Hírek

2016.09.19. 19:25

Táblán az emléke - Domborművet avattak Jeromos atyának

Zalaegerszeg - Nemrég kettős ünnepet tartottak az esztergomi ferences gimnáziumban: az iskola 85. születésnapján felavatták dr. Huszár Jeromos egykori igazgató domborművét. Jeromos atya megyénkben sem ismeretlen: 2003-ban az év zalai emberének választották. Emlékét Varga Kamill ferences szerzetes, a Jézus Szíve Plébánia régi-új káplánja idézte meg írásával.

Amikor 2006-ban kiderült, hogy Zalaegerszegre kerülök, akkor néztem a honlapon, hogy itt lakik dr. Huszár Jeromos, akkor 90 év fölött járó testvérünk - kezdi írását Varga Kamill, aki idén augusztus óta ismét a megyeszékhelyen teljesít szolgálatot.

Gondoltam, hogy doktor is, iskolaigazgató is volt, biztos nagyon komoly és szigorú. Aztán persze hamar kiderült, hogy tőle kedvesebb, mosolygósabb embert alig találni. Egy élő történelem, aki nagy történelmi időket ért meg.

De hogy hogyan is kapcsolódik össze élete az Esztergomi Ferences Gimnáziummal, vagy ahogy sokan emlegetik, a Frankával ?

Ünnepi szentmise a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium 85 éves évfordulója alkalmából Fotó: Új Ember/Bókay László

Magyarországon 1950-ig 33 ferences iskola működött, ebből csak kettő maradhatott meg 50-ben: a szentendrei és az esztergomi. 1775-ben a megszüntetett jezsuiták vizivárosi gimnáziumát vette át a rendtartomány, amely 1779-ben a mai helyére, a Bottyán János utcába költözik. 1791-ben a gimnáziumot átveszik a bencések. A Szűz Máriáról nevezett rendtartománynak a XX. században szüksége volt egy olyan gimnáziumra, ahol a rendbe jelentkező fiatalokat taníttatni tudják, érettségit tudnak biztosítani nekik. A gondolat támogatói Buttykai Antal, Hársligethy-Vinkovits Viktor, Weiss Rihárd és Nagy Arisztid atyák voltak. 1927-től folyamatosan alakul ki az intézmény, először a veszprémi kollégium beköltözésével, majd a Szent Antal Kollégium létrehozásával (1928). Hozzáfognak az iskola alapításához, az épület átépítéséhez, a Prímás-szigeten telket vásárolnak. Az első Veni Sancte 1931. szeptember 8-án volt. A lelki és fizikai építkezés pedig tovább folytatódik a következő években.

Jeromos atya új emléktáblája

Huszár Jeromos 1915. december 2-án született Egyházasrádócon, édesanyja tizedik gyermekeként. Nyolc esztendeig volt bencés diák, ebből négy évet Esztergomban töltött, majd Pápára került. A ferences rendbe jelentkezett, Búcsúszentlászlón volt novícius. 1937-ben Salzburgban tanul filozófiát, majd a Pázmány Péter Egyetemen. 1941. június 8-án Zadravecz István ferences püspök szenteli pappá. A szegedi kolostorban lakik, és 1943-ban az egyetemen kitűnő eredménnyel doktorál. 1944-től kezdve tanít a Frankában történelmet és földrajzot, s egyben prefektus is. Az 1950-es feloszlatás után is vállalta a tanítást, így Esztergomban dolgozhatott. 1965-től 1974-ig volt igazgató, de 1990-ig tanított az intézményben. Nevelői tevékenységéért Pro Urbe Esztergom díjjal tüntették ki, az oktatási minisztériumtól pedig megkapja az Eötvös-díjat.

Egykori tanítványa, Elmer István így emlékezett vissza rá: Természetes módon tudott csöndes lenni. Szelíd mosolyával hallgatta a felelőt, s ha valaki nem készült, s csak nyögvenyelősen mondott valamit, vagy alig szólalt meg, azzal a szeretetteli mosolyával - nem volt ebben kifigurázás, leértékelés, megszégyenítés, nem, nem, egyáltalán nem! -, alig hallhatóan annyit mondott: elég. Jeromos atya, ha rossz jegyet kellett adnia, ezzel a pedagógiai-szerzetesi magatartásával nem bénította meg a felelőt, nem távolította el a tárgytól, gesztusa azt közvetítette: most ennyi - elég -, de legközelebb több lehet az elég. (...) A ballagási ünnepségen így szólított-búcsúztatott minket, szép szenvedéllyel: - Gyöngyvirágos fiaim! S ebben benne volt négy esztendő folyamatos valósága: ahogyan szeretett minket.

Jeromos atya 1991-ben került a zalaegerszegi ferences rendházba. Rendszeresen publikált lapunkban

A ferences öregdiákok felvetették, hogy szeretett tanáruknak és igazgatójuknak emléktáblát kellene emelni az intézményben. A gondolatot magáévá tette Tokár János egykori igazgató is. S az öregdiákok Franka-napján felvetette a kérdést, az ötlet pedig egyhangú támogatásra talált. Fel is kérték az 1958-ban érettségizett szegedi származású ötvösművészt, éremkészítőt, Szabó Gézát, aki fiával, Szabó Tamással és a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik legtehetségesebb hallgatójával, Kovács Zoltánnal elkészítette a domborművet. A tervek és a gipszminta benyújtása, elfogadása után 3 hónap alatt lett meg az alkotás. Anyaga bronz, carrarai márványlapra helyezve. Az avatóünnepséget szeptember 11-én tartották, amelyre az öregdiákok közössége mellett meghívták Huszár Sándort, a 2011-ben elhunyt Jeromos atya unokaöccsét és családját.

A rendezvényen Lukovics Milán igazgató iskolatörténeti visszaemlékezést tartott, majd az 1969-ben végzett Horányi László színművész emlékeiből idézett fel. Ezt követően szentmisével folytatódott a megemlékezés, melynek főcelebránsa dr. Tóth Damján volt. Hegyi László államtitkár, 1987-es öregdiák és Pinnyei Szilárd megemlékezése után leplezték le, és koszorúzták meg a domborművet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!