felfogás, nézőpont, érzelem jelent meg a köztéri szobrokon.

– Igyekeztem mindennek utánajárni a történeti forrásokban. Így az én szobraimon, ahogy másokén sem, akik tájékozottak, nem jelenik meg a Szent Korona, csak a puritán királyi jelkép. Vitatott a kard, a jogar szerepeltetése is, hiszen a történészek szerint későbbi szimbólumokról van szó, István nem foghatta a kezébe a jelenleg ismert hatalmi felségjeleket.

Szabolcs Péter esküszik a palástra. Biztosan nyugodhatott István vállán a Gizella édesanyja által hímzett köpeny.

– Én igyekszem kiterített módon megmutatni a palástot, mert számomra olyan, mint a Biblia, történetet mond.

Zalaegerszegi nagy pályatársa, Fischer György is a palást motívumot helyezi az Eötvös-köznél, a Gábor Miklós utca végén álló alak központi szimbólumává. A király jobb karjával határozottan mutat egy irányba, míg a bronz köpeny szinte az egész testét takarja.

– A művész mindig saját világképéből indul ki, Fischer elvontabb, szarkasztikusabb, lényegretörőbb, puritánabb. Nem elbeszél, mint Melocco Miklós, hanem letisztult formákkal operál. Ez a szobor kijelöli az utat. Magányos, zárt, de egyértelmű gesztussal van jelen. Nagyon nagy dolog, hogy civil összefogás nyomán itt állhat közöttünk.

Szabolcs Péter a „tíz falu építsen templomot" istváni akarat jegyében gondolkodva el tudna képzelni olyan épületet, amelynek István lenne a koronája. Százhalombattai alkotása a kereszténység jegyében Krisztus kitárt karjait idézi fel, az óvó, védő palásttal együtt. A test maga keresztforma, figurája afféle fatörzs, amely kapcsolatot tart a földdel, a fundamentummal. A természetközeliséget a szobortestre „rácsent" madárfészek, növényzet, ornamentika adja. A százhalombattai főtéren egyébként Németh János reliefje is látható a Makovecz Imre tervezte templom előtt. A zalai szálakkal font környezet tehát több mint impozáns.

Keménfán is Szabolcs Péter alkotása látható

Az észak-nyugat zalai csendes kis községben, Keménfán látható bronz alkotást is 2000-ben avatták: ez esetben is a finoman redőzött palást a főszereplő, amit mintha mindig mozgásban tartana a nyugati szél. Nemessándorházára pedig a százhalombattai István-figura fejének másolata került.

Zalaegerszeg csácsi határában 2000 óta álló, Szórádi Zsigmond és Seres János műhelye által jegyzett közel 5 méter magas, 2 tonna súlyú szoborról Szabolcs Péter úgy véli, a mesterséges magaslaton álló alak erőteljesen harcos jelenség, megjelenése szikáran határozott, a körülötte lévő csigavonal talán a csúcsra jutás hatalomtechnikai nehézségeit jelképezi.